Impozáns kötet egy lüktető korról - A történelmi Vas vármegye képes levelezőlapokon
Képgaléria megtekintése2025.02.13. - 01:00 | Büki László 'Harlequin'
A körmendi Sinkovits Imre Filmszínházban mutatták be február 11-én Bors Géza és Bognár Béla impozáns kötetét, ami az 1913. évi helységnévtárat, illetve az 1910-es népszámlálás adatait használta fel. A két szerző közel 100 éves gyűjtőmunkájának eredménye a szemnek is tetszetős kiadvány, ami közel 800 képeslapot tartalmaz. Grafikai tervezése Nagy Georgina kezemunkáját dicséri.
A fajsúlyos, és súlyra is tekintélyt parancsoló (2100 gramm) Boldog békeidők! című könyvben nemcsak képeslapokat láthatunk, hanem jobban megnézve ezeket, elénk tárul a nem is oly régi történelem egy darabja. Láthatjuk azokat az utcákat régen, amiken most is járunk, az épületeket, amik közül több még ma is áll. Olvashatjuk az akkor élők gondolatait, rácsodálkozhatunk arra, mik voltak fontosak a kor emberének, amiket egymásnak képeslapon üzentek.
"Boldog békeidők - Így nevezte el az utókor a kiegyezéstől az első világháború kitöréséig tartó időszakot. Abban a korszakban vármegyénk több mint 5000 négyzetkilométeres területének 10 járásában közel 400 ezer lakos élt békében egymással. (...) A gyarapodás és építkezés évtizedei voltak ezek az esztendők: utak és vasutak, templomok, kúriák, villanytelepek és malmok, iskolák és ispotályok, kórházak és gyógyintézetek, állattartó mintagazdaságok, cukorgyárak, szeszfőzdék, vasútállomások, posta- és távíróhivatalok épültek. Volt posztógyár, mezőgazdasági gépipar több városban is, óragyár, vas- és fémöntöde, cementgyártás, agyag- és téglaipar, faipari üzemek vármegye szerte, gőzfűrész üzemek, ablak-, ajtó- és bútorgyár, bőripar, szövőüzemek, gőz- és elektromos malmok, pótkávégyártás, sajtgyárak, sörfőzdék, rum- és likőrgyár, szappangyár, dohánygyár. A megyeszékhelyen a közvilágítás megoldására légszeszgyár alakult. Ebben az időszakban jött létre az ikervári vízierőmű, amely Szombathely és Sárvár körzetét látta el elektromos árammal. Ekkor fejlődött ki a vármegye hitelintézeti hálózata: hitelszövetkezetek, takarékpénztárak, fogyasztási szövetkezetek alakultak. Ezt a lüktető kort hozza most közelebb az olvasóhoz ez az impozáns kiadvány" - áll a rendezvényen is felszólaló Majthényi László közgyűlési elnök kötetet felvezető előszavában.
A kötet nagy szolgálatot tesz már önmagában azzal is, hogy a történelmi hitelesség jegyében lajstromot készít, és minden egykori Vas vármegyei település nevét megörökíti. A közel 800 képeslapot felvonultató kiadvány oldalait díszítő felvételek nem pusztán esztétikai élményt nyújtó illusztrációk, hanem a történeti kutatás számára is hasznosítható, értékes kordokumentumok.
Ezt kihangsúlyozta beszédében a szerző, Bors Géza is: „A képeslap kordokumentum. Megörökít helyi és országos eseményeket, bemutatja a letűnt kor atmoszféráját. Nagyszüleink, dédszüleink életével, életterével is megismerkedhetünk általuk. Látunk rajtuk régi épületeket, utcaképeket, nevezetes személyeket, régi korok politikai és ideológiai üzeneteit, művészeti alkotásait, a korabeli öltözködést, viselkedést és divatot. Az írott részből, mivel nyitott volt, következtethetünk a feladó érzéseire és hangulatára, megismerhetjük a kiadót, a fényképészt. Ez a rengeteg információ mind-mind egy képeslapon!"
A könyvben található lapokat járások szerint helyezték el. „Természetesen sok olyan településsel találkozhat az olvasó, melyek ma már más járáshoz, akár más megyéhez tartoznak, mint az első világháború előtt. Ennek oka, hogy az első világégést lezáró békediktátum vármegyénk térképét teljesen átszabta, három járást egy-két falu kivételével teljes mértékben, a kőszegi járás háromnegyedét, a körmendi és szentgotthárdi járásokból is néhány települést a szomszédos országokhoz csatolt..."
A kötetben érdekes információkat találhatunk az akkori Vas vármegye egyes településeinek lakosságára vonatkozóan is: megtudhatjuk, hányan éltek akkor az adott faluban, községben, városban, milyen nemzetiségűnek, milyen vallásúnak vallották magukat. A kötet az 1913. évi helységnévtárat, illetve az 1910-es népszámlálás adatait használta fel.
Az akkori kimutatások szerint Vas vármegye területe 5 399 km2, településeinek száma 611, népessége 396 423 fő volt.
Nemzetiségi megoszlása: magyar 53,9%, német 28,4%, horvát 4%, vend, illetve szlovén 13,05%.
Felekezeti megoszlása: római katolikus 75,5%, református 3%, evangélikus 19,9%, izraelita 1,6%.
A vármegyének 10 járása volt:
Szombathelyi járás, Szombathely központtal
Muraszombati járás, Muraszombat központtal
Celldömölki járás, Celldömölk központtal
Németújvári járás, Németújvár központtal
Felsőőri járás, Felsőőr központtal
Sárvári járás, Sárvár központtal
Körmendi járás, Körmend központtal
Szentgotthárdi járás, Szentgotthárd központtal
Kőszegi járás, Kőszeg központtal
Vasvári járás, Vasvár központtal
A két szerző közel 100 éves gyűjtőmunkájának eredménye a szemnek is tetszetős kiadvány, ami közel 800 képeslapot tartalmaz. Grafikai tervezése Nagy Georgina kezemunkáját dicséri.
A könyvbemutatón köszöntőt mondott: Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke és dr. Szabó Barna, Körmend Város polgármestere
Felszólalt: Farkas Csaba, a Szülőföld Könyvkiadó vezetője, illetve Tóth Judit okleveles kulturális szakember
A kötet bemutatta: Bors Géza helytörténeti kutató
Közreműködött: Szabó Nikolett (fuvola), Bertha Áron (zongora), Tóth Zsolt (klarinét)
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1911 szavazat
Új hozzászólás