Csizmazia József már 32 esztendeje a sümegi vár idegenvezetője, széles látókörrel, történelemszeretetével tárta elénk a sümegi vár egyedi, különleges légkörét.

Elmondása szerint 90 millió évvel ezelőtt a sümegi vár helyén a Kréta-kori Pannon-tenger hullámzott, ebből képződött a várat koronaként viselő sümegi mészkőszikla, melynek tövében fontos kereskedelmi útvonalak találkoztak. A vár legnagyobb szélessége 80 méter, hosszúsága 125 méter. 1601-ben, a békeidőkben 45 katona őrizte, 28 gyalogos, 14 lovas, 3 elöljáró tiszt. Harcok idején sokkal több ember élt a várban - pék, kovács, illetve más mesterek. A menekültekkel együtt 300 embert is képes volt befogadni a vár, ennyiről tudtak az adószedő bécsi kancelláriánál. Lehettek sokkal többen is, csak nem vallották be. Tartottak lovakat, öszvéreket, juhokat, a katonák nem ittak mást, csak bort, egy vacsora mellé a fejadag másfél liter volt, csak eztán rohantak ki a törökre.

A hegy tetejére érve a vár bejárati útját árnyékoló külső kaputorony fogadott minket. A pénztár helyén őrszoba volt, vele szemben foglalt helyet az ülőfülke. A bejárat felett, egy kiugró faerkély mögött bújt meg egy szoba, a „szakállszárító". Békeidőben az őröknek semmi dolguk nem akadt, üldögéltek, beszélgettek, közben szárították a szakállukat.

Csizmazia József

Rövid vártörténelem

A vár fejlődését és jelentőségét nagyban befolyásolta, hogy egyházi birtok volt. 1552-ben, amikor a török elfoglalta Veszprémet, a veszprémi püspökség székhelyét 200 éven keresztül a sümegi vár jelölte ki, amely a dunántúli végvárak második sorában védte a megmaradt országot. A mindenkori veszprémi püspökök jelenléte és kötődése mindig nyomon követhető volt a vár állapotán. A vár építése az 1244-1262. között működő, Zalaudus (Zéland) veszprémi püspök nevéhez köthető, melyre a részleges várfeltárás adataiból következtethettünk. A tatárjárás után IV. Béla királyunk ösztönzésére kezdték fokozatosan bővíteni az erődítményt.

1260 és 1270. között az erősség csupán az Öregtoronyból, a mai Fellegvárból, ciszternakútból, és az őket körülölelő falakból állt. 1342-ben a szomszédos Tátika várát, a hozzá tartozó birtokokkal együtt a király elvette a püspökségtől, így Sümeg vára a környékbeli birtokok védelmének és irányításának fő központjává vált. Ekkor kerülhetett sor a Fellegvár falainak, valamint az Öregtorony felső épületszárnyának kibővítésére.

Miközben Csizmazia József beszámolóját hallgattuk, a Palotaszárny díszes, bábos gótikus stílusban épült lépcsőit koptatva, az ölelő falszorosok gyűrűjén vagy éppen lőrésein kitekintve gyönyörködhettünk a Balatont körülölelő tanúhegyekben, a várat övező festői szépségű város jellegzetes házaiban, gyönyörű templomaiban. Utunk során egy darabon, várfalon sütkérező apró gyíkok kísértek bennünket. Már nem állhatunk ellen a kísértésnek, az ódon várfalak hívogató kitárulkozásának, a szürke hétköznapok immár eltűntek látókörünkből.

A XV. század bővítései Gatalóczy Mátyás, majd Vetési Albert püspökök irányítása mellett zajlottak. Vetési püspök nevéhez köthető a farkasveremmel védett belső kaputorony, egy 4 m mély gödör, alján vastag, hegyes karókkal, továbbá a kaputoronyból nyíló Darabontok szobája, melyet egy külső falba épített kályhával fűtöttek. A darabont gyalogos katonát, testőrt, kapuőrt jelentett. A Darabontok szobája volt eredetileg a második őrszoba.

