A Purcell Kórussal adta elő Händel Belshazzar című oratóriumát a Capella Savaria

Képgaléria megtekintése2025.01.30. - 17:25 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'

A Purcell Kórussal adta elő Händel Belshazzar című oratóriumát a Capella Savaria

Monumentális, drámai és lélekemelő zenei élményt kapott január 28-án, kedden este a Bartók Terem közönsége - a hatalom mulandósága, az isteni igazságszolgáltatás és a hit ereje vonult végig Händel: Belshazzar című oratóriumán a Capella Savaria és Purcell Kórus előadásában.

Georg Friedrich Händel "Belshazzar" című oratóriuma a barokk zene egyik kiemelkedő alkotása, ami a bibliai Dániel könyvében található történetet dolgozza fel. A mű az 1740-es évek elején keletkezett, amikor Händel már híres zeneszerzőnek számított Angliában, ahol operái és oratóriumai nagy népszerűségnek örvendtek.

Bár Händel, mint az olasz operák mestere érkezett Angliába, legnagyobb sikereit az angol nyelvű oratóriumaival érte el - melyekben persze bőségesen fel tudta használni az olasz operákban szerzett tapasztalatait. A legnagyobb sikert az 1742-ben bemutatott Messiással érte el, és ez egy virágzó alkotói korszak kezdetét is jelentette. A "Belshazzar" is ebből a korszakból való, 1744-ből.

A korabeli protestáns Anglia nagy érdeklődéssel fordult a bibliai szövegekből összeállított oratóriumok felé, de a bibliai történetek ihlette költött szövegek is népszerűek voltak. A "Belshazzar" szövegkönyvét Charles Jennens írta, történetét pedig a zsidó nép Babilonból való kiszabadulása adja. Händel fantáziáját megragadta a sok kórustétel lehetősége, melyekben két nép, a babiloniak és a zsidók jelennek meg, így érzékeny karakterábrázolásra is lehetősége volt. A babiloniak kórustételei jellemzően az élet élvezetéről, a földi örömökről és vidámságról szólnak, míg a zsidók zenéje jellemzően fennkölt, sűrű szövésű és komoly. A szólisták terén is ellentéteket jelenített meg Händel, hiszen Belshazzar, a könnyelmű, szentségtörő babiloni uralkodó ellenpontja anyja, Nitocris, aki felismeri a zsidók istenének hatalmát, és hiába próbálja fiát jobb belátásra téríteni, végig kell néznie a birodalom bukását és fia halálát is.

A „Belshazzar" Händel oratóriumainak egyik legdrámaibb és legkifejezőbb darabja. A műben a kórus kiemelt szerepet kap, nemcsak narratív funkciót tölt be, hanem az érzelmek és a feszültség kifejezésében is jelentős szerepet játszik.

A mű fontos témákat boncolgat, úgy mint a hatalom mulandósága, az isteni igazságszolgáltatás és a hit ereje. Belshazzar bukása figyelmeztetésként szolgál az arrogancia és az istenkáromlás ellen, míg a zsidók kitartása és szabadulása a remény és a hit diadalát hirdeti.

Bár a „Belshazzar" nem érte el a „Messiás" vagy a „Júdás Makkabeus" népszerűségét, mégis a barokk zene egyik mesteri alkotásaként tartják számon. Händel képessége, hogy dramatikus és lélekemelő zenét komponáljon, ebben a műben is teljes pompájában megmutatkozik. A „Belshazzar" ma is gyakran szerepel koncertműsorokon, bizonyítva időtálló erejét és jelentőségét.

A nagy sikerű szombathelyi előadáson fellépett a Capella Savaria és a Purcell Kórus.

Szólisták:

Belshazzar: Megyesi Zoltán (tenor)
Nitocris: Szutrély Katalin (szoprán)
Cyrus: Anna Dowsley (mezzoszoprán)
Daniel: Paulin Bündgen (kontratenor)
Gobrias: Cserményi Zsombor (basszus)

Vezényelt: Vashegyi György

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás