A Folkfree és a tesisek szárnyakat kaptak – a NyME-SEK negyedik napja
Képgaléria megtekintése2010.09.06. - 15:55 | Vidaotone, Makrai Tamás - Fotók: BLH, Makrai Tamás
A gólyatábor utolsó napja meghozta a várt izgalmakat. A Folkfree a visszafogott érdeklődés ellenére is felszabta a Vastag Aréna aszfaltját, amit a Fiesta még tovább izzított, és az is kiderült, hogy melyik csapat volt az elmúlt négy nap legjobbja. A 2010-es év gólyatábori csapatvetélkedőjét a 1-es csapat, azaz a tesisek – a kékek – nyerték. Miért ők viszik el most már évek óta a pálmát és a vele járó jutalmakat? – tették fel sokan magukban a kérdést. Nos, a cikkből ez is kiderül!
„Tesis a világ?"
A gólyatábori és diáknapi csapatverseny mindig is presztízskérdés volt az egyetemen belül, pedig tárgyi nyereményeken kívül semmi mással nem jár. Mégis mindegyik csapat a dobogó első fokára szeretne kerülni, ettől pedig kialakul egy egészséges versenyszellem a hallgatók között. Idén, a tavalyihoz hasonlóan az egyetem kékjei, a testnevelés szakosok nyertek. Aranyosi Pétert idézve: miről lehet megismerni a szombathelyi tesi szakosokat? - Kékben vannak és nincs toll a kezükben. Az eredményhirdetés során sokakban felmerült a kérdés, hogy miért mindig ők?
A kékek olyat tudnak, amit nem sokan - a jó hangulat és a csapatszellem kialakításnak kiváló receptjét. Már az első napi gyülekezőn is ők voltak a leghangosabbak, talán kizárólag náluk mondhatjuk el, hogy már akkor egy csapattá kovácsolódtak. A tesisek között lehetett először érezni igazán a gólyatábori feelinget, és a feladatokat pedig az „egy mindenkiért, mindenki egyért" elven abszolválták. Kreativitásuk és bevállalósságuk messze felülmúlta a legtöbb csapatét, erőben egyértelműen előnyt élveztek, és mindemellett az eszük is helyén volt. Szerencsére többször volt részünk élvezni a testnevelő szakosok különös társaságát, ahol a legfélénkebből is elő tudott jönni a benne rejlő „vadállat". (Makrai Tamás)
A Folkfree szárnyakat adott - Gólyatábori anziksz népdalosan
Szerencsére a vasárnap estét nem járta át az égi áldás, azazhogy mégis, csak nem csapadék formájában. A Red Bull jóvoltából régi jó ismerőseink, a népdalok és a tekerőlant uralta urban-heroes Folkfree szaggatta le az arcunk este kilenc órától.
Talán a hideg időnek, vagy akár a város másik felén dúló, női alsónemű nevét viselő rockerek szintén ingyenes koncertjének tudható be az, hogy fél nyolc körül szinte pangott az egyetem bulizásra berendezkedett udvara. Sehol senki. Rá egy órára sem sokat változott a kép, de azért a soundcheck alatt szép lassan kezdtek beszivárogni a színpad elé az emberek. Az ott eltöltött bő két óránk kellemes meglepetése a koncerten kívül természetesen a hangtechnikát megszólaltató szakmai stáb hozzáértése, illetve jófülűsége volt. A nyáron a PASO, a Hősök és a Superbutt társaságában az óriási sikerű, szárnyaló energiaital-turnén résztvevő zenekar ugyanis eddigi legjobb koncertjét adta városunkban, szám szerint a harmadikat. Mint azt Mc Lomax - Tamási András meg is jegyezte a koncert közben, nagyon fontos város számukra Szombathely, hisz a Claptrap album két nagyszabású lemezbemutatója az A38 és a helyi Cinema termeiben valósult meg. Mindennek ellenére mindössze jó, ha ötven helyi arc képviseltette magát ebben a szokatlan koncertidőpontban az udvaron, igaz, ők teljes erőbedobással.
A jó koncertek több dolog szerencsés együttállásából születnek. Kell elsősorban hozzá egy jó zenekar, jó zenékkel, jó megszólalás, eltalált időpont és megfelelő számú, illetve állapotú publikum. Ezen a vasárnap estén egy igazán jól és jót játszó zenekar érkezett, tehát ez kipipálva. A technika simán fel tudott érni az ötfős brigád szintjéhez, ez is láttamozva és minimum kilenc pontra értékelve. A legkényesebb összetevő ezen az estén a hibrid nézőcsapat volt, illetve maga a hét utolsó óráinak megfáradt jellege. A gólyák eleve egy szerda óta zajló, kemény beavatás után rúgták magukba az utolsókat, míg a városi népek "csak" egy vélhetően szokásos hétvégi mulatozáson voltak túl. Azt kell mondjuk, hogy a jó másfélszázra duzzadó, és egyre bővülő befogadó tábor mindezek ellenére óriási hangulatot kerekített már a koncert harmadára.
