Kezdenénk azzal, hogy ez nem a csórók fesztiválja, a maga 500 forintos dobozos sörével, ráadásul az üdítő ciklon is kikerült a repertoárból, a fröccs ára szintén vastag tárcára szabva, az ételekről pedig ne is beszéljünk. De azértis beszélünk róla, mert pöppet megrázó, hogy a 2000 forintos reggeli kinézetre gusztusos, ízre gusztustalan, hideg, a krumpli frissen is tegnapi és kemény, a gyros kovászos pitában vízízű szósszal, ehetetlen hússal egy merő rettenet, hideg zsírban tocsog a saslik, a pizza aljára rásült a bogár, és ez fokozható a végtelenségig, szóval az első leszűrt következtetésünk az volt, hogy itt enni nem nagyon szabad, kizárólag, ha az életünk múlik rajta, vagy fogadásból, de azt is csak tízezres összeg felett. Egyéni szociális problémánk, végülis Tisza-busz megy a városba (300 pénzért), bicikli is bérelhető, meg lábunk is van, odalenn pedig harmadáron kapunk jó minőséget. Csak arra kell figyelni, hogy visszaérjünk fél 3-ra, mert minden nap az OTP junior színpadán a dumaszínház tagjaival indul az agymenés.

Az első napon Hadházi László és Kőhalmi Zoltán szövegelt, egymás után ebben a sorrendben, mi meg szakadtunk, toporzékoltunk és egymás nyakába köptünk a röhögéstől, ha nem is ebben a sorrendben, de loopolva. Hadházi okos stand-upos, fesztiválon nem kispályázik, szórja a kurvaanyázást, és a bazmegelést, de alapvetően ez a villanykörtés sztori - itt leírtuk részletesen! -, amit lökött, a totális idiotizmus bemutatásával padlóra küldött mindenkit, mégis úgy tűnt, a szókimondás a tömegben elejtett néhány 10 éves körüli gyermeknek tetszett a legjobban. Zárásul felkonferálta Kőhalmit, aki saját elmondása alapján, és ténylegesen az a stand-upos, aki nem beszél trágárul, most mégis belement egy olyan sztoriba, ami az ő pályafutása alatti egyetlen szitkát tartalmazta, természetesen nem vált kárára. Nagyobb ováció fogadta, és kísérte, mint Hadházit, jobban ültek a poénjai, és ha eddig hülyére röhögtük magunkat, akkor az ő hatására a degenerált szintig is eljutottunk. Állandó poénforrás családja, felesége, és ez kifogyhatatlan, a hibbant családapa pedig az a jelenség, ami feltételezhetően sosem lesz uncsi. Ideje kitöltése után pedig le is konferálta magát annak rendje és módja szerint.

A felhőtlen délután a gyönyörű napsütésben telt el - ami VOLT-on az eddigi évek tapasztalata alapján nem mindig adatik meg -, fogyasztottunk, és megéreztük. Este kezdődtek a gondok, mert szétszakadni sajnos nem tudunk, pedig nagyon szerettünk volna, Edda, Mystery Gang, Vad Fruttik, és Kowalsky egy időpontban, így végül bosszúsan lehuppantunk a nagyszínpad és az mr2 közé, nem messze az OTP-től, és egy Edda-Mystery-Fruttik katymaszt sikerült minden irányból élvezhetetlenül elcsípni, mozdulni azonban nem nagyon volt lehetőségünk, és ezirányú képességeink is erőteljesen redukálódtak. Végülis attól lett ez így érdekes, hogy ha valahonnan ismert szám jött, arra erősítettünk rá saját hangunkkal, erre futotta. Ami még ennél is nagyobb kavart okozott, az a Tankcsapda, és a Kiscsillag ugyanilyen típusú összefonódása, pedig ekkor már konkrétan a Kiscsillag koncerten voltunk, a 'csapda mégis szolidan túlharsogta a zenekart. Lovasiék még el is poénkodtak a dologgal, és a számaik között az aktuálisan szóló Tankcsapda számot kezdték el játszani tisztes komolytalansággal. Ilyen lett, de ez nem okozott fennakadást a szórakozásban.

Elfáradván sátrunk felé tartva még kötelességünknek éreztük csatlakozni a Lord elé tömörült sokasághoz, de e kötelességérzetből hamar csak az érzet maradt, az érzet, hogy ma is remekül szórakoztunk. Hamar elmennek a napok így az ember feje felett, nem is lehet észrevenni, de a jó mindig hamarabb illan el, mint a rossz, így még ha meg is vagyunk kavarodva, hogy ebből a kánaánból még majdnem 3 nap hátravan, már hisztisen aggódunk amiatt, hogy vége lesz. De még nincs...