Mesterséges intelligencia a mindennapokban – Barátunk vagy ellenségünk?

2026.07.22. - 18:00 | Rozán Eszter - Nyitókép: Yaroslav Shuraev / pexels.com

Mesterséges intelligencia a mindennapokban – Barátunk vagy ellenségünk?

Nyolc különböző szakmában tevékenykedő embert kérdeztünk meg, mi a véleménye a mesterséges intelligenciáról. Használják-e a hétköznapjaik során, veszélyezteti-e a munkájukat, és mit szólnának hozzá, ha az orvosi rendelőben robotokba botlanának az orvosok helyett.

Akár elismerjük, akár nem, a mesterséges intelligencia mostanra már szinte teljesen átszőtte a mindennapjainkat. Még ha nem is használjuk tudatosan, akkor is ott van a keresőprogramokban, a különböző applikációkban, vagy akár a köznapi diskurzusokban. Sokan apokalipszist hirdetnek, mondván ez itt vég, az AI előbb-utóbb átveszi a hatalmat fölöttünk, és az emberiséget az uralma alá hajtja, míg mások úgy gondolják, a mesterséges intelligencia igenis hasznos a munkában, a tanulásban, a gyógyításban, vagy akár a szabadidős tevékenységekben.

Megkérdeztünk nyolc, különböző foglalkozást űző embert, mi a véleménye a mesterséges intelligenciáról, a cikk végén pedig, hogy az alkalomhoz illő legyen, a válaszokból készíttettem egy összefoglalót az AI-val, diagrammal kiegészítve.

A kérdések a következők voltak:

1. Használtál-e már mesterséges intelligenciát életed során? Ha igen, mire használtad, ha nem, szeretnéd-e a jövőben?

2. Veszélyezteti-e a szakmádat a mesterséges intelligencia?

3. Mit szólnál, ha az orvosi rendelőben ember helyett egy robot fogadna?

Baráthné Molnár Mónika könyvtárigazgató:

1. Igen, használtam már kép- és szövegszerkesztésre.

2. Az internet térhódítása, az e-könyvek megjelenése a könyvtárak jövőjét fenyegető tényezőként jelent meg a közbeszédben A mesterséges intelligencia hasonló félelmeket generál, azonban a könyvtárak reziliens intézmények, képesek alkalmazkodni a kihívásokhoz. A hiteles információszolgáltatás, a dokumentumállomány mély ismerete és a szakmai tudás olyan stabil alapot jelentenek, amelyek lehetővé teszik a folyamatos megújulást és a relevancia megőrzését. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy az MI-re nem öncélú eszközként, hanem hatékonyságnövelő megoldásként kell tekinteni, amely elsősorban az ismétlődő, adminisztratív feladatok kiváltásában nyújthat segítséget.

A könyvtárosok szerepe folyamatosan alakul, de a tudásközvetítés, a tájékoztatás és a felhasználók támogatása továbbra is központi jelentőségű marad. Az MI térnyerése új feladatokat is hoz: a könyvtárak aktívan részt vehetnek a digitális és MI-kompetenciák fejlesztésében, valamint segíthetnek a felhasználóknak eligazodni a technológia által kínált lehetőségek és kockázatok között. Ebben a gyorsan változó világban a könyvtárak olyan stabil pontot jelentenek, amelyek egyszerre őrzik a hagyományos értékeket és nyitnak az innováció felé.

3. Az orvos személyét nem fogja tudni helyettesíteni a MI, de az adminisztratív feladatok elvégzésében biztosan fog tudni a jövőben segíteni. Megkönnyítené az időpont-foglalást, a receptfelírást...

Megállapítható, hogy a felhasználóknak kritikus szemlélettel kell viszonyulniuk az MI működéséhez, fontos a MI-tudatosság. Ugyanakkor az MI-t nem lehet ellenségként kezelni, mert ez a hozzáállás gátolja a nyitottságot és a tanulási hajlandóságot, hosszú távon lemaradáshoz vezethet, mert a technológia egyre inkább beépül a mindennapi munkafolyamatokba. 

Büki László, a Vaskarika alapító-főszerkesztője, újságíró, fotóriporter

1. Igen, használtam, nagyon ritkán cikket írattam vele megadott, jól behatárolt (promptolt) témában, illetve cím- és rovatötletekben kértem a tanácsát, valamint sajtótájékoztatók visszahallgatására (hangfelismerésére) és az elhangzottak sajtósítására használom.