Még a láthatóan - a playback show-val érkező Fiesta zenekarra készülő - tüchtig hölgyemények is elkapták a népdalos-breakes-hiphopos fonalvéget. A csúcsra járatott hang, és a masszívan pörgő zenekar kombója ellenálhatatlanul göngyölítette a képzeletbeli spulni végén tétovázókat is a színpad elé. A lábdobon kívül semmit sem hiányoltunk elsőre, de aztán az is megérkezett és konkrétan mutatta a változatos tempóképet.
A Báthori Gábor dobos és Koroknay András basszusgitáros alkotta ritmusszekció pontosságát és ízes játékát bármely zenekar szívesen fogadná, Ferencsák István népdalolása és gitározása is élményszámba megy minden esetben, Lomax is hozta a kötelező tőle elvártat, és persze a zenekar jellegét és arcát adó Hajas Gábor tekerőlantos játéka az, amitől ez a zenekar teljesen más, mint amit eddig hallhattunk. Pont ezért nem véletlen az, hogy nemzetközi nagy nevek első szóra a zenekar mellé álltak. Mind a Freestylers, a Bauckhlang és a Dub Pistols arcai is rendszeresen dolgoznak együtt a „szabadnépiekkel". Két dolog akadt, amit kicsit furcsállottunk, de aztán az egyik elmúlt. A koncert kétharmadáig kellett várnunk arra, hogy új számokat halljunk, szám szerint hármat. Csak a Kilenc Török címet jegyeztük meg, de mindhárom etűd elsőre is meggyőzött minket arról, hogy a zenekar simán hozza az első album minőségét majd.
(„Nyomokban dubstep-et is tartalmaz, pedig nem..." - mondta Lomax a 2011-ben megjelenő új album egyik dalára, a Roll Up-ra, ami kicsit feszesebb, keményebb hangszerelésű lesz, mint a népi motívumok uralta előző anyag dalai. - A Szerk.)
A másik pedig, a kétbikás, savanyúcukor ízű, amúgy teljesen pozitívan az extrémsportot és jó zenét támogató, szárnyakat adó energiaital túlzottan sokszor elhangzó neve. Oké, hogy segítik és támogatják a zenekart, de szerintünk nincsenek rászorulva arra, hogy lelkes elektro-rockerek a koncertjük közben százszor bemondják a nevüket. Minden más rendben volt.
Az idei gólyatábor emiatt a koncert miatt ugyanúgy jó emlék marad számunkra, mint a zenekarnak városunk, amit meg is szövegeltek rendesen, megemlékezve a Beat Dis és az Anima nagyszerűségéről, megemlítették az Ocho Machot is, illetve még valakit, aki pedig nem is érhet az említettek nyomába se. ( Nem hallgathatjuk el, hogy ez jelen sorok írója volt, akit a zenekar külön kiemelt, mint a bandáért, annak ismertségéért és a helyi zenei élet mívességéért aktívan ténykedő underground DJ-t - A Szerk.) Teljes respekt FolkfreeBand! (Vidaotone)
Az eredményhirdetés és a FolkFree fellépése után a Fiesta izzította tovább a hangulatot és a diáksereget. A bátrabbak már az első szám után a színpadon pörögtek Csordás Tibiékkel, igazi fieszta-hangulatot hozva a zord őszi időjárásba. A könnyed egyórás haknibuli után az aulában kezdődött a party-time, a Music Cafe és a retrohangulat közreműködésével, ahol az elnyűhetetlen slágerek ismét megdolgoztatták az aula közönségét. Örökzöld dalok, a szokásosnál kisebb érdeklődés, bevált megoldások, alváshiány és töméntelen poharazgatás - talán ezekkel a szavakkal lehetne leginkább leírni a 2010-es gólyatábort.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1885 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások
Lényegtelen hogy melyik szakra jársz, melyik karhoz tartozol, mert itt mindenki egy csapatban játszik. EGY CSAPAT VAGYUNK !!!
Én a TTK- n tanulok, nagyon sok ismerősöm van az MNSK-ból, de egy részem mindig is BTK-s lesz.
Harmadszor a tesisek kékek, csak jobban ki kell nyitnod a szemed :)