Jó pap is holtig tanul - tartja a mondás. Amikor a tavaly őszi sorozat keretében a Mártírok terei vászonra került első magyar filmről, a Várkonyi Zoltán rendezte Ártatlan gyilkosok című opuszról írtunk, információforrásként a Vas Népe hasábjain publikált egykori moziműsorra hagyatkoztunk. Nem kis büszkeséggel állapítottuk meg, hogy a mű létrejöttében egyszerre két vasi is szerepet vállalt: a társ-forgatókönyvíró Maár Gyula és a zeneszerző Vukán György. Nos, akkori közlésünket ki kell egészítenünk azzal, hogy Vogt szerepében még egy harmadik vasi kötődésű filmest is van szerencsénk megemlíteni: Benkő Gyula ugyanis utószülött fiúként, gyerekkorától kezdődően erősen kötődött első világháborús hősi halottként később vitézzé avatott apja döröskei rokonságához, a Benkő-nagyszülőkhöz és apja Vera nevű húgához (lásd Feiszt György: Mesélő házak. Szülőföld Kiadó, Szombathely 2023., 48. oldal).

A mozi előcsarnokában, már az akkori cikk megjelenése után megrendezett nagysikerű és sajnos csak rövid ideig látogatható kiállításon is ott volt az a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti gyűjteményéből származó plakát, amelyen a megyei napilapban közöltekhez képest izgalmas pluszinformációra bukkantunk. A szombat esti hivatalos épületátadás szovjet nyitófilmje, a kétrészes Csajkovszkij-életrajz után és még a hétfői nemzeti ünneptől kezdődően vetített amerikai West Side Story előtt ugyanis - apró betűvel szedve - szerepelt egy program a vasárnapi délelőtti matiné műsorsávban, egyetlen előadással: egy másik magyar film, a Változó felhőzet. Utánanézve az alkotásnak: így nemcsak hogy ennek a filmnek jár az „első hazai alkotás az új Savaria Moziban" megtisztelő cím, hanem az is nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy telitalálatos műsorválasztással van dolgunk, ha az új szombathelyi-megyeszékhelyi mozi és a vasi származású filmkészítők kapcsolatára keresünk példát. Keleti Márton mozija ugyanis nem kevesebb, mint hét ilyen kapcsolódási pontot kínál - ennyiben pedig minden bizonnyal csúcstartó lehet e kategóriában a rendszerváltás előtt született alkotások között...

Savaria Mozi műsor 1973. augusztus 18-tól szeptember 5-ig
(A plakát forrása a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti gyűjteménye)

Keleti Márton a magyar film igényes kivitelező-iparosmestere volt, az 1930-as évektől kezdődően egészen az 1970-es évek elejéig rengeteg szórakoztató és látványos kiállítású közönségfilm rendezője, amelyek a legtöbbször belesimultak az időközben körülötte alaposan és nagyokat változó kor éppen aktuális (kultúr)politikai elvárásaiba is. Övé a II. világháború utáni első hazai mozi, A tanítónő. Rendezett pazar látványvilágú irodalmi adaptációt (pl. Beszterce ostroma, Különös házasság), zenés-táncos vígjátékot (pl. Mágnás Miska, Hattyúdal), jó pár alkotása a sematizmus éveiben igyekezett ébren tartani a hajdani magyar filmvígjáték egykori hagyományait (pl. Dalolva szép az élet, Ifjú szívvel, A csodacsatár). A magyar újhullám és a szerzői film diadalmas éveivel párhuzamosan pedig neki köszönhetjük a világháború végi káoszban a józan eszével és talpraesettségével a legreménytelenebb helyzetből magát (és barátait) megmentő, csetlő-botló, magyaros gondolkodású kisember, Molnár tizedes alakját. A tizedes meg a többiek alighanem az amúgy is gazdag életmű legtöbbek által ismert darabja, állandó szereplője több, minden idők legjobb magyar filmjeit soroló listának is.

És ha egyszer egy üzlet beindul!... Vélhetően az 1965-ös hatalmas siker megismétlése lebeghetett Keleti Márton és csapata szemei előtt, amikor 1966-ban elkészítették és a következő év áprilisában bemutatták a Változó felhőzet című háborús vígjátékot. A forgatókönyvet ezúttal a forradalom alatti kiállásáért addig mellőzött Kuczka Péter írta. A kamera mögött pedig a korszak egyik legnagyobb tudású és legprofibb technikájú operatőr-sztárja, a nagyvilági életet élő, gyermekkorát Felsőcsatáron töltő Hildebrand István volt a direktor segítségére. (Érdekes furcsaság, hogy a legnagyobb hazai filmes adatbázisban, a Port.hu-n sem a rendező, sem az operatőr neve alatt nem említik meg az alkotást...)

