Két lélegzetelállító szirt a Bükkben, ami könnyű túrával meghódítható - Az Örvény-kő és a Magos-kő

Képgaléria megtekintése2024.09.19. - 02:20 | Büki László 'Harlequin'

Két lélegzetelállító szirt a Bükkben, ami könnyű túrával meghódítható - Az Örvény-kő és a Magos-kő

Az Örvény-kő a Bükk nagy múltú kilátópontja, amit már Jókai Mór is megénekelt az 1848-as szabadságharc leverése után, a Magos-kő pedig a Bükk északi sziklabérceinek egyik leglátványosabb képviselője. Mindkettőhöz kényelmes, jól jelelt túraút vezet. Ha látványos, rövid és könnyen teljesíthető túrára vágysz, ez a két bérc kiváló választás lesz hozzá!

Az Örvény-kő

Az Örvény-kő a Bükk nagy múltú kilátópontja, amit már Jókai Mór is megénekelt az 1848-as szabadságharc leverése után. A hegylábi erdőkre és a Kárpátok bérceire kilátást nyitó nyugati és északi sziklás letörés jeles sziklamászó hely, a mészkő felszakadt barlangi formavilágát pedig a hegy neve is megörökíti.

Északkelet felől nézve meghatározó látvány nyújt a Bükk Kis-fennsíkjának markáns letörése, a 773 méter magas Örvény-kő, amely a csúcs hátoldalán elkülönülten álló, öreg fák miatt jól felismerhető nagyobb távolságból is. A csúcsra keleti és délnyugati irányból vezető turistautak a legmagasabb kiszögellést kerülve az északi letörésen található kilátóponthoz, illetve egy jellegzetes, mészkőből rakott obeliszkhez érkeznek. Az ördögszántással barázdált csúcs peremén Jókai emlékműve áll, mivel a szabadságharc bukása után a Tardonán bujdosó író rendszeresen feljárt a kilátóhelyre.


Jókai Mór emlékének állítottak táblát a diósgyőri túrázók az Örvény-kőn

A kilátás

A panoráma a csúcs északi letörésénél részleges, az egyre magasabbra növő fák nyiladékán Tardonára, a Bükk északi nyúlványára és a Kárpátok egymás fölé „kapaszkodó" gerinceire látunk rá. Különösen tiszta időben, leginkább a téli időszakban a Tátrák vonulata is látszik, közülük az Alacsony-Tátra hullámos szalagja messzire nyúlik nyugat felé, míg középen a Magas-Tátra markáns gránitcsúcsai tornyosulnak a legmagasabbra.


Kilátás az Örvény-kőről, háttérben Tardona

A csúcson álló Jókai-emlékműhöz kapcsolva pedig hadd idézzünk egy hangulatképet az örök hegyvidékről az író „Tengerszemű hölgy" c. regényéből: 

„Az urak „Pogányoltárnak", a parasztok Örvény-kőnek hívják azt a csúcsot."

„Tíz óra lehetett, mikor feljutottam a Pogányoltárra. Mikor a sziklapárkányra kiléptem, az igaz, hogy csodaszép látvány tárult elém; csakhogy ez igazán nem lefesteni való. Tenger alatt az egész ország! - Az őszi köd, mint egy hófelhő takarta a vidéket egész a látóhatárig, amelyből hóbércek, hókupolák emelkedtek elő; másutt megfagyott hullámokhoz hasonlított a ködburok. Itt-amott emelkedett ki belőle nagy sötéten egy gömbölyű sziget: a legmagasabb hegyeknek ormai. - Hű képe a valónak. - Nincs, semmi nincs már!

Biztosra vettem, hogy délfelé majd lehull a köd, s dérrel festi meg az erdőt, mezőt, de addig én nem rajzolok. Addig is leheveredtem oda a sziklapárkányra, s bámultam ezt a mozdulatlan, nagy fehér szemfödelet, mely országot takart be."


A Magos-kő

A 635 m-en emelkedő Magos-kő a Bükk északi sziklabérceinek egyik leglátványosabb képviselője. Kényelmes, jól jelelt erdei túraút vezet a kilátóponthoz.

A szikla tetejéről a hegység belsejére látunk rá: Miskolctól Bánkútig kísérhetjük tekintetünkkel a fennsíkot kettéhasító Garadna-völgyet, szemben pedig a Nagy-fennsík erdőirtásokkal foltozott sziluettje emelkedik. Ha elég csapadék gyűlik össze, jól hallani a Garadna-völgybe siető patakok zúgását. Keletre a hegyek lábánál láthatjuk Miskolc Szinva-völgybe simuló épületeit, illetve tiszta időben az Alföld síkjába ékelődő Tokaji-hegység déli elvégződését, elkülönült bástyáját, a Tokaji-hegy piramisát is.

A hegységképződési, szerkezeti elmozdulások során elhasadt mészkőtömb kipreparálódó szirtjei jól követhetően sorakoznak a Garadna-völgy felett, így a szomszédos Sólyom-kő, Köpüs-kő hasonló hangulatú, belső tájakra tekintő, peremhelyzetű bércek. A közelben, nyugati irányban a sziklák alatt lelhetjük fel a Három-kúti barlangszállást, ahova az erdő és a sziklás letörés között jelzetlen, de kitaposott ösvény vezet.


Magos-kő

Parkolás: 

A két népszerű kilátópont autóval könnyen megközelíthető egyetlen közös parkolóval. A szentléleki (Miskolc-Mályinka) országút mellett tábla jelzi a Magos-kő elágazását. Innen pár száz méterrel feljebb találjuk a Barátság-kerti leágazást, ahol az országúttal párhuzamosan futó murvás út szélén hagyhatjuk az autót. 

Megközelítés:

A Barátság-kerti elágazástól az Örvény-kőhöz a P, majd a P▲ jelzés vezet a csúcsra (1 km, 100 m szintemelkedés). Innét az úton visszaindulva az elágazáshoz, az országúton átkelve (az aszfaltra írt Magos-kő felirat is jelzi), a jelzésen érkezhetünk a Magos-kő mellé, majd ugyanúgy a P▲ jelzés vezet a sziklához.

Ha innét folytatjuk utunkat a P jelzésen, akkor egy jó km megtételét követően a már bemutatott Sólyom-kúti-sziklaüreghez érünk el.

A túra útvonala


Forrás: termeszetjaro.hu

Kapcsolódó írásunk:

Romantikus rejtekhely a Bükkben: a Sólyom-kúti-sziklaüreg

2024.09.16. - 00:20 | Büki László 'Harlequin'

Romantikus rejtekhely a Bükkben: a Sólyom-kúti-sziklaüreg

A Bükk-hegységben tett kirándulásaink különleges, izgalmas látnivalói a barlangok. Az ezekhez tett túrák izgalmát egyrészt a megtalálásuk, a jeleletlen utak adják, másrészt a mélyükbe való lejutás. Barlangtúráink közül elsőként a Sólyom-kúti-sziklaüreget (Vidróczky-barlang) mutatjuk be.

megosztom a twitter-en megosztom a facebook-on megosztom a delicious-on megosztom a startlapon megosztom a google+-on NyomtatásKüldés e-mailbenAz oldal tetejére Forrás: természetjáró.hu

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás