Az ismeretlen nem rossz, csak mindig új – Koncz Zsuzsa lemezbemutató koncertje a Sportházban
Képgaléria megtekintése2010.12.15. - 00:15 | Babos Judit - Fotók: Büki László 'Harlequin'
Pár évvel ezelőtt egy művésztanárom kéthetente a következő szentenciát mérte rám: „Tudja, az ember mindig két dologtól fél a legjobban: az ismeretlentől és a rossztól”. A december 13-i Koncz Zsuzsa lemezbemutató koncerten ezen állítás már rögtön a kezdéskor beigazolódni látszott. Ki gondolná, hogy egy Kossuth- és Príma Primissima-díjas előadó, aki immár 37. lemezét mutatja be a szombathelyi publikumnak - ráadásul évente visszajár -, még mindig fél egy kicsit?
Gondolatban biztos, mert később az előadás folyamán fel-felemlegette félelmét. Ahogy beszélt, kedves és bíztató szavakat mondott, mégis félve vezette közönségét az ismeretlen felé. Ez a lelki izgalom nyomhatta rá a bélyegét arra, hogy hétfőn este a számára rossz szinte azonnal megtörtént. A művésznő a színpadra lépés során megbotlott, ám a közönség tapsától kísérve már azt a sugárzó intellektusú, máig kristálytiszta hangú művészt láthatta a publikum, aki egy mondattal lebökte a kellemetlen antrét.
A 37 című új albuma eddigi leghosszabb lemeze, tizenöt vadonatúj dallal és ráadásként Leonard Cohen: Suzanne című számával. „Ez a lemez is sokáig érett, hiszen az előkészületek már 2008-ban megkezdődtek, ám az első lendület valahogy megtört. Idén végre sikerült újra összetrombitálni alkotótársaimat és fordulatos stúdiómunka után úgy érzem, valami fontos és az eddigi pályához méltó dolog született" - mondta a lemez sajtóbemutatóján Zsuzsa.
Az album Bródy János dalai és szövegei mellett Tolcsvay László, Lerch István, Bódi László Cipő, Gerendás Péter és Závodi Gábor szerzeményeit tartalmazza. A hétfő esti műsoron válogatást hallhattunk ezekből, de a kétrészes koncerten az ismert slágerek is ugyanúgy visszaköszöntek. „Ég és Föld között" indultunk a kétórás zenei utazásra, és Zsuzsa gondoskodott róla, hogy a régebbi dalokat is élménymorzsaként csippentsük fel. Okosan sakkozott a népies színezetű hangzásvilággal - Hej tedd rá -, a dal összetartó erejét hirdető örökzöldekkel - Becsület, rend, 1964 - és a „rádióbarát slágerekkel" - Rohan az idő, a Kis virág -, majd ezt követően így szólt:
„Na, kérem szépen tisztelt hallgatóság, eddig tartott a kényeztetés. Most jöjjenek az új dalok! Kétévi küzdelem után végre itt az új lemez, de nem kell tőle félni, hiszen az ismeretlen tudjuk, hogy nem rossz, csak mindig új! Nem vagyok mazochista, de szeretem tudni, mi történik velem. Mint ahogy azt is szeretem tudni, mi van a világban, vagy mi lehetett volna".
A hallgatóság, akit eddig megénekeltetett, és aki éteri tisztasággal végig is énekelt mindent, mint egy profi énekkar, most döbbenten figyelt, majd az új lemezről felcsendült egy Bródy-dal, a Még itt vagyok. A dalhoz Bródy a következő „használati utasítást adta: „nyugi, van nálam nyugtató is." A Nekem az ég egy gyönyörű Kányádi versre íródott, és hamar el is érte hatását, csakúgy, mint A volt egy jó napom az új albumról. Ahogy a közönségnek is lett egy jó napja, hisz a koncert ráadásában visszajöttek a régi dalok: Sárga rózsa, Ha én rózsa volnék, Ne vágj ki minden fát. Koncz Zsuzsát háromszor tapsolta vissza az állva éneklő publikum. Jövőre visszavárjuk!
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1908 szavazat
Új hozzászólás