Keleti Kriszta, Hildebrand István operatőr és Keleti Márton rendező a Változó felhőzet forgatásán
(a fotó eredetije: Keleti Kriszta archívuma, forrás: Lakner Dávid: "Manyikát nagyon imádtam..." - Magyar Hang Plusz 2021. szeptember 26.) 

Csakúgy, mint az említett, nagysikerű „elődjében", e film abszolút főszerepét is a németszentgróti nagyapja és körmendi nagyanyja révén vasi származású Sinkovits Imre - immár az újranyitott körmendi mozi stílszerű névadója is - játszotta. Modok Bálint nevű karaktere a fővároshoz közelítő frontról egy társával együtt (a szombathelyi születésű Keres Emil alakítása) megszökik. Bajtársa megsebesül, Modok pedig egy tábori csendőr egyenruhájában menekül Pestre a hamvába holt kiugrási kísérlet hektikus októberi napjaiban. Volt társától kapott információkkal igyekszik boldogulni. Csakhogy az illegalitásban dolgozó Bakos Károlynak - akinek a keresésére indul - csak a nevét tudja, meg annyit, hogy az egy valamilyen virágról elnevezett utcában, a 27. szám alatt lakik. A csendőri egyenruháját Modok - szépen sorban - előbb folyamőri uniformisra, majd később papi reverendára, végül pedig civil öltözetre cseréli. A legklasszikusabb üldözéses bohózatok szabályait követő cselekményben felvonulnak a korszak legjellegzetesebb figurái.

Sinkovits Imre és Sinkó László a Magyar Rádió stúdiójában Gosztonyi János Kint is bárány, bent is farkas című rádiójátékának felvételén (Fortepan / Szalay Zoltán, forrás: Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László - Múlt-Kor 1924. március 18.)

Fiatal és tapasztaltabb hajógyári munkások jelennek meg: a fiatalokat Huszti Péter és forrófejű barátjaként Koncz Gábor alakítja, a munkásdalárdával fedetten működő ellenállók élén pedig Básti Lajos és Avar István áll. A rendet egyre kíméletlenebb vallatásokkal fenntartani igyekvő politikai rendőrség leghatékonyabb kopójaként a jó szimatú, magát egyes esetekben félbolondnak tettető nyomozó (Major Tamás zseniális alakítása) és az alig leplezetten nyilasbarát segédje (Őze Lajos) Modok és a hajógyári merényletre készülő fiatalok csoportjának nyomait igyekeznek követni. A macska-egér játékba belekeveredik még egy bonviván miniszteri tanácsos (a fentiekben már jelzett vasi kötődéssel bíró Benkő Gyula) és egy házasságtörő szépasszony (őt primadonnai allűrökkel Sinkovits Imre felesége, Gombos Katalin alakítja). Felbukkannak még a hatalomátvételről fantáziálgató nyilasok, egy patetikus karaktereket megalkotó kurzusszobrász (a nagyszerű Márkus László), menekülőket álruhával segítő apácák, egy fiatal meteorológuslány, Ágnes (a pályája elején járó Halász Judit) és az általa egy fedett lakásban működő gyermekmenhelyre eljuttatott zsidó kislány (a rendező lánya, Keleti Kriszta), valamint egy férfiakat megszégyenítően nagyivó-nagydumás házmesterné (Dajka Margit az alakításáért mellékszereplőként díjat kap a filmszemlén).

Gombos Katalin és Benkő Gyula a filmben (MOKÉP fotó - forrás: www.csfd.cz/tvurce/328139-katalin-gombos/galerie/)

A hol harsány bohózati elemekkel, hol izgalmas krimis fordulatokkal, film noiros feszültségteremtéssel és végig remek karakterrajzokkal dolgozó cselekmény végére kiderül, hogy vajon Modokék vagy a felügyelő és segédje érnek-e célba előbb, sikerül-e a nyilas hatalomátvétel éjszakáján felrobbantani a németeknek készülő hajót, no meg hogy végül hova is lett és melyik virágról nevezett utcában lakott az időközben Wagner néven is bújkáló Bakos (akit egyébként a szintén szombathelyi születésű Tyll Attila alakít a filmvégi nagyjelenetekben). Ha a virágokról elnevezett utcák utáni kutakodás ezernyi szóbeli felemlegetéséből nem is lett akkora és olyan sokatmondó szlogen, mint A tizedes „Az oroszok már a spájzban vannak" kiszólásából, azért a film számtalan szituációs komikumra épülő, remek jelenttel ajándékozott meg minket.