A képkidolgozás során napi szinten segítségemre van az AI, hiszen az alkalmazások javarésze MI-alapú funkciókat is tartalmaz. Tehát van a napi munkámnak olyan szegmense, amiben kiváló segítőtárs az AI.

2. Ami a fotózást illeti, egyáltalán nem félek. Az újságírás terén sem érzem kockázati tényezőnek, ugyanis "unalmas", sablonos cikkeket ír, amiket pár mondat elolvasása után be lehet azonosítani. Ez pedig nem vet túl jó fényt a médiumra. Kritikát, koncertbeszámolót, véleménycikket ne várjunk tőle, az újságírás sava-borsa szerencsére hiányzik (még) belőle. Ugyanakkor számos alkalommal "butaságokat" ír, pl. túraajánlóban nem létező helyekre hivatkozik, majd, amikor szembesíted vele, hogy ilyen hely nincs, akkor egészen bugyuta módon korrigálja magát, nem ritkán akkor is rosszul. Jelenleg úgy érzem, az újságírói munkát leghatékonyabban úgy támogatja, hogy 30-60 perces sajtótájékoztatók hanganyagát feltöltve készít egy tartalmas kivonatot belőle. Ám ezt is csak tüzetes ellenőrzés és javítás után szabad kiengedni...

3. Megkérdezném, van-e TAJ kártyája, adószáma, érdemi végzettsége, vagy csak önkéntesként tevékenykedik... Komolyra fordítva, egyáltalán nem örülnék neki, főként ebben az egyre inkább személytelenné váló, közösségi médiába terelt világban. A terület legnagyobb veszélye, hogy a háttérmunkát fogja leginkább veszélyeztetni, azaz a klasszikus asszisztensi feladatokat, azokat viszont irgalmatlan precizitással és hatékonysággal fogja a szakorvos rendelkezésére bocsátani. 

 
Fotó: cottonbro studio / pexels.com

Fűzfa Balázs irodalomtörténész:

1. Nem sokszor, de igen, használtam, és azt tapasztaltam, hogy döbbenetes ütemben fejlődik. Már ma is meg tudna írni egy szakdolgozatot - doktorit még nem. De jövőre egészen biztosan már azt is tud majd. Regényt vagy verset simán.  

Számomra legújabbak a különböző stílusban dalokat szerző alkalmazások, amelyek szintén elképesztő kreativitásról tesznek tanúbizonyságot. Néha az az érzése az embernek, amit 10-20 éve még csak sci-fiben csodáltunk meg, hogy az AI szinte belelát a fejünkbe. Olykor kissé hátborzongató, hogy a mindennapi viselkedésünk alapján mennyire kiszámíthatóak vagyunk. Ő pedig abból él, hogy folyamatosan figyel bennünket (nem személyesen, hanem általában az emberiség cselekedeteit, viselkedését, szövegeit, internetes gesztusait stb.).

2. Korábban azt hittem, nem veszélyezteti, de most már látom, inkább azt kell mondanom, hogy igen. Akár a tanárságomra, akár az irodalomtörténészi szakmámra gondolok. Az iskolában is egyre gyakrabban fogják használni, mert megkerülhetetlen, az irodalomtudományban pedig már most olyan munkák elvégzésére képes percek alatt, amelyekre korábban tudósi életművek épültek fel. Az AI egyszerűen félelmetes, korábban elképzelhetetlen sebességgel "gondolkodik".

3. Nyilván furcsa lenne, de ez nem is olyan sokára meg fog történni. Először csak a diszpécser lesz robot, majd az asszisztens, végül talán az orvos is... Gondoljunk bele, hogy már ma is végeznek úgy műtéteket, hogy a beteg a világ egyik felén van, az orvos pedig egy másik féltekén. Ez ma már nem is szenzáció... Vagy például a térdműtéteknek jelentős részét már ma is robotok végzik. De, ami a legelkeserítőbb, egyben persze leglelkesítőbb: ők hibátlanul dolgoznak. A gép ugyanis egyszerűen nem tud hibázni. Persze éppen ezért unalmas is lesz majd egy robotvilágban élni...

Gombos Katalin informatikus:

1. Ritkán használok MI-t, próbálok saját magam kutatni, keresgélni.

2. Egyelőre nem érzem, hogy veszélyeztetné a munkámat.

3. Orvos + asszisztensnő + robot, így együtt lenne biztonságos, de csak maga a robot nem! Azt tapasztalom, hogy sokszor még az önkiszolgáló pénztárakkal is nehéz szót érteni.