Vitéz János püspök nevéhez fűződik a reneszánsz várkápolna kiépítése, melynek puritán szellemisége békével töltötte meg szívünket. Az oltárkép szimbolikus ábrázolása kifejezte számunkra, ahogyan Szent István királyunk, kezében a koronával népét Szűz Mária oltalma alá helyezte. A képkereten egy latin mondatot olvashattunk, Ora Pro Nobis!, azaz Imádkozzál érettünk! Az oltáron gyertyák égtek, mögöttük ifjabb Papp Imrének, Papp Imre sümegi várkapitány fiának fényképét láthattuk, aki immár nyolc éve elhunyt. Szomorúan keresztet vetettünk, elrebegtünk egy imát a fiatalon elhunyt levente tiszteletére.

Nem felejtkezhettünk el a diplomáciai élet, az ülések, fogadások helyszínéről, a lovagteremről sem. A lovagterem bejárata mellett elhelyezkedő cserépkályha utólag épült, ugyanis a középkori katonákat akkoriban kizárólag a bor, illetve a hazaszeretet fűtötte. A lovagterem falai számos lovaggá érett fiatal vitéznek állítottak és állítanak ma is örök emléket. Azt is megtudhattuk hogy békeidőben a lőportartó szaru a kulacs szerepét töltötte be, méghozzá pálinkát kortyoltak belőle.

A vár a kuruc időkben, a Rákóczi-szabadságharc idején, a Dunántúlon harcoló csapatok fontos utánpótlási helye volt, de 1709-ben árulás útján a császáriak kezére jutott, akik 1713-ban hadgyakorlat ürügyén felgyújtották, a vár tető és gazda nélkül maradt. A romokat Koppány Tibor építész tervei alapján kezdte el konzerválni 1954-ben az Országos Műemléki Felügyelőség, hogy 10 évi gondos feltárással és állagbiztosítással a további pusztulásnak elejét vegye. A várat 1989-től Papp Imre és családja üzemelteti. Hagyomány- és történelemtisztelő programjaik egyre több látogatót vonzanak Sümegre.

Ahogy minden középkori várat körüllengtek tragikus szerelmi történetek, építéssel kapcsolatos mondák, a sümegi vár sem volt kivétel ezek alól, viszont ebben az esetben a középkori toalett is szerepet kapott. Talán indítsuk a sort a középkori várkúttal, melynek feltárása során 8 méter mélyen két üreget találtak a kút oldalában, melyek be voltak temetve. Valószínűsíthető, hogy harcok idején ezek titkos összeköttetések voltak, melyek biztosították az éléskamrák kihasználtságát, biztos élelemforrással látták el ez által a vár lakóit.

A sümegi várkút meséje

A várban soha nem volt víz, ezért a várúr felrendelt egy mestert kutat ásni, aki éjt nappallá téve dolgozott, eredmény nélkül. Haragjában a várúr börtönbe vettette.

Volt a mesternek két gyermeke, egy kisfiú és egy kislány, akik árvák voltak, édesanyjuk meghalt. Keresték az apjukat, felmentek a kúthoz, belehajoltak, nagyon-nagyon sírtak. Egy katona ezt követően vizet látott a kútban. Jelentette a várúrnak, az örömében szabadon engedte a mestert, a víz azonban másnapra eltűnt és soha nem tért vissza.

Két szerelmi történetet is őriznek a vár falai, melyek Csóron András és Rédei Ferenc várkapitány nevéhez köthetők.

Csóron András vitéz katona, ugyanakkor öregedő úr volt, felesége fiatal, 20 év volt köztük a korkülönbség. Ebből lett a baj. András egyik alkalommal kilovagolt a várból vadászni, ám korábban visszatért, mint ahogy szokott. A feleségét egyik vitézével rajtakapta a palota belső szobájában. Mindkettőt miszlikbe aprította kardjával. Tettéért nem vonták felelősségre, hiszen abban az időben ilyen esetekben a törvény a férjnek adott igazat. Ám a kapitány - jó lelkű ember lévén -, egész életében nem tudott megbocsátani magának. Azóta, ha vihar tombol a vár környékén, az a szóbeszéd járja, hogy Csóron András lelke nem tud nyugodni, ő a vár szelleme.

A másik szerelmi történet már hepienddel végződött.

