Mámor és virtus - kiállítás szőlőről és borról az MMIK-ban

Képgaléria megtekintése2010.09.19. - 15:00 | Rozán Eszter - Fotók: Dart

Mámor és virtus - kiállítás szőlőről és borról az MMIK-ban

Ha ősz, akkor szüret. Bár az idei esős nyár után a szőlősgazdák nem igazán elégedettek a termés minőségével, elmondhatjuk, most is lesz bor. BOR. Ez a hárombetűs szó mindenkiből másfajta képzetet hív elő. Van, akiben langyos szüreti esték hangulata idéződik fel, mások néhány, barátaikkal eltöltött kellemes estére emlékeznek. Az MMIK Médium Galériájában tartott „Bor és szőlő a képzőművészetekben” című kiállítás megnyitóján igazi szüreti hangulatban lehetett részünk.

Hosszú, terített asztal, rajta nagy szemű szőlő, sajt, sonka, házikenyér. A sarokban borosüvegek, a falakon a szőlőt és a bort dicsérő képek. Kell-e ennél több, hogy elvarázsolódjunk, és pusztán a látványtól mámoros állapotba kerüljünk? A kiállítók a tér szemet gyönyörködtető elrendezésével elérték céljukat, mert a harmónia mellett az emelkedettséget is megtalálhatjuk az MMIK -ban megrendezett kiállításon. A projekt a Szlovénia- Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretén belül, az Európai Unió támogatásával, és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával jött létre, a Kultúrházak éjjel-nappal program jegyében. A képek Keszthelyről érkeztek Szombathelyre, ugyanis a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ pályázatot hirdetett a bor és a szőlő témakörében. Az alkotásokat először természetesen Keszthelyen lehetett megtekinteni, majd városunkat elhagyva a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetben kerülnek kiállításra.

A szőlő művelése, a bor szeretete évezredes múltra tekint vissza - tudtuk meg Tóth Csaba festőművésztől. Spanyolországban található hétezer éves barlangrajzok bizonyítják történelmi eredetét.  A szőlő szakrális, a bor pedig rituális princípium. A bor mint múzsa ihletet adhat nemcsak képzőművészeti alkotások születéséhez, de bármilyen feladat elvégzésékor segítséget nyújt agysejtjeink megmozgatásában. Egy bizonyos szinten túl az alkohol már inkább gáttá válhat, de ahogy mindenhol, itt is az arany középutat, vagyis a mértékletességet kell követnünk. Nem hiába tartja a mondás, hogy a bor, ha mértékkel fogyasztjuk, akkor gyógyszer. A bor múzsai szerepén kívül a virtus része is. Milyen egy igazi magyar? Az egyik oldalán kard, a kezében pedig boros kupa. Ki ne ismerné Bacchust, a bor és vidámság istenét a római mitológiából. A bacchanáliákat Bacchus tiszteletére rendezték, ahol mámor és virtus egyaránt szerepet kapott. A rómaiak a görögöktől vették át ezt a kultuszt, ahol a papok és a mágusok megidézték a természet erőit. A bor tehát rituális princípium, az egyiptomi kultúrában, az etruszkoknál vagy akár Dionüszosznál ugyanúgy megtalálhatjuk a szertartásaikat. Szerencsére Vas megye sem szűkölködik bortermelő vidékekben, így szűkebb pátriánkban is hódolhatunk a hegy leve iránti szenvedélyünknek.

A pályázaton az első helyezést Dobosi László: Realitás II. című képe nyerte el. A festményen látható demizson szinte kézzel foghatóvá válik életszerűségével. Második helyezést Basilides Bálint ért el, Természetből tányérba, pohárba című alkotásával. Harmadik pedig Göntér Endre: Olaszrizling című műve lett. A kép egy borospincét ábrázol. Tóth Csaba külön kiemelte Szajkó István Csendélet szőlővel című alkotását, ahol a szőlő mellett egy madár is megjelenik. Haraszti László Stílusgyakorlatok vagy reneszánsz mozaikterv című képén szőlőmotívumakat találhatunk.

Ezután két dalt hallhattunk élő előadásban, a Bob hercegből a Londonban van hej, és a Gül babából a Borban az igazság című énekeket. Ezt követően vidám falatozás mellett emlékeztünk a hajdani rituálékról. A program folytatásaként este hat órától papírsárkány készítésére várták az érdeklődőket.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás