Busójárás Mohácson - A legnépszerűbb télűző farsangi karneválon jártunk

Képgaléria megtekintése2026.02.21. - 17:00 | vaskarika.hu / MTI - Fotók: Kiss Alex

Busójárás Mohácson - A legnépszerűbb télűző farsangi karneválon jártunk

Február 12. és 17. között ismét a busóké volt Mohács: hat napon át felvonulások, vásár, táncházak és családi programok töltötték meg a belvárost. Fotós kollégánk a belvárosban sétálva is belefutott busókba, zenészekbe.

HIRDETÉS

A február 12. és 17. között megrendezett téltemető, tavaszköszöntő népszokáson idén több mint 2700 maskarás és 76 busócsoport vett részt. A farsangi időszak utolsó csütörtökétől húshagyókeddig tartó rendezvény első napján a Maszkot ölt apraja, nagyja című programmal óvodások és általános iskolások részvételével már délelőtt elkezdődtek az események a helyi ifjúsági központban, délben pedig a népművészeti és kézműves vásár is megnyílt a belvárosban. Délután indult a busójárás első farsangi felvonulása a Sokackörtől, majd a város utcáin és terein kezdetét vette a gyermek maskarások - a rongyokból álló ruházatukról ismert, hamut, fűrészport szóró jankelék, valamint kisbusók - szabad farsangolása. 

 

A népszokás leglátványosabb programjait a tradíciónak megfelelően farsangvasárnap tartották. Aznap délelőtt a busók készülődésébe is bepillantást nyerhettek a látogatók, majd a borzas bundába öltözött alakoskodók délután csónakokkal átkeltek a Duna keleti partjáról a nyugatira, felvonultak a belvárosban, vízre tették a farsangi koporsót, új busókat avattak és hatalmas máglyát gyújtottak a város főterén.

A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.

A török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel - tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal - felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás