2024. november 29., péntek

19.00 - Bartók Terem

Műsor:

Edvard Grieg: Peer Gynt szvit, Nr. 1. és 2.
Antonín Dvořák: VI. D-dúr szimfónia, Op. 60

Közreműködik: Bálint Éva és Szabó Tibor színművészek

Vezényel: Vajda Gergely

Jegyár: 5500 Ft

Online jegyvásárlás

Edvard Grieg: Peer Gynt szvit, Nr. 1. és 2. 

Henrik Ibsen 1867-ben fejezte be Peer Gynt című színpadi művét. Eredetileg nem drámának szánta, csak a keletkezéstörténet utolsó fázisában döntött úgy, hogy a szűk körben tartott felolvasásokon már igen sikeres költeményt színpadra alkalmazza. Ő maga kérte fel 1874-ben Edvard Grieget, hogy komponáljon kísérőzenét a dráma ősbemutatójára, amelyre végül 1876-ban került sor.

Peer Gynt egy önmagát kereső, az adott valóságból nagyratörő hazugság-álmokba menekülő, mindennapi ember. A mesék világában él, ezeket költi át úgy, mintha vele történtek volna meg. Megszöktet egy lányt egy esküvőről, emiatt menekülnie kell. Beleszeret egy hívő házaspár leányába, Solvejgbe, de a lány eleinte visszautasítja, mert fél tőle. Mégis, amikor Peer egyik küzdelme során már majdnem elvész, Solvejg imádsága menti meg őt. Anitra személyében egy egzotikus nő is színpadra kerül, egy arab törzsfőnök leánya, akit Peer meg akar szerezni magának, de a lány szintén elmenekül előle. A történet végén a szimbolikus nevű Gomböntő így összegez: Peer nem volt sem elég jó, sem elég gonosz, ezért nem juthat sem a mennybe, sem a pokolba. Nem tudott önmaga lenni, ezért olyan, mint a fületlen, tehát haszontalan gomb, s mivel az Úr nem pazarol, be kell olvasztani és újra kell önteni. A kétségbeesett Peert végül Solvejg hűséges szerelme menti meg: Peer Gynt ereje abban rejlik, hogy nők állnak mögötte: édesanyja (Aase) és Solvejg.

Edvard Grieg több mint húsz tételnyi zenét komponált Henrik Ibsen drámájához. A kísérőzene tételeiből később két hangversenyszvitet is összeállított, melyek napjainkban is gyakran hallhatók koncertpódiumon. A kísérőzene olyan közismert tételei szerepelnek bennük, mint az „Anitra tánca", „Solvejg dala", vagy „A hegyi király csarnokában", amelyben Peer, miután a feldühödött esküvői vendégek elől menekülve, beverte fejét egy sziklába, felébred, s a hegyi manók közt találja magát. A tétel makacsul ismétlődő, egyre hangosabb dallama a manók egyre intenzívebb gúnyolódását ábrázolja.

Grieg kísérőzenéje nem Ibsen drámájának modernségét ragadja meg, hanem inkább a vadregényes északi erdők misztikus lényekkel benépesített világát mutatja be. 1948-ban Harald Saeverud norvég zeneszerző új kísérőzenét komponált a Peer Gynthöz, Grieg zenéjét napjainkban inkább csak részleteiben - gyakran ironizálva - idézik a színmű előadásain.
/filharmonikusok.hu/

Bálint Éva és Szabó Tibor színművészek zenés vendégeskedésével a Savaria Szimfonikus Zenekar és a Weöres Sándor Színház évek óta gyümölcsöző kapcsolata folytatódik, amely már eddig is számos különleges élménnyel ajándékozta meg a színház- és zeneszerető közönséget. Ezúttal Grieg muzsikája és Ibsen szövege egymást kiegészítve, közösen mesélik el Peer Gynt életét. 

Edvard Grieg-ről:

Nevét aszteroida, képmását a norvég korona őrzi

2024.09.04. - 14:30 | vaskarika.hu - Fotó: Albert Harlingue / Roger-Viollet via AFP

Edvard Grieg, a legjelentősebb norvég zeneszerző 117 éve, 1907. szeptember 4-én hunyt el. A sors fintora, hogy legismertebb művét, az Ibsen Peer Gynt című drámájához írott kísérőzenét szabályosan megutálta.

Antonín Dvořák: VI. D-dúr szimfónia, Op. 60  

A romantikus történet szöveg nélküli folytatása Antonín Dvořák VI. szimfóniájának romantikus melódiái lesznek a koncert második felében. A cseh mester muzsikájában Brahms mesteri szimfonizmusa keveredik a Liszt-Wagner iskola forradalmi energiáival.

A VI. szimfónia mérföldkőnek bizonyult Dvořák pályáján: szimfóniái közül ez volt az első, amely nyomtatásban megjelent és nemzetközi sikert aratott. Talán itt sikerült a zeneszerzőnek először tökéletes egységbe ötvöznie a cseh népi stíluselemeket az osztrák-német szimfonikus hagyománnyal.  

Aki szereti a szláv táncok világát, az bizonyosan nem fog csalódni ebben a népzenei ihletésű, joggal népszerű négytételes zeneműben.