Megnyitó: 2024. július 4. (csütörtök), 17.00 

Helyszín: Irokéz Galéria, Szombathely, Rákóczi F. u. 12. (Szombathelyi Képtár, bejárat a Rákóczi F. utca felőli vaskapun)

A kiállításon Deim Pál, Dési Huber István, Kondor Béla, Krón Jenő, Ország Lili és Szász Endre művei láthatók.

Köszöntőt mond: Frölich Róbert országos főrabbi
Megnyitja: Tóth Csaba festőművész, a kiállítás kurátora

Kísérőrendezvény: Kardos Tamás fotóművész MEMENTO fotókiállítása a Batthyány téren

Megtekinthető: 2024. július 5-től július 14-ig, kedd-vasárnap: 14.00-18.00 (hétfő: szünnap)

Minden emberi élet emlékeket hagy maga után a maradókban, a hiányukat, mint a szobor negatívját őrizzük. A váratlan vagy értelmetlen halál örökké sajgó és mélyen égető fájdalmat vált ki bennünk, az erőszakos halál pedig feldolgozhatatlan marad. Az emberi tudat és lélek, mint az érem két oldala, ontológiai természetű, mindaddig nem tudja megbocsátani az elkövetett bűnt, míg önmagában, Isten csendességében, be nem vallja azt, el nem engedi tartozását lelkiismeretével szemben.  

A tervszerű, tömeges emberölés, a genocídium - amilyen a holokauszt is volt -, a személyes lelkiismereti mulasztások miatt, generációkon átöröklődő, kitörölhetetlen traumát váltanak ki az utódokban. 

A kiállítás ezt az átszármazó, tabusított lelki megrázkódtatást jeleníti meg, mutatja fel, amikor a Szombathelyen és a vármegye egykori járásaiban élt zsidó honfitársaink életáldozatát emeli oltárra a képzőművészet alkotások egyedülálló dramaturgiájával, a sorsszerűen a Szombathelyi Képtár gyűjteményeibe került művekkel.  

Mivel örökérvényű történelmi megrázkódtatásról van szó, minden hajdani és jelenkori honfitársunkat érinti, így az alkotók közt egyaránt találunk zsidó és nem zsidó művészeket (Kondor Béla, Ország Lili, Szász Endre). E szembesülés emberi és művészi hitele, a kortárs német képzőművészet legnagyobbjaival (Anselm Kiefer, Gerhard Richter) egyenértékű.  

Az átélt történetről Szász Endre festőművész így vallott: „A szomszédunkban lakott egy kis zsidólány, Berger Katalinnak hívták. Ahogy a nagykönyvben meg van írva, halálosan szerelmes voltam Katiba. Meg voltam győződve róla, hogy ő lesz a feleségem, szép családi életet fogunk élni. Kicsit készültünk is erre... Szóval szerelmes voltam. Aztán elhurcolták a németek, Németországban megölték az egész családot, Katit is... Az első szerelmemet nem egy barbár nép gyilkolta meg." 

A Szombathelyi Zsidó Hitközség, a Szombathelyi Képtár és az Irokéz Galéria közös szervezésében megvalósuló kiállításon ezúttal olyan sors és lét között feszülő történelmi művek szerepelnek, amelyek ritkán kerülnek a nagyközönség elé, szinte kivétel nélkül a Szombathelyi Képtár műtárgyraktáraiban élték eddig alvó állapotukat. Most e tragikusan szomorú évforduló ─ a soa 80. évfordulója ─ kapcsán tetszhalott állapotukból feltámadnak, mint majd egykoron az életáldozatai, ama utolsó napon. 

(Tóth Csaba, kurátor)