Kelemen Zoltán színművész:

1. Nagyobb "lélegzetvételű" dolgokra még nem, egyszerű, főleg Google - kereséseknél a neten, elsősorban keresési összegzésre már használtam. A jövőben szeretném-e használni? Soha ne mondd, hogy soha.

2. Ha a szakmám színházi vonalára gondolok, akkor azt mondom, hogy nem, ha a filmről gondolkodom, ott már érzek némi fenyegetettséget.

3. Legalább fogadna valaki, mivel - különösen a Covid járványok óta - időnként nemhogy ember, de a kutya sem fogad. De félretéve a tréfát, ha robot fogadna, akkor először megijednék, aztán mélyen elgondolkodnék...Szerencsés esetben pedig rögtön meggyógyulnék.

Mester Ádám radiológus szakorvos:

1. Igen, használom az MI-t, elsősorban a munkámban, orvosszakmai alkalmazásokkal.

2. Nem veszélyezteti a szakmámat, véleményem szerint inkább segíti.

3. Ez nem fog bekövetkezni. Az AI egy gyors és erős gép, amit viszont meggyőződésem szerint vezetni kell, még akkor is, ha átvesz robot jellegű funkciókat. Az AI gúnynév valóban hangzatosnak tűnik, de nem igaz. Szerintem a ROBOTIKA a helyes kifejezés a mesterséges intelligencia helyett.

 
Fotó: Yaroslav Shuraev / pexels.com

Szilárdi Béla zenész, festő-, grafikus- és fotóművész:

1, Egy hónapja használtam először, és az „élmény" sokkoló volt. Először a Nietzsche-színházzal kapcsolatban voltak „hozzá" kérdéseim. Egyszer csak azt a választ kaptam: „ha érdekli Nietzsche kapcsolata Cosima Wagnerrel, keresse Szilárdi Béla felolvasó színházi darabját." Hirtelenjében elvesztettem a fonalat. Aztán tisztult a kép. Azóta egyre gyakrabban igyekeztem próbára tenni. Most már (szinte magától érthetően) művészeti, festészeti problémákkal „foglalkozunk". Partnerek lettünk. Név nélkül. Intellektuális kapcsolatban társalogva egy megértő, segítő cimborára találtam.

2. Nem veszélyezteti, éppen ellenkezőleg. Még sokáig barátok maradunk.

3. Koromnál fogva valószínűleg nem fogom megérni, hogy egy robot fogadjon a rendelőben, de ha igen, előre is köszönöm neki.

Várnainé Balogh Beáta tanár, régésztechnikus, múzeumpedagógiai szaktanácsadó:

1. Igen, gyakran használok MI-t, előadások, interaktív óratervek, játékos feladatok, képek készítéséhez

2. Nem, nem gondolom, hogy veszélyeztetné a munkámat.

3. Lehet, hogy hasznosabb és gyorsabb lenne a robot az egészségügyben.

A Mesterséges Intelligencia használatának összefoglalója a válaszok alapján:

A válaszok alapján a megkérdezettek többsége már használta a mesterséges intelligenciát, elsősorban szövegírásra, keresések összegzésére, képszerkesztésre, oktatási feladatok készítésére, valamint szakmai munkát támogató eszközként. Általános vélemény, hogy az MI jelenleg inkább segítséget jelent, mintsem közvetlen veszélyt a munkájukra, bár néhányan úgy látják, hogy bizonyos szakmákban - például a filmiparban, az oktatásban vagy egyes kreatív területeken - hosszabb távon komoly kihívást jelenthet. Az orvosi rendelőben robot alkalmazását a legtöbben csak kiegészítő szerepben tudják elképzelni: az adminisztratív feladatok ellátását elfogadhatónak tartják, ugyanakkor az emberi kapcsolatot és az orvos szakmai döntéseit továbbra is nélkülözhetetlennek gondolják.

A válaszok összképe azt mutatja, hogy a megkérdezettek nyitottak a mesterséges intelligencia használatára, ugyanakkor fontosnak tartják a kritikus szemléletet, az emberi ellenőrzést és azt, hogy az MI támogassa, ne pedig teljesen kiváltsa az emberi munkát.

