A véletlen, mely tragédiába torkollt – 93 évvel ezelőtt robbantotta fel Matuska Szilveszter a biatorbágyi viaduktot
2024.09.13. - 00:10 | Rozán Eszter - Fotók: mult-kor.hu
93 évvel ezelőtt, vagyis 1931. szeptember 13-án éjjel 0 óra 20 perckor robbantotta fel Matuska Szilveszter a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat alatt a biatorbágyi vasúti hidat. A terrortámadásnak 22 halálos áldozata volt, 17-en pedig megsebesültek.
Matuska Szilveszter házilag szerkesztett pokolgéppel hajtotta végre a bitorbágyi vasúti merényletet, melyet egy levéllel együtt a helyszínen megtaláltak. A levél tartalma alapján a kommunista pártra terelődött a gyanú, ezért Károlyi Gyula kormánya statáriumot hirdetett, ami azt jelentette, hogy rögtönítélő bíráskodást vezettek be egészen 1932 októberéig, és hajtóvadászat indult az akkor illegális kommunista párt ellen. A gazdasági válság következtében egyre jobban szaporodó tüntetések, sztrájkok és a szélsőséges szervezetek (kommunisták, Gömbös-féle fajvédők, kaszás-keresztesek) megerősödése miatt a Károlyi Gyula-kormánynak kapóra jött a biatorbágyi merénylet, melynek során egy nagyobb, kelet-európai kommunista összeesküvés víziója rajzolódott ki. A kormány ezt az összeesküvés-elméletet használta ki, hogy sokkal keményebben felléphessen a lázadók és felforgatók ellen. A forrongó hangulatot a statárium bevezetése sem tudta enyhíteni, így rövidesen át kellett adnia a helyét egy erősebb és a válságból kiutat ígérő vezetésnek, a Gömbös-kormánynak.
1931. szeptember 12-én, szombaton késő este, fél tizenkettőkor indult a Keleti pályaudvarból a Bécs felé tartó, Bukarest-Ostende vonalon közlekedő nemzetközi gyorsvonat. Biatorbágyra érve áthaladása közben a robbanóanyag aktiválódott a viadukton, a mozdony és a mögötte haladó vasúti szerelvények a 26 méteres mélységbe zuhantak. A terrortámadásnak 22 halálos áldozata volt, 17-en pedig megsebesültek.
A Bécs felé tartó mozdonynak még sikerült sértetlenül áthaladnia a robbanóanyag felett, a második és harmadik kocsi aktiválta a bombát. A vágányrész megszakadt, a mozdony, a poggyászkocsi, és további négy személykocsi a 26 méteres mélységbe zuhantak. A hátralévő szerelvényeket a mozdonyvezető mentette meg, kezét a fék fogantyúján találták meg, a kisiklást követően minden erejével fékezni próbálta a járművet. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a másodpercek töredéke alatt a kötőlánc is elszakadt, így a további szerelvények, bár kisiklottak, a halálos zuhanástól az utasaikkal együtt megmenekültek.
A nyomozás során el kellett vetniük a kelet-európai kommunista összeesküvés vízióját, mivel kiderült, hogy az őrült bécsi kereskedő és gyáros, Matuska Szilveszter követte el a bűncselekményt. Gyanússá vált, hogy a biatorbágyi merénylet nagy mértékben hasonlított a korábban Ausztriában és Németországban elkövetett terrortámadásokhoz, a szálak pedig Matuskához vezettek. Az osztrák és magyar igazságszolgáltatás nem volt rest, gyors és hatékony közreműködésének köszönhetően 1931 októberében el is fogták a Bécsben élő Matuska Szilvesztert. Matuska először őrültnek tetette magát, majd mindhárom bűncselekményt bevallotta. A nyomozás azonban hiába fejeződött be, a statárium továbbra is életben maradt, a kommunisták üldözése tovább folytatódott. 1932. július 28-án Fürst Sándor és Sallai Imre így váltak az üldözéshullámnak áldozatává.
Az osztrák bíróság Matuskát hatévi fegyházra ítélte, a magyar törvényszék távollétében halálos ítéletet hozott ellene, de mivel Ausztriában nem létezett halálbüntetés, az ottani börtönbüntetésének letöltése után Magyarországra visszatérve megváltoztatták a halálos ítéletét, életfogytiglani fegyházat kapott helyette, melyet a Váci Országos Királyi Fegyintézetben kellett letöltenie.
A perről írók is tudósítottak, mint például Márai Sándor, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes.
Kosztolányi így ír a tárgyalásról a pesti Hírlapban:
„Itt áll, kifogástalanul vasalt sötétkék nadrágjában, melyet folytonosan emelget a bokájáig és a térdéig is, hogy „legyen mibe fogózni" ebben az űrben, ebben a kimondhatatlan zűrzavarban, ebben a semmiben. Lakkcipő van rajta. Feszeng, tipeg. Arca hamuszürke, homloka zöldes a börtönlevegőtől. Szeme hideglelősen lobog. Hüvelykujjaival kétségbeesett tornagyakorlatot végzett, s attól lehet tartani, hogy kificamítja őket. Ajkai folyton mozognak. Két kezét összetéve imádkozik. A földig hajol. Iszonyú indulatait alázatba burkolja. Most egyszerre talpraesett, tréfás, meghökkentő válaszokat ad, s kötekedő, szinte szemtelen... a szavak iránt kétségtelenül van valami hóbortos, tudálékos érdeklődése s valami beteges, irodalmi érzéke is, mint sok elmebetegnek, aki a fogalmakat külön választja a jegyeitől, s úgy gyönyörködik bennük, mindentől függetlenül... Értelmes elmebeteg... van neki esze. Az esze egyik fele remekül működik. A másik fele azonban már nem. Ezért mondják az őrültre, hogy féleszű... Dermedten, tanácstalanul állunk..."
Matuska megkezdte büntetését Vácon, ám 1944-ben, a Vörös Hadsereg bevonulását övező zűrzavarban kihasználta a lehetőséget, és rejtélyes körülmények között, nyom nélkül eltűnt a börtönből. Ahogy ilyen esetekben lenni szokott, legendákat szőttek köré, több helyen is felbukkanni vélték, egy vasárnap például a templomból kijövő tömegnek tartott „nacionalista ízű szónoklatot". Utoljára szülőfalujában, Csantavéren látták, nagybátyja szerint egy szabadkai tömegsírba temették.
Hogy őrült volt-e Matuska Szilveszter vagy magányos terrorista, a szakemberek mind a mai napig vitatkoznak ezen, bár a többség az őrült, kiábrándult, magányos terrorista elméletét tartják valószínűnek, és továbbra sem zárják ki a kommunista szálat. A képet tovább árnyalja hogy Matuska vélhetően azt hihette, hogy egy tehervonatot fog felrobbantani, a menetrend szerint ugyanis aznap éjszaka egy tehervonatnak kellett volna előbb érkeznie, de forgalmi változás következett be, mely a történelmet is jelentős mértékben befolyásolta. Egy tény, a merénylet sok-sok összeesküvéselméletnek adott táptalajt.
Matuska Szilveszter emlékezete:
Alakja felbukkan Kondor Vilmos magyar író Budapest romokban című bűnügyi regényében.
Hubay Miklós Te Imre, itt valami ketyeg című egyfelvonásosában említi a Tűzoltó, a Bolond és Lear is.
Két nagyjátékfilm is készült a merényletéről, az első 1959-ben Merénylet, a második 1982-ben Viadukt címmel.
Mondókában is szerepel neve: Tegnapelőtt "tuska" december 29.
Tegnap "tuska" december 30.
Ma "tuska" Szilveszter
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1901 szavazat
Új hozzászólás