Ezek közül hadd emeljünk ki kettőt külön - már csak a közös vasi és családi szálak okán is. Amikor Ágnes a meteorológiai mérőszekrényben megtalálja a bujkáló zsidó kislányt, egy arra járó katona igazoltatja őket és a gyereket egy következő transzportba vinné el, ám váratlanul megjelenik - itt még tábori csendőri ál-egyenruhájában - Modok Bálint. Határozott fellépése meghátrálásra és alázatos távozásra kényszeríti a járőröző katonát. A jelenetnek különösen humoros felhangot ad, hogy az egzecíroztatott baka szerepében éppen a fiatal, 26 éves Sinkó Lászlót ismerni fel (akinek vasi származása nyilván a bátyjáéval megegyező). Amikor pedig a kikapós szépasszony, Mária a hősszerelmes miniszteri tanácsos, Vitéz Nagy Elemér lakásáról elmenekül a felügyelő és segédje feltűnésekor, a lelkifurdalástól félholt nő az akkor éppen papi reverendát viselő Modok Bálintnak gyónja meg parázna vágyait az esti utcán - egy viráglugas díszlécein át. Az őszinte vallomás egyik és másik oldalán is a vasi kötődésű művészházaspárt, Gombos Katalint és Sinkovits Imrét találjuk - utóbbi arcán pedig egy kaján félmosoly suhan át egy pillanatra... S hogy a vasi vonatkozások tárháza teljes legyen: a házasságtörési jelenetben Karády Katalin Ez lett a vesztünk című romantikus slágere csendül fel. A magyar melodráma koronázatlan királynője pedig 1951 februárjában éppen egy szombathelyi fellépése után, kilométereket gyalogolva Narda és Felsőcsatár között emigrált Nyugatra, hogy helyette a rendszer az itthon maradottakon, egyebek között chernelházadamonyai édesanyján álljon bosszút ezért (lásd Feiszt György: Mesélő házak. Szülőföld Kiadó, Szombathely 2023., 33. oldal)...

Ma már sajnos nem tudjuk kideríteni, ki lehetett az a műsorszerkesztő, aki a vadonatúj szombathelyi moziépületnek ennyire stílszerű vasi kezdést adott, mi azonban a film megyéhez kötődő számos vonatkozásának feltérképezésével 51 évvel később nyomatékosíthatjuk: több mint remekül választott. A filmet rövid online keresés után teljes egészében meg lehet nézni - ezúttal egy orosz videó-megosztó oldalon (ezek szerint az oroszok a spájzon kívül már a magyar filmtörténet terjesztésében is ott vannak...)

Amint beharangozó írásunkban is jeleztük, sorozatunk további részeiben támaszkodunk a vasi helytörténet ismert és kevésbé jól ismert kutatóinak munkáira is: így több esetben hagyatkozunk majd egyebek közt a Feiszt György nyugalmazott főlevéltáros vagy például Spiegler Tibor helytörténeti kutató által feltárt és a nyilvánosságban megjelentetett információkra a filmtörténet mindenkori vasi közreműködőit illetően. Ők ketten - a helyi sajtóban megszokott rendszeres szerepléseik mellett - éppen a múlt héten, a magyar film napján (április 30-án) a Kossuth Rádió riportműsorában ismertettek meg a hallgatósággal néhány fontos részletet a magyar film történetét gazdagító több vasi hírességről. A Gergó Judit szerkesztette műsorban megszólalt még a Savaria Mozi vezetője, Mayer Rudolf is. Azzal ajánljuk olvasóink figyelmébe az Interneten visszahallgatható adást, hogy annak második, e hét keddi részét magunk is érdeklődéssel várjuk. Az, hogy milyen fontos vasi vonatkozással is bír az említett ünnep, azaz a magyar film napja, talán szintén kiderül majd a műsort hallgatva, ha pedig mégsem, a sorozatunkat figyelemmel kísérők - néhány epizóddal később - erre is választ kaphatnak.

Beharangozó írásunk a sorozatról:

Vasiak a vásznon - Cikksorozat a magyar és nemzetközi filmkészítés szombathelyi és vasi vonatkozásairól - 1. rész

2024.04.22. - 00:15 | Szőnye Ildikó, Vágvölgyi András - Fotó: Vágvölgyi Bálint

Szombathelyi és vasi filmes utazásra fel! - Amikor a Savaria Mozi épületének félévszázados jubileuma kapcsán 2023. augusztusában és szeptemberében megjelent írásaink zárásaként még néhány részt terveztünk a vasi filmes közreműködők bemutatására, az egymás közti beszélgetésekben nem kis örömmel azt állapítottuk meg, hogy első nekifutásra is több tucatnyi - általában jól ismert - névvel és filmmel számolhatunk egy ilyen cikksorozathoz.