Az Artisjus 26. alkalommal díjazza a legkiválóbbnak ítélt kortárs zeneszerzőket és szövegírókat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a kimagasló zenei-művészeti teljesítményekre és az ezekbe fektetett szerzői munka jelentőségére. Az elismerés presztízse többek között abban rejlik, hogy a pályatársak ítélik oda a díjakat a kitüntetett művészeknek. Ezúttal is az Artisjus szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló vezetősége döntött a díjazottakról, a könnyűzenei alkotók kiválasztását külön szakmai bizottság - Bágyi Balázs, Both Miklós, Czutor Zoltán, Kocsák Tibor, Major Eszter, és Sebestyén Áron - készítette elő.

László Attilát életműdíjjal, Rácz Gergőt az év könnyűzeneszerzője elismeréssel, Rúzsa Magdit pedig az év könnyűzenei szövegírója díjjal tüntetik ki. Az év produkciójának a Hungária együttes MVM Dome-ban tartott Vissza! Vissza! című koncertjét választották. Junior Artisjus-díjat kap Gerlóczy Zsigmond, Halász Kolos (Co Lee) és Fábián Balázs (Blaize, valamint Kökény Dániel. Az év magyarnóta-szerzője ifj. Sárközy Lajos.

Az év komolyzenei műve kategóriában idén két alkotást díjaznak: Dobszay-Meskó Ilona: Egyenes labirintus, valamint Virágh András Gábor: Pange lingua című művét ismerik el.

Hat zenei kategóriában díjazzák a szerzőket, valamint átadják a tavalyi év legjobb produkciójának járó elismerést.

Az Artisjus irodalmi díjazottakat következő héten, a díjátadón hirdeti ki a szerzői egyesület.

Az Artisjus 2026-os díjazottjai

Könnyűzene

A Könnyűzenei Alkotói Életműdíjat László Attila gitárművész, zeneszerző kapja. A Bartók Béla Konzervatórium jazz tanszakán végzett, pályája kezdete óta a hazai jazzélet meghatározó szereplője. 1975-ben alapította a Kaszakő együttest, majd 1985-ben Tony Lakatossal a Things formációt, amely a hazai fúziós jazz egyik meghonosítója volt. Saját zenekarai, a László Attila Band, a László Attila Quintet és a László Attila Fusion Circus mellett alapító tagja volt a Gitár Triónak (Babos Gyula, Tátrai Tibor), valamint Oláh Kálmánnal közös formációkban is játszik. Pályafutása során számos nemzetközi hírű művésszel lépett fel, többek között Randy Breckerrel, Billy Cobhammel, Miroslav Vitouš-sal és Peter Erskine-nel. Zenekarával amerikai turnén is részt vett, valamint az indiai zeneszerző, Ilaiyaraaja meghívására több alkalommal járt és koncertezett Indiában. Zeneszerzőként és hangszerelőként hosszú idő óta dolgozik együtt Charlie-val, valamint közreműködött Cserháti Zsuzsa visszatérő lemezein is. Saját kompozícióit több formációval és nagyzenekari felállásban is bemutatta; Magic City című big band szerzői lemeze 2016-ban jelent meg, gitárversenye (Concerto for Jazz Guitar & Chamber Orchestra) 2019-ben hangzott el először. Pedagógiai munkája kiemelkedő: 1987 óta tanít a Zeneakadémián, jelenleg docens, valamint a big band vezetője. Munkásságát többek között Liszt Ferenc-díjjal (2003), Érdemes Művész díjjal (2010) és Artisjus-díjjal (2017) ismerték el. „Lehetetlen egy olyan sokszínű és gazdag életpályát pár sorban összefoglalni, mint László Attiláé, aki a hazai jazz és pop-rock műfaj meghatározó alkotója zeneszerzőként, hangszerelőként és gitárosként egyaránt. Nekünk, magyar jazzistáknak különösen nagy kincs ő. Műfajokon átívelő, invenciózus szerzői és előadói tevékenységét mindig is a magas színvonalú szakmai kivitelezés és a zene iránti feltétlen alázat jellemezte" - emelte ki méltatásában Bágyi Balázs.

Az Év Könnyűzeneszerzője díjat Rácz Gergő zeneszerző, énekes, producer kapja. 11 évesen kezdett gitározni, 15 évesen egy országos klasszikusgitár-versenyen első helyezést ért el, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola klasszikus gitár szakán tanult. Pályáját fiatalon kezdte, többek között Fenyő Miklós mellett szerzett tapasztalatot, majd a V.I.P. együttes tagjaként vált ismertté; az együttessel 1997-ben a Miért kell, hogy elmenj? című dallal képviselte Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon. Később a Fool Moon acapella együttes tagjaként nemzetközi sikereket ért el. Szólóelőadóként 2006-ban jelent meg Bennünk a világ című albuma, címadó dala az év egyik legtöbbet játszott magyar rádiós slágere lett. Zeneszerzőként jegyzik Wolf Kati Szerelem, miért múlsz című dalában, a Vastag tesók Őrizd az álmod című dalában és a Mostantólban, amivel megnyerte A Dal 2020 műsort, és elnyerte az év dala díjat a Petőfi Zenei Díjon. Munkásságát több alkalommal Fonogram-díjjal ismerték el. „Van egy különleges képesség, ami csak keveseknek adatik meg a popzenében: úgy írni dalt, hogy az emberek azt higgyék, ezt akár ők is meg tudnák csinálni - aztán amikor megpróbálják, rájönnek, hogy mégsem. Rácz Gergő pontosan ezt tudja: ír egy dalt, és egyszer csak mindenki dúdolja. Elég csak kimondani néhány címet - Bennünk a világ, Csak állj mellém, A titkod nem leszek, Miért ne -, ezek a számok azért működnek, mert mögöttük nemcsak jó dallam, hanem hiteles, organikus szerző áll. Gergő veszélyesen jól bánik a refrénekkel: ha egyszer elindít egyet, napokig velünk marad. Az Artisjus-díjjal azt ismerjük el, hogy vannak, akiknek - mint neki - néhány hangból és pár sorból sikerül közös emlékeket létrehozni egy egész országnak. És ez bizony kivételes teljesítmény" - fogalmaz laudációjában Czutor Zoltán.

Az Év Könnyűzenei Szövegírója Rúzsa Magdi énekes, szövegíró, dalszerző. Vajdaságban, Kishegyesen nőtt fel, kisgyermekkora óta énekel. A 2006-os Megasztár győzteseként vált országosan ismertté. Pályája kezdete óta aktív szerző: saját dalaihoz rendszeresen ír szöveget, esetenként zenét is. Zenei világában a pop, rock és sanzonos, jazzes elemek egyaránt jelen vannak. Első lemezét 2006-ban adta ki, azóta összesen nyolc stúdió- és hat koncertalbuma jelent meg, közülük több arany- és platinalemez lett (Iránytű, Tizenegy, Érj hozzám, Lélekcirkusz, Karma). 2007-ben Helsinkiben Magyarországot képviselte az Eurovíziós Dalfesztiválon az Aprócska Blues (Unsubstantial Blues) című dalával. 2011 és 2013 között Magdaléna Rúzsa címmel önálló színházi estet adott a Pesti Színházban. 2018-ban Máté Péter-díjat, 2024-ben Prima Primissima díjat, 2026-ban Kossuth-díjat kapott. „Magdi dalaiban árad a női lét sokszínűsége: az erő és a sebezhetőség, a szenvedély és a kétely, a felelősség, az elválás és az újrakezdés. Ami őt igazán különlegessé teszi, hogy mindezt úgy fogalmazza meg, hogy a legszemélyesebb soraiban is ott lehetünk vele, vagy magunkra ismerhetünk. Szövegei lelki találkozási pontok, így egyszerre képesek intim közelségbe engedni és közösségi élménnyé válni. Sorai vigasztalnak, erőt adnak, tükröt tartanak és igazán megérintik az embert, mert valódi érzéseket adnak át. És talán ez az, ami miatt generációk érzik úgy, hogy amiről Magdi énekel, az róluk is szól" - írja laudációjában Major Eszter.

Az Év Produkciója díjat a Hungária együttes kapja az MVM Dome-ban 2025. június 6-7-én tartott Vissza! Vissza! című koncertjéért. A rock and rollt játszó Hungária 1979-ben alakult újjá Fenyő Miklós, Dolly, Szikora Róbert és Novai Gábor vezetésével, Kékes Zoltán és Fekete Gyula közreműködésével. A Rock and Roll Party (1980) és a Hotel Mentol (1981) albumokkal váltak a korszak egyik legsikeresebb hazai zenekarává, a Limbo hintó című dalukkal 1981-ben megnyerték a Táncdalfesztivált. A Cha-cha-cha című film (1982) zenéjét is a zenekar szerezte és adta elő. Az 1983-as feloszlás után a tagok külön-külön is sikeres pályát futottak be, de időről időre, egy-egy koncert erejéig ismét összeálltak. 1995-ben a Népstadionban adtak nagyszabású koncertet. Közel három évtizeddel később, 2024-ben a Puskás Arénában tértek vissza, majd 2025-ben még két teltházas koncertet adtak az MVM Dome-ban, ami Fenyő Miklós fél évvel későbbi halálával valódi búcsúkoncertté vált számukra. „Ez a díj egyben életműdíj is lehetne mindazon szerzők, előadók, zenészek, énekesek számára, akik a Hungária együttes - furcsa kimondani - több mint fél évszázados történetében részt vettek. Egyben sajnos posztumusz elismerés, tisztelgés nemrég elhunyt kollégánk, barátunk, Fenyő Miklós kiemelkedő személye, 2006-ban Artisjus Könnyűzenei alkotói életműdíjjal elismert munkássága előtt. Számtalan kitűnő slágerük nőtt mindannyiunk szívéhez az évtizedek alatt, generációk dúdolják dallamaikat, idézik szellemes és érzelmes soraikat. Munkásságuk mindennapi életünk részévé vált. Töretlen sikerük titka a folytonos megújulás, a tökéletes profizmus, virtuóz és sokszínű zenekari hangzás és az a bizonyos »boldogsághormon-faktor«, mellyel koncertről koncertre megörvendeztették és egybekovácsolták mindenkori örökifjú közönségüket" - fogalmaz méltatásában Kocsák Tibor.

Az Év Junior Könnyűzenei Alkotója Gerlóczy Zsigmond zongorista és zeneszerző. Művészcsaládból származik, gyermekkorától klasszikus és jazz zongorát, valamint zeneszerzést tanult. Pályáját a teljes egészében improvizált szólóestek jellemzik: kilencéves kora óta ad rögtönzött koncerteket, az improvizációt zeneszerzői eszközként használja. Zenei gondolkodásában a különböző stílusok, a klasszikus zene, a jazz és a világzenei hatások közötti átjárás kap hangsúlyt. Első szólóalbuma, a Narrow Path 2023-ban jelent meg, amelyen kizárólag improvizációk hallhatók. 2024-ben Los Angelesben rögzítette Future Sounds című albumát nemzetközi alkotók közreműködésével, köztük Taylor Graves producerrel és Antoine Boyer gitárossal. Nemzetközi zenei közegben is egyre többen figyelnek fel rá, többek között személyesen is találkozott gyermekkori példaképével, Keith Jarrett-tel, és szerepelt Rick Beato műsorában is. „Vannak fiatal alkotók, akik nem egyszerűen belépnek a zenei életbe, hanem már a kezdetektől saját zenei világot teremtenek. Gerlóczy Zsigmond is ilyen. A zongora számára nem csupán hangszer, hanem egy nyelv, amelyen keresztül gondolkodik és kommunikál. Játékában a kompozíció és az improvizáció szinte észrevétlenül olvad össze. Ő már egy új generáció alkotója. Egy olyan nemzedéké, amelyet nem kötnek a stílusok határai. A műfajok helyett az érzet számít, az őszinte önkifejezés és az a belső kíváncsiság, amely új és váratlan zenei irányok felé vezeti. Friss hangja, melyre a határokon túl is felfigyeltek, egyszerre virtuóz, kísérletező és mélyen személyes. Ez a díj annak az alkotói útnak az elismerése, amely már most karakteres és egyéni, és amelynek legizgalmasabb fejezetei még biztosan előtte állnak" - méltatta Sebestyén Áron.

Az Év Junior Könnyűzenei Alkotója Kökény Dániel énekes, dalszerző, szövegíró. 2005-ben született Budapesten. Fiatalon kezdett érdeklődni a zene iránt, autodidakta módon tanult meg több hangszeren játszani. 2022-ben, 17 évesen nyerte meg a Sztárban Sztár leszek! című tehetségkutatót. Szerzőként és előadóként egyaránt aktív. Az Ugyanaz a ház című dallal 2024-ben A Dal című dalverseny döntőjéig jutott, versenydaláért pedig 2025-ben Fonogram-díjjal ismerték el. Ugyanebben az évben a magyar könnyűzene hagyományainak ápolásáért és a névadó szellemi örökségének méltó képviseletéért a Szenes Iván-díjat is átvehetette. Saját előadói munkája mellett másoknak is ír dalokat, szerzeményei többször szerepeltek A Dal mezőnyében: Budai Krisztofernek írt Délibáb című dala 2025-ben, míg a Czibi Norbinak írt Hazatalálsz című szerzeménye 2026-ban jutott a dalverseny elődöntőjéig. 2026 elején a Sose feledd! című szerzeményével maga is részt vett a dalversenyben. 2026 áprilisában megjelent Porból porrá című szerzeményét pedig a fúziós jazz meghatározó amerikai gitárosával, a Grammy-díjas Al Di Meolával közösen készítette el. „Dani azon fiatal művészek közé tartozik, akik képesek a hiányt olyan formában megszólaltatni, hogy nem csak a saját, hanem a hallgatók lelkét is gyógyítják. Dalai betekintést engednek gazdag belső világába, hangjában egyszerre jelenik meg az érzékenység és az erő. Erre az egyidejű törékenységre és határozottságra figyelt fel a szakma, hiszen ez adja személyiségének és szerzeményeinek is a különlegességét" - fogalmaz laudációjában Major Eszter.

Az Év Junior Könnyűzenei Alkotója (alkotói közösség) a Halász Kolos (Co Lee) és Fábián Balázs (Blaize) szerzőpáros. Halász Kolos (Co Lee) előadó, dalszerző. Az elmúlt években a hazai hiphop szcéna meghatározó alkotójává vált. Nagy sikerrel debütált első lemeze, a Cirque de L'Homme (2023), valamint a Doór Mátyással közösen jegyzett A Program (2024) után harmadik nagylemezeként jelent meg a Blaize-zel közösen készített La Promenade (2024). Munkáiban az élőzenés megszólalás és a különböző műfaji hatások ötvözése is hangsúlyos, koncertjein rendszeresen zenekari felállásban lép fel. Produkciói között nagyszabású, konceptuális bemutatók is szerepelnek. Legutóbb, 2026 áprilisában jelent meg Air 2 című lo-fi hiphop albuma. Fábián Balázs (Blaize) producer, DJ, dalszerző, a Wavy alapító tagja. 2017 óta foglalkozik zeneszerzéssel és produceri munkával, 2020 óta pedig előadóként is aktív a hazai zenei életben. A Co Lee-vel közösen jegyzett La Promenade mellett - ami 2025-ben Fonogram-díjat kapott az év hazai rap/hip-hop albuma vagy hangfelvétele kategóriában - az Indigoval készített Nárcisz, valamint a Wavy kiadványai állnak közel hozzá. Hangzásvilágát a kortárs hiphop és R&B mellett soul- és gospelhatások formálják. „Halász Kolos, művésznevén Co Lee, valamint Fábián Balázs, azaz Blaize szerzőpárosa a kortárs magyar könnyűzene egyik legizgalmasabb és legkövetkezetesebb alkotói találkozása a La Promenade című albumon. Kettejük munkája jóval túlmutat az előadó és a háttéralkotó megszokott felállásán: a szöveg, a hangzás és a szerkezeti gondolkodás egységes művészi nyelvvé áll össze. A szerzőpáros munkájában a kísérletező bátorság, a formai invenció és a belső igazság iránti hűség kivételes egységben jelenik meg, és egy sajátos zenei világot rajzol ki, amelyben egy érzékeny, útkereső generáció tapasztalatai kapnak formát" - mutat rá méltatásában Both Miklós.

Komolyzene

A komolyzene műfajában is díjakat osztanak: az Év Komolyzenei Műve díjat idén két zenemű alkotói kapják.

Az Év Komolyzenei Műve címet kapja Dobszay-Meskó Ilona: Egyenes labirintus című művéért. Dobszay-Meskó Ilona zeneszerző és karmester. Munkásságának középpontjában a zenés színház és a vokális-szimfonikus műfajok állnak, kompozíciói között opera, oratóriumok, szimfonikus és kamaradarabok, valamint kórusművek szerepelnek. Alkotásaiban a közép-európai spirituális hagyományt, az operai kultúra elemeit és a modern zenei nyelvet ötvözi. Műveit rendszeresen játsszák hazai zenekarok és nemzetközi fesztiválok, Magyarországot többek között New Yorkban, Vancouverben és Rómában képviselte, de darabjai Európában, Ázsiában és Izraelben is elhangzottak. Karmesterként a Magyar Állami Operaházban és számos hazai együttessel dolgozott, 2003-as alapítása óta a Ventoscala Sinfonietta művészeti vezetője. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium tanára és zenekarának karmestere. Munkásságát Erkel Ferenc-díjjal (2022) és a KÓD Kulturális Ösztöndíjjal (2026) ismerték el. „Pilinszky így ír: az út nem más, mint egy olyan forró folyosó, »melyben mind tömöttebb és mind tömöttebb és egyre szabadabb a tény, hogy röpülünk.« Dobszay-Meskó Ilona ennek a különös feszültségnek ad hangot. A kompozíciót szinte megszakítás nélküli mozgás jellemzi: a hangzás folyamatos áramlása, a sűrűsödő és ritkuló zenei energiák alakítják ki a zenei folyamat ívét. A zenekari szólamokban hol szűkül, hol tágul a tér, máskor mélységek és magasságok jelennek meg. Ebben a változó közegben a kórus szólamai a magányos embert jelképezve járják végig Pilinszky labirintusát" - írja méltatásában Mózes-Szitha Tünde.

Az Év Komolyzenei Műve címet kapja Virágh András Gábor: Pange lingua című oratorikus művéért. Virágh András Gábor zeneszerző, orgonaművész. A budapesti Szent István-bazilika orgonaművésze, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, a Studio5 zeneszerzőcsoport alapító tagja és a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnökségi tagja. Kompozícióit hazai és nemzetközi együttesek egyaránt műsorra tűzik, művei rangos kiadóknál jelennek meg, orgonaművészként Európában és a tengerentúlon is fellép. Zeneszerzői pályáját több hazai és nemzetközi versenygyőzelem kíséri, köztük a 2006-os Los Angeles-i és a 2012-es semmeringi (Ausztria) nemzetközi zeneszerzőverseny első díja. Metamorphosis for 14 players című művét a Varsói Ősz felkérésére komponálta, amelyet a France Musique rádió több mint ötvenszer műsorra tűzött. 2020-ban Gregorian notes című kompozíciójáért az Év komolyzenei műve díjat kapta. Munkásságát többek között Junior Prima díjjal (2011), Erkel Ferenc-díjjal (2017) és Bartók-Pásztory Díjjal (2022) ismerték el. „Virágh András Gábor ebben a művében jelentős zenei megújulást mutat mind harmóniáiban, mind hangszerelésében: noha zenekart foglalkoztató alkotásról van szó, kiemelt helyen szerepelnek a rézfúvós és ütőhangszerek. Az Aquinói Szent Tamás szövegére épülő, ünnepélyes és égi fényt sugárzó himnuszt kiváló érzékkel ragadta meg. E műve is - a 2020-ban díjazott Gregorián jegyzetekhez hasonlóan - az európai szakrális műzene sokrétegűségét hordozza" - emelte is laudációjában Bánkövi Gyula.

Nóta

Az Év Magyarnóta-szerzője díjat ifj. Sárközy Lajos hegedűművész, zeneszerző kapja. Budapesten született több generációs zenészcsaládban, öt évesen édesapjától kezdett hegedülni tanulni, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségek osztályában folytatta tanulmányait. Tizenöt évesen megnyerte a Radics Gábor jazzhegedűversenyt, ezt követően jelent meg első szólólemeze (I am Only Fifteen). A klasszikus zenei alapok elsajátítása után tűzte ki céljául azt, hogy továbbvigye a klasszikus kávéházi cigányzenét. Azóta számos hazai és nemzetközi művésszel lépett fel, többek között Kocsis Zoltánnal, Baráti Kristóffal, Joshua Bell-lel és Miklósa Erikával, valamint Fischer Iván meghívására a Budapesti Fesztiválzenekarral is koncertezett. Rendszeres szereplője a hazai koncertéletnek és kiemelt fesztiváloknak (Cziffra Fesztivál, KaposFest, Fesztivál Akadémia). Zenekarával a Kamara Virtuózok műsorában vált szélesebb körben ismertté, azóta rendszeresen koncerteznek Magyarországon és külföldön. A fiatal generációk oktatásában is aktív, a Vidéki Rajkók zenekar tanára. 2024 óta egy 1732-ben készült Guarneri 'del Gesù' mesterhangszeren játszik. Munkásságát többek között Junior Prima díjjal (2014), Cziffra György Tehetség díjjal (2021) és Liszt Ferenc-díjjal (2023) ismerték el. „Kiemelkedő a képzettsége a klasszikus zenében és az autentikus, apáról fiúra szálló cigányzenében egyaránt. Egyedülálló technikával ötvözi a két stílust" - idézi laudációjában Éliás Tibor.