Rédei Ferenc kapitány török fogságba esett, elhurcolták Isztambulba, bezárták a Héttoronyba, majd elvitték lovak mellé dolgozni. Itt ismerte meg Zulejkát, a szultán szépséges lányát, aki onnan járt ki lovagolni. Megismerkedtek, szerelembe estek, sikerült megszökniük, a sümegi vár alatt azonban utolérte őket az üldöző török csapat, Oglar béggel az élen. Ő volt ugyanis a hivatalos férjjelölt, aki párbajra hívta Ferencet. Rédei levágta a bég fejét, körülhordozta a városban, aztán felmentek a várba Zulejkával, de nem házasodhattak össze, hiszen Ferenc keresztény volt, Zulejka pedig muszlim. Megkeresztelték Zulejkát, ezt követően pedig nagy esküvőt csaptak.

De mi a helyzet a középkori toalettel?

A középkori és reneszánsz várakban a latrinák, magyarul illemhelyek a falból kilógó építmények voltak. Az ellenségnek ez éppen kapóra jött, lőhettek a dolgát végző emberre. Nem egy várkapitány úgy halt meg a harcok során, hogy fenéken lőtték. A sümegi vár esetében az egykori toalett manapság kincsesbánya a régészek számára, hiszen innen halásszák ki a legszebb török cserepeket.

Középkori toalett - Fotó forrása

A sümegi vár jelene

A 2023-ban átadott megújult keleti szárny interaktív kiállítása részletes betekintést nyújt a vár teljes, részletes történetébe, földszintjén találhatjuk a középkori konyhát, illetve éléskamrát, a sütőházat, a pék, a szakács, az udvarbíró szobáját, valamint a bognár- és kovácsműhelyeket. Az Öreg Kapitány Borozó vendégszerető légkörrel vár bennünket, minden szombaton szem- és fültanúi lehetünk Lázár István citeraművész és citerakészítő mester énekkel egybekötött muzsikájának.

A sümegi vár kicsiktől a nagyokig, mindenkinek tartalmas feltöltődést nyújt. Népi játékok kipróbálásán keresztül, mint például horgászós, karikadobálós, vesszőparipa, ismét átélhetjük meghitt gyermekkorunkat. A várkapu működésének bemutatása, pónilovaglás, állatsimogató, íjász-és solymász bemutató csak hab a tortán. Egy fedett részen már jóval idősebb gyermekeink kaphatnak rövid betekintést a magyar csaták lefolyásába, eseményeibe a honfoglalástól Mohácsig, rövid, korhű animációkon keresztül, melyek segítséget nyújthatnak akár az iskolai tananyag elsajátításában is. 

A mészkőszikla tövében található parkoló melletti Történelmi Emlékparkban megismerkedhetünk a középkori várak életének mindennapjaival, tisztán láthatjuk a korabeli harcok menetét, szemügyre vehetjük az ostromok fegyvereit. Gyermekeink sok mindent kipróbálhatnak, kézbe vehetnek, bekukkanthatnak a sátrakba. Mi, szülők próbáljuk meg játékosan megszerettetni a történelmet, a világ iránt nyiladozó értelemmel. Nagy kedvenc lehet még a kicsik jótékony szellemi fáradtságára a Játszóvár mászófalakkal, ökrös szekérrel, továbbá lovas mérleghintával.

A Történelmi Rendezvénycsarnokban minden szerdán és szombaton Történelmi Lovasjátékokat izgulhatunk végig, középkori lakomával egybekötve. A középkori lakomát a Nagy Lovagteremben, vagy a Várcsárdában fogyaszthatjuk el, ahol jelmezbe öltözött vitézek és várhölgyek szolgálnak ki minket. Lakománk közösségi hangulatát cigányzene dobja fel, melyet Damu Dezső debreceni cimbalmos kísér.

Sümeg vára és városa, nekünk, gyermekeinknek, családtagjainknak egyaránt pezsgő kulturális életével felejthetetlen élményeket nyújt. Ha az első élmény felejthetetlen, attól a perctől kezdve a pillanat rabjává, nyughatatlan szellemünk pedig a vár rabjává tesz bennünket. Élvezzük ennek a gyönyörű rabságnak minden egyes percét!

Források:

https://sumeg.hu/a-var-tortenete/

https://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/sites/default/files/turamozgalmak2014/Varak_a_Keszthelyi-hegysegben.pdf

http://sumeginfo.hu/turisztika-sumeg/tortenelmi-lovasjatekok-kozepkori-lakomaval-sumegen

https://minimatine.hu/irany-kozepkor-sumegi-var/

https://torimaskepp.blog.hu/2016/08/11/a_bilitol_a_vizobliteses_wc-ig_kis_wc_tortenet