A kötet Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész tizennyolc, Leonardo da Vinci munkásságával kapcsolatos tanulmányát tartalmazza, amelyek az utóbbi néhány évben láttak napvilágot, és arra a felismerésre épülnek, hogy a budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzött, Mária gyermekével és a kis Keresztelő Szent Jánossal című festmény Leonardo saját kezű alkotása, első firenzei korszakának egyik jelentős és befejezett műve, amely nagy valószínűséggel azonos az 1478-as Szent Bernát-oltárkép megrendeléssel. Erről a megbízásról eddig az volt az általános vélemény, hogy a fiatal művész hozzá sem fogott, vagy befejezetlenül félbehagyta, illetve elveszett. A szerző érvelésének újszerűsége abból fakad, hogy maga is alkotóművész, így a festészet, a látás tudománya felől közelít Leonardo életművéhez.

Tóth Csaba arról beszélt, hogy a művészettörténészek sokáig azt gondolták, hogy Leonardo életműve befejezett, valamennyi művét feltárták. Ebben a tudatban kezdte meg kutatásait 2019-ben, melynek az apropóját egy kép adta, mely a Szépművészeti Múzeumban található, és mostanáig Leonardo-műhelymunkának tartották. Tóth Csaba 2019-ben megvásárolta Kenneth Clark angol művészettörténész könyvét, és abban látott egy rajzot, melynek az eredetije a New York-i Metropolitan Múzeumban látható, és  a kompozíciója nagyon sok hasonlóságot mutat ezzel a festménnyel. 2020-ban írt erről egy tanulmányt, hogy ez a mű Leonardo da Vinci alkotása, majd ez a tanulmány az Isten és a világ - Tóth Csaba szakrális művei című kötetben meg is jelent. A tavaly megjelent kötetében ez a tanulmány megismétlődik öt új tanulmány mellett. A könyvben többek között Boltraffio Mária gyermekével című festményének szerzőségét vizsgálta. A mostani, Leonardo-tanulmányok kötetben kibontott tézise tehát, melyre hosszas tanulmányai során jutott a szerző, az, hogy a Szépművészeti Múzeumban őrzött, Mária gyermekével és a kis Keresztelő Szent Jánossal című festmény Leonardo saját kezű alkotása.

Prokopp Mária művészettörténész elismerésre méltónak tartotta, hogy valaki ilyen hosszú és kitartó kutatómunkát képes végezni kutatásának tárgyában. A kötet megjelenése számára ünnep, hiszen Leonardo maga is egy csoda, mint ahogy minden művészet csoda. Az pedig különösen figyelemre méltó, ahogyan Tóth Csaba és Leonardo találkoztak egymással. Tóth Csabában a tanár és a művész kiválóan egyesül egymásban, mint ahogy Leonardoban vagy Dürerben is. A restaurátor szakmát is szóba hozta, a festők és a restaurátorok is alkotnak, de a restaurátorok inkább másolnak.

Lőrincz Zoltán művészettörténész kifejtette, hogy Tóth Csaba művészettörténészeket is megszégyenítő filológiai alapossággal írta meg ezeket a műveket. A Leonardo-tanulmányok méltóak arra, hogy bekerüljenek a nemzetközi szakirodalomba, ezért érdemes lenne lefordítani őket angolra.

Fűzfa Balázs irodalomtörténész, a Savaria University Press vezetője elmondta, hogy gondolkodnak az angol fordításon, először egy rövidebb összefoglaló formájában, később pedig az egész kötetet szeretnék lefordítani.

Heitler András nemcsak restaurátorművészként, hanem Tóth Csaba tanítványaként is felszólalt. A nagy kérdés, hogy az említett festmény Leonardo vagy Leonardo iskolájának a műve-e. A Szépművészeti Múzeum honlapján ma azt látjuk, hogy Leonardo iskolájának a munkája. A legutóbbi restaurálásokkor a festményből vett minták még rendelkezésre állnak, tovább vizsgálhatók. Dr Galambos Éva restaurátor is egyetért Tóth Csaba állításával, mivel a rajz finomsága, a keresővonalak, ahogy kialakul egy forma, ezek Leonardora jellemző vonásokat mutatnak.

Gyarmati András restaurátorművész a befogadó (Tóth Csaba) eredetiségére hívta fel a figyelmet, aki képes volt a mű eredetiségével találkozni. A mű már régóta készen várta, hogy valaki megtalálja benne ezt az eredetiséget. Tóth Csaba oktatóként és festőművészként is választásaiban eredetiséget mutat. Arra bátorít, hogy merjünk a 20. századi döntések mögé látni, és azokat a műveket is szépnek látni, melyekben utólag nehezen fedezzük fel a szépségeket. Gyarmati András egy kedves történeten keresztül azt is elmesélte, Tóth Csaba mennyire jóhiszemű, még vizsgáztató tanárként is.

Péntek Kálmán matematikus a festmény geometriai problémáit kutatta, és a geometriai számításai azt bizonyították, hogy Tóth Csaba elmélete helytálló.

Végül Fűzfa Balázs szavazásra bocsátotta a kérdést, hogy vajon  a közönség szerint a budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzött, Mária gyermekével és a kis Keresztelő Szent Jánossal című festmény Leonardo saját kezű alkotása-e.