Nemzedékről nemzedékre.

Talán ebben rejlik leginkább Pesovár Ernő munkásságának ereje: nem pusztán összegyűjtött, lejegyzett és rendszerezett egy tudást, hanem át is adta azt. A régi felvételeken nem egy távoli kutatót látunk. Ott van a táncosok között. Mutat, magyaráz, javít, kérdez. Egy mozdulat mögött összefüggéseket keres, és nem egyszerűen azt akarja, hogy valaki jól táncoljon, hanem azt is, hogy értse, mit és miért táncol. Ez a kettősség - a kutató és az alkotó, a tudós és a pedagógus egymást erősítő jelenléte - végigkísérte egész pályáját.

Pesovár Zsófia édesapjáról írt visszaemlékezésében, a Pesovár Ernő: Életem és a tánc - Pálfy Gyula életútinterjúja Pesovár Ernővel című kötet bevezető ajánlásában különösen szépen fogalmaz erről. Felidézi azt a szellemi közeget, amelyben néptáncról, irodalomról, zenéről és képzőművészetről ugyanúgy lehetett beszélgetni, és azt írja édesapjáról:

„A tudományos munka és a művészi tevékenység egymást kiegészítve, inspirálva alakította látásmódját."

Talán ez az egyik kulcs Pesovár Ernő gondolkodásának megértéséhez. A néptánc számára nem elszigetelt jelenség volt, hanem egy sokkal tágabb kulturális világ része. Kutatás, zene, irodalom, képzőművészet, történelem és közösségi tapasztalat kapcsolódott össze benne. És ezt a gondolkodásmódot nem tartotta meg magának.

Idős korában is fiatal szakembereket gyűjtött maga köré, hogy tudását személyes beszélgetésekben adja tovább, tanítványait pedig arra ösztönözte, hogy a korábbi eredményeket mindig friss szemmel vizsgálják újra. Hogy ennek milyen mély nyoma maradt, azt jól mutatták a Pesovár 100 sajtótájékoztatóján elhangzott személyes visszaemlékezések is.

H. Nagy Katalin egykori tanítványként arról beszélt, hogy Pesovár Ernőnél a próbák jóval többet jelentettek a táncnál. Költészet, képzőművészet és művelődéstörténet is része volt annak a világnak, amelybe tanítványait bevezette.

„Pesovár Ernő olyan szemléletet tanított nekünk, ami nemcsak az Ungarescában, hanem az egész életünkben érvényesült."

Korbacsics Tibor ugyanezt a rendkívüli szellemi nyitottságot idézte fel, amikor úgy fogalmazott róla:

„Lenyűgöző volt a horizontja."

Pesovár gondolkodásának egyik visszatérő kérdése volt a hagyomány és a korszerűség, a megtartás és az aktualizálás kapcsolata. Nem egyszerűen megőrizni akarta azt, amit elődeinktől kaptunk, hanem érteni, értelmezni és továbbgondolni.

Dr. Györke Eszter pedig már a következő nemzedékek felől mutatott rá mindennek a jelentőségére. A korábbi generációk még személyesen tanulhattak adatközlő táncosoktól; a mai fiatalok számára Pesovár Ernő kutatásai, dokumentumai és filmfelvételei is lehetőséget teremtenek arra, hogy kapcsolatba kerüljenek ezzel a tudással.

Ezért különösen beszédes ez az archív fénykép. 
Nem pusztán egy táncóra pillanatát látjuk.
A tudás átadásának pillanatát.
Valaki megmutatta.
Valaki megtanulta.
Valaki továbbadta.
És valaki ma is táncolja.

Talán éppen ez a Pesovár 100 egyik legfontosabb üzenete is. Nem egyszerűen visszatekinteni egy száz éve született ember életművére, hanem felismerni mindazt, ami abból ma is közöttünk él.

Azokban, akik tőle kapták.
Azokban, akik továbbadták.
És azokban, akik most veszik át.

Pesovár 100 - ünnepi folklórgála

2026. szeptember 5. | 19:00

AGORA - Művelődési és Sportház, Szombathely

Jegyek válthatók személyesen az AGORA jegyirodájában és online:

https://jegy.agorasavaria.hu/

Pesovár 100: ünnepi folklórgála a magyar és a nemzetközi néptáncmozgalom emblematikus egyéniségének tiszteletére (szept. 5.)

2026.08.18. - 17:25 | Büki László 'Harlequin'

Helyszín: AGORA-MSH

Dátum: 2026.09.05.

Nagyszabású folklórgálával emlékeznek meg szeptember 5-én Pesovár Ernő néprajzkutat-koreográfusról születésének 100. évfordulóján az örökségét ápoló vasi néptáncegyüttesek, valamint a néptáncszakma országos szervezetei. Róla és a szellemi hagyatéka előtt tisztelgő kétrészes gálaműsorról tartottak sajtótájékoztatót augusztus 18-án az AGORA-MSH aulájában.