Program

17.00 - A halottak meséi - Varga Péter Cserga tárlatvezetése az állandó kiállításban

17.30-18.00 - Bemutatók

Rovarvég: Az exszikkátortól a rovartűig - Erdő Ádám természettudományi asszisztens

A formaldehid világa - Dankovics Róbert herpetológus, muzeológus

Előadások a Kőtárban

18.00 - Horror - vallási köntösben - Sosztarits Ottó régész muzeológus, intézményvezető-helyettes (Iseum Savariense)

Kevés dolog volt Róma vallásos életében, amely akkora ellenállást váltott ki, mint a fríg eredetű Nagy Istenanya (Magna Mater/Cybele) tiszteletének megjelenése a Kr. e 2. század folyamán. A megdöbbenés és látványos elutasítás oka pedig nem volt más, mint a vallás papjainak (galli) szertartásos önkasztrációja, amely nem csak horrorisztikus volta miatt volt ennyire erőteljes. A férfiatlanítás ugyanis teljes egészében szembement a római szokásjog apa-fiú vérvonalra épülő tradíciónak, amely előírta, hogy senki sem halhat meg férfi utód nélkül. amit, ha kellett, jogi úton, adoptatio révén pótoltak.  A fiú kötelessége volt az elhunyt ősök kultuszának ápolása, ez biztosította ugyanis a lélek halál utáni továbbélését.  

Magna Mater pannoniai kultuszának fontos emléke a Csákvárról (Floriana) származó bronz papi jelvény, amely az istennő képmása mellett a kultuszának jellegzetes hangszereit ábrázolja.  A leletet a székesfehérvári múzeum őrzi, másolata az Iseum állandó kiállításában látható. 

18.30 - Mi lett a csontjaimmal? - tafonómiáról mindenkinek -  dr. Tóth Gábor antropológus, humánbiológus (ELTE SEK Biológiai Tanszék)

Miért van az, hogy egyes emberi csontok több ezer év eltelte után is tökéletes épségben kerülnek elő, mások pedig néhány évtized alatt elkorhadnak? Milyen hatások - betegségek, földtani sajátosságok, környezeti tényezők - működnek közre a csontok megőrződésével kapcsolatban? Vas megyei példák bemutatásával ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az előadás.

19.00 - Miért félünk a rovaroktól? - prof. dr. Vig Károly entomológus (Savaria Múzeum)

Félünk a kígyóktól, félünk a rovaroktól, apró szőrös lényektől. Vajon velünk született félelmeinket cipeljük egész életen át, vagy ez tanult magatartásforma?

19.30-20.00 szünet

Rovarvég: Az exszikkátortól a rovartűig - Erdő Ádám természettudományi asszisztens (Savaria Múzeum)

A formaldehid világa - Dankovics Róbert herpetológus, muzeológus

20.00 - Bestiárium Hungaricum- csodás lények a magyar néphagyományban - Ungvári-Kmellár Viktória néprajzos muzeológus, osztályvezető, intézményvezető (Vasi Skanzen)

Csodaszarvas, turul, bányarém, markoláb, garabonciás vagy prikulics. Ikonikus alakok a magyar mese- és mondavilágból vagy azokból a rémtörténetekből, amelyekkel dédszüleink ijesztgették a rosszalkodó gyerekeket. Ezeket a lényeket gyűjti össze a Bestiarium Hungaricum, amely első ízben kísérli meg áttekinteni a magyar népi kultúra vonatkozó hagyományait, bemutatva annak legjellemzőbb szegmenseit. A magyar hiedelemvilág lényeit Németh Gyula színes grafikái, P. Szathmáry István fekete-fehér linómetszetei és Magyar Zoltán néprajzi és kultúrtörténeti leírásai jelenítik meg.

20.30 - Horrendum cinema - Vágvölgyi András mozgókép-pedagógus

A "rémfilmek" helye a filmes műfajok rendszertanában - Király Jenő tömeg-filmelmélete nyomán

Az előadó a rendelkezésre álló rövid időben - Király Jenő tanár úr revelatív filmelmélete szerint - kísérletet tesz a rémfilmek helyének felvázolására a filmes zsánerek között, meghatározza a különbséget thriller és horror között, s legalább alap szinten valamiféle horrorfilm tipológiát ad. Visszatérünk majd a Bates Motel fürdőszobájába is...

21.00 - Vér és ami mögötte van -  Baki Orsolya

Hús és vér és esztétika

Bepillantunk a néha horrorisztikusnak tűnő képzőművészeti alkotások mögötti gondolatokba. A hatvanas évek akcionistáitól indulva napjainkig, ahol a kompozíciókban előfordulhatnak lemészárolt és kibelezett állatok, vérrel lelocsolt meztelen emberek.

21.30 - Bestiák a kódexekben - Mártfai Márta könyvtáros (Savaria Múzeum)

„Fordított világ rajzolódott ki e zsoltároskönyv lapszélein, egészen más, mint aminőhöz az érzékeink szoktattak bennünket. Mintha bizony egy olyan beszéddel egy időben, amely beszéd lényege szerint magát az igazat szólja, egy másik, vele határos és hozzá csudálatos, in aenigmate utalások révén mélységesen kötődő, hazug beszéd bontakoznék ki valamiféle fejtetőre állított univerzumról, ahol a kopók menekülnek a nyúl elől, és a szarvas kergeti az oroszlánt."-emlékezik vissza Umberto Eco A rózsa neve című művében Adso a papnövendék a kódexmásoló műhelyben tett látogatására. És valóban, a középkori kódexek tele vannak csodálatos és félelmetes lények képeivel. Vajon mi inspirálta a scriptoriumban dolgozó szerzeteseket ezekre az illusztrációkra? A bibliai bűnökről és büntetésekről szóló tanítások hasonlatai? Nagyotmondó felfedezők és énekmondók történetei? Aesopus meséi? Esetleg mindezek együtt?

Tartsanak velünk a vékony pergamenen feltáruló súlyos titkok világába!

Kísérőprogramok:

Rémséges minikiállítás: koponyák az elmúlt évszázadokból

Magosi Beáta fantasy-képei

Kézműves foglalkozások

Maszkkészítés, smink Pallag Dorkával  (Szombathely Művészeti Szakgimnázium diákja)