Hétrétországban, a csillagos ég alatt, ahol körbeölelnek a fák, felment a színpadra egy ötvenes srác, aki kitárta a szívét és megmutatta a lelkét. Kezében egy szál gitárral, mintha csak otthon vagy a próbateremben lenne, elkezdett hangolni, énekelni és mesélni. Beavatta a jelenlévőket életének emberpróbáló, csúf és szép szakaszaiba is, mindezt humorral fűszerezve, dalokban kifejezve.

Zoli szerzői munkásságának ezt az önálló estjét évek óta rendszeresen játssza, de mindig a saját és a hely hangulatához igazítja, nincsenek kőbe vésett szabályok, az előadások emberközeliek, közvetlenek - így volt ez Őriszentpéteren is.

Sokan kérdezik tőle, hogy miért lép fel önállóan: „Eljöttél egyedül, mert nem ért rá a zenekar?" „Viccesen válaszolva ez is igaz- mondta-, hiszen most mindenki nyaral, de a valódi ok: amikor elkezdtem ezt a műsort, arra voltam kíváncsi, hogy ha a dalok a maguk csupaszságában szólalnak meg, valahogy úgy, ahogy először a zenekarnak mutattam a próbateremben, vagyis felöltöztetés nélkül is megállnak-e, megmarad-e az a tartásuk, ami eredetileg megvolt? Zenekar nélkül a dalnak a csupasz vázát, a magját lehet ilyenkor megszólaltatni, ami nagyon izgalmas Egy jó dal tétje, pedig, hogy az én igazságomról beszél-e. A nagy feladat számomra, hogy a bennem szóló dalt megtudom-e szólaltatni kifelé is"

Aztán felcsendültek az ismert nóták, többek között: az „Öltöztetnéd megint", az „Egypár", az „Ahogy elképzeltem" John Lennon ikonikus Imagine című számához kötődve, az „Újra él", a „Megöltek egy legényt" c. ballada és az „Egy perccel tovább".

Sárközy „Papa" biztosan jobban játszaná - mondta Zoli-, de mégis odaült a billentyűkhöz és azon is játszott.

Áradtak a dalok, hallgattuk a történeteket, magával ragadott bennünket Zoli személyisége, és a nóták mondanivalója, nem tudtunk kívülállók maradni. A dalok első sorát meghallva, sokan együtt énekelték az egész szöveget a szerzővel.

A koncert egy bensőséges, elgondolkodtató, jó hangulatú, a csak most élményének közös megélését jelentette Beck Zolival, hiszen: „... ugye jó az élet mégis ... ünnep van a szívben"

A vastaps után jöttek a ráadásdalok, és csak talán az egyre hűvösebb időn múlt, hogy Zoli nem nyomott le még egy másfél órás műsort, mert ahogy fogalmazott: „Szeretem ezt csinálni".