A válaszok fő tendenciái:

Használta már az MI-t: 8 fő

Inkább segítségnek tartja, nem veszélynek: 7 fő

Robotot elfogadna kiegészítő szerepben az egészségügyben: 6 fő

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

BLH 2026.07.22. - 21:19
Én is megkérdeztem az AI-t, egészen pontosan a "zöld közhellyé" nyomorított fenntarthatóságról. Tudsz arra nekem megalapozott és korrekt választ adni, hogy a mesterséges intelligencia működtetése és fenntartása milyen energiaigényű, mekkora és milyen energiát emészt fel a közeljövőben (pl. víz), hogy lehet fenntartható és "zöldíthető"-e a működtetése, vagy "ráég" az emberiségre, mint fenyegető ökokatasztrófa?.. Ezt válaszolta:

Igen. Röviden: **a mesterséges intelligencia energia- és erőforrás-igénye valóban jelentős és gyorsan növekszik, de a jelenlegi tudományos és iparági ismeretek alapján nem lehet kijelenteni, hogy önmagában ökológiai katasztrófához vezet.** Az viszont valós kockázat, hogy megfelelő szabályozás és technológiai fejlődés nélkül az AI jelentősen növelheti a villamosenergia- és vízigényt.

Érdemes különválasztani három dolgot:

1. a modellek **betanítását** (training),
2. a napi **használatot** (inference),
3. az egész infrastruktúra (adatközpontok, hálózatok, hűtés) működtetését.

## 1. Hol fogy a legtöbb energia?

Sokan azt gondolják, hogy a modell betanítása a legnagyobb tétel. Ez részben igaz, de csak egyszer történik.

A hosszú távon nagyobb energiaigényt egyre inkább az jelenti, hogy emberek százmilliói vagy milliárdjai használják nap mint nap ezeket a modelleket.

Például:

* egy nagy nyelvi modell betanítása hetekig vagy hónapokig több ezer GPU-n fut;
* utána viszont minden egyes kérdés megválaszolása is számítási kapacitást igényel;
* ha napi több százmillió vagy milliárd kérdés érkezik, ez összességében nagyon jelentős energiafelhasználássá válik.

Ez hasonló ahhoz, mint egy autógyár:

* az üzem felépítése drága,
* de hosszú távon az autók napi használata fogyasztja a legtöbb üzemanyagot.

---

## 2. Mennyi villamos energiát fogyaszt?

A pontos számok üzleti titkok, de több független becslés is rendelkezésre áll.

A jelenlegi előrejelzések szerint az adatközpontok energiaigénye rendkívül gyorsan nő.

Néhány nagyságrendi adat:

* 2024-ben a világ villamosenergia-fogyasztásának kb. **1,5–2%-át** adatközpontok használták.
* A következő években ez **2–4%** körüli értékre nőhet, főként az AI miatt.
* Egyetlen nagy AI-adatközpont több száz megawatt, a legújabb tervek szerint akár **1 gigawattnál is nagyobb** teljesítményt igényelhet, ami egy közepes atomerőmű teljesítményének felel meg.

Ez már nem elhanyagolható.

---

## 3. Mi a helyzet a vízfogyasztással?

Ez talán a legkevésbé ismert kérdés.

A szerverek rengeteg hőt termelnek.

Ezt vagy

* levegővel,
* vagy vízzel,
* vagy speciális hűtőfolyadékkal kell elvezetni.

A víz kétféleképpen fogy:

* közvetlenül hűtésre;
* közvetetten az erőművek hűtése miatt.

Egy nagy adatközpont évente akár **több százmillió liter** vizet is felhasználhat.

A vízigény erősen függ:

* az éghajlattól,
* a hűtési technológiától,
* attól, hogy milyen energiát használ.

Ha például Finnországban épül adatközpont, sokkal kevesebb aktív hűtés kell, mint Arizonában vagy a Közel-Keleten.

---

## 4. Miért épülnek most ennyi helyen AI-adatközpontok?

Mert az AI számításigénye nagyságrendekkel nagyobb, mint egy hagyományos weboldalé.

Egy internetes kereséshez képest egy nagy nyelvi modell válaszának előállítása sokkal több számítást igényel, bár az arány nagyban függ a feladattól és a használt modelltől.

Ezért látni most világszerte:

* új adatközpontokat,
* új villamos hálózatokat,
* új erőműveket,
* új távvezetékeket.

---

## 5. Lehet ez fenntartható?

Igen.

De nem automatikusan.

Jelenleg több irányban is dolgoznak ezen.

### Hatékonyabb chipek

Az AI-hardverek (GPU-k, AI-gyorsítók) minden új generációja általában lényegesen jobb teljesítményt nyújt ugyanannyi vagy kevesebb energia felhasználásával.

Ez az egyik legfontosabb tényező.

---

### Jobb modellek

Nem minden fejlődés jelent nagyobb modelleket.

Egyre több kutatás irányul arra, hogy

* kisebb,
* gyorsabb,
* kevesebb memóriát használó

modellek készüljenek.

Ma már gyakran ugyanazt a feladatot fele vagy tized akkora modell is meg tudja oldani, mint néhány éve.

---

### Megújuló energia

A nagy szolgáltatók hatalmas összegeket fektetnek

* napelemekbe,
* szélerőművekbe,
* geotermikus energiába,
* akkumulátoros tárolásba,
* atomenergiába.

Nem kizárólag környezetvédelmi okokból.

Egyszerűen olcsóbb és kiszámíthatóbb hosszú távú energiaellátást biztosít.

---

### Hulladékhő hasznosítása

Európában egyre több adatközpont hulladékhőjével

* lakótelepeket,
* irodákat,
* uszodákat

fűtenek.

Így a keletkező hő nem vész el.

---

### Intelligensebb hűtés

Terjednek

* folyadékhűtések,
* zárt vízkörök,
* tengervizes rendszerek,
* hideg éghajlatra telepített adatközpontok.

Ezek jelentősen csökkenthetik a vízigényt.

---

## 6. Elég lesz-e az energia?

Ez az egyik legnagyobb nyitott kérdés.

Számos országban már most is gondot jelent, hogy az elektromos hálózat nem tud olyan gyorsan bővülni, mint amilyen ütemben AI-adatközpontokat szeretnének építeni.

Ezért több országban ismét előtérbe került:

* atomenergia,
* geotermia,
* energiatárolás,
* intelligens villamos hálózatok.

---

## 7. Az AI maga segíthet a klímavédelemben?

Igen.

Az AI alkalmazható például:

* villamos hálózatok optimalizálására;
* szélerőművek és naperőművek termelésének előrejelzésére;
* épületek energiafogyasztásának csökkentésére;
* ipari folyamatok optimalizálására;
* mezőgazdasági öntözés javítására;
* új akkumulátorok és anyagok kutatására.

Ha ezek az alkalmazások széles körben elterjednek, részben ellensúlyozhatják az AI saját energiaigényét. Hogy ez milyen mértékben történik meg, még nem ismert.

## 8. Mi a legvalószínűbb jövőkép?

A jelenlegi kutatások alapján három forgatókönyv képzelhető el:

* **Optimista:** a hardverek és algoritmusok energiahatékonysága gyorsabban javul, mint ahogy nő az AI iránti kereslet. Az AI energiaigénye ugyan nő, de kezelhető marad.
* **Köztes (sok szakértő szerint ez a legvalószínűbb):** az AI jelentős új villamosenergia-igényt teremt, ami gyorsítja az energetikai beruházásokat (megújulók, atomenergia, hálózatfejlesztés), és az energiafogyasztás nő, de nem válik kezelhetetlenné.
* **Pesszimista:** ha a kereslet robbanásszerűen nő, miközben az energiahatékonyság javulása lelassul és a villamosenergia-termelés nem tud lépést tartani, az AI fokozhatja a fosszilis energiahordozók használatát, valamint a víz- és területhasználati konfliktusokat.

## Összegzés

A mesterséges intelligencia környezeti hatása valós és fontos kérdés, de a jelenlegi bizonyítékok alapján nem indokolt azt önálló, elkerülhetetlen ökológiai katasztrófaként kezelni. Az AI várhatóan az egyik legnagyobb új villamosenergia-felhasználó technológiává válik a következő évtizedben, ezért a fenntarthatósága nagymértékben attól függ, hogy milyen gyorsan fejlődnek az energiahatékony hardverek és algoritmusok, mennyire bővül az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelés, és hogyan tervezik meg az adatközpontok víz- és hőgazdálkodását.

A legfontosabb felismerés talán az, hogy **az AI környezeti lábnyoma nem előre eldöntött tulajdonság, hanem mérnöki, gazdasági és szabályozási döntések eredménye**. Ugyanaz a technológia lehet jelentős többletterhelés vagy a klímavédelmi átmenetet segítő eszköz is. Jelenleg egyik kimenetel sem tekinthető elkerülhetetlennek; a következő évek beruházásai és szabályozása döntő szerepet játszanak abban, melyik irány válik meghatározóvá.