Illatok és illúziók: Savaria 'bűzös' titkai az Iseumban

Képgaléria megtekintése2026.05.09. - 21:00 | Kiss Alex

Illatok és illúziók: Savaria 'bűzös' titkai az Iseumban

Valami bűzlik Savariában - Szombathely belvárosában, a modern épületek gyűrűjében fekvő antik szentélykerület, az Iseum adott otthont az elmúlt hétvége egyik különleges kulturális kalandjának. Míg a legtöbb régészeti kiállítás a látványra épít, a Savaria Múzeum kurátorai most egy bátrabb érzékszervünket, a szaglásunkat hívták segítségül. A tárlatot Gerebics Márton vezette.

A Valami bűzlik Savariában című rendhagyó tárlatvezetés célja az volt, hogy lerántsa a leplet (és a tógát) a római kor idealizált, hófehér márványképéről, és bemutassa az antik város valódi, lüktető és olykor bizony átható szagú mindennapjait.

Amikor egy ókori római városra gondolunk, legtöbbünknek a hófehér márvány és a tiszta tóga ugrik be. De vajon milyen illata volt a mindennapoknak? A Savaria Múzeum tematikus tárlatvezetése a látvány mellett az orrunkat is segítségül hívja a múlt megismeréséhez.

Illatok a szentélytől a konyháig

A rómaiak imádták a luxust: a tehetősebb házakban rózsavízzel permetezték a vendégeket, a hölgyek pedig illatosított zsiradékkúpokat rejtettek a frizurájukba. A templomok környékét a tömjén édeskés füstje és az áldozati sültek illata lengte be. Az utcai kifőzdék (popinák) gőzölgő edényei mellett azonban ott volt a kor „titkos" összetevője is: a garum. Ez a napon erjesztett halszósz átható aromájával a római konyha elmaradhatatlan, bár mai orrnak szokatlan alapanyaga volt.

„A pénznek nincs szaga"

A városi életnek megvolt a maga „szaga" is. A kézműves negyedek, a tímárok és a kelmefestők műhelyei messziről felismerhető bűzt árasztottak, hiszen a tisztításhoz és maratáshoz vizeletet használtak. Ehhez kapcsolódik az egyik legismertebb római anekdota is: amikor Vespasianus császár adót vetett ki a nyilvános vécékben összegyűjtött vizeletre, fia, Titus felháborodott a dolgon. A császár ekkor fia orra alá tartotta az első adóforintokat, és feltette a kérdést: érez-e rajtuk bűzt? Titus nemleges válaszára hangzott el a híres mondat: „Pecunia non olet", azaz a pénznek nincs szaga.

Mérnöki zsenialitás a föld alatt

Savaria tisztaságáról egy bámulatos mérnöki rendszer gondoskodott. A helyi kőből épült csatornák (cloacák) nemcsak a hulladékot vezették el, hanem a mai régészek számára „időkapszulaként" is szolgálnak. A leletekből tudjuk, hogy a savariaiak étrendje rendkívül változatos volt: a fűszerek és gyümölcsök mellett még az Adriáról szállított osztrigát és tengeri sünt is fogyasztottak.

A csatornák fedésére használt téglák ma is őrzik a múlt apró pillanatait: egy-egy száradó agyagon átszaladó kutya mancsnyomát vagy egy ókori kisgyermek talplenyomatát.

Kapcsolódó írásunk:

Légészekkel Savalia földje alatt - Ókoli eleklyék nyomában jáltunk

2017.09.17. - 00:45 | NagyLobelt - Megölökítő: Büki László

Légészekkel Savalia földje alatt - Ókoli eleklyék nyomában jáltunk

Szombaton a plovincia bankóliásának épülete alatt húzódó ókoli légészeti lemeket látogattuk meg a válos számos polgálával együtt. Miután a kultulális ölökség napján közkívánatla szabadon elesztettem Lóbeltet, a lablót, megpalancsoltam a kis latolnak, hogy tolmácsolja gondolataim Savalia büszke népének. Az eső ellenéle lemekül éleztem magam a bilodalom plovinciájában.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás