Avantgard-folk - Pál István "Szalonna" örömzenéje a moziban
Képgaléria megtekintése2008.11.09. - 09:00 | Garai Antal 'Atom'
November 7-én pénteken Pál István „Szalonna” és zenekara lépett színpadra a Savaria Filmszínházban, a XIV. Vasi Dödölle Folknapok keretében. Az együttes a nemrégiben megjelent Örömzene című albumát népszerűsítette, örömmel zenélte.
Nyolc óra után érkeztünk a mozi előterébe, ekkor még javában tartottak a koncert technikai előkészületei, a kis számú, de annál lelkesebb közönség morajlása töltötte meg a teret. Az egyik pillanatban hirtelen hegedűszó törte meg a csendet, mindenféle előzetes jelzés nélkül. A színpad felé fordulva megláttuk Pál István „Szalonnát", amint húzza máris a talpalávalót. Később persze kiderült, hogy ez még csak a beállás része volt, de ez után már egyre jobban vártuk, hogy halhassuk a jelenlévő hét együttestag örömzenéjét.
Pár perc múlva már előkerült az összes hangszer, egy-egy mikrofon még olykor gerjedt, de elkezdődött a show. Azért írjuk, hogy show, mert együttest így zenélni még nem hallottunk soha. Nem tettek semmit, nem ugráltak a színpadon, nem volt fénytechnika, nem volt semmi más, csak a hangszerek és a zenészek, akik művészi játékukkal kiragadták az embert a megszokott koncerthangulatból.
 |
| Pál István "Szalonna" tercprímás |
A „szikár mezőségi parasztzenétől a felső-tiszavidéki, vagy gömöri juhászok dallamain keresztül a népies magyar műzenébe átnyúló tarnaleleszi banda stílusáig bőségesen kaphatunk abból a sokszínű hangzásvilágból, melyet a magyar hegedű folklórja kiérlelt az utóbbi két-háromszáz esztendő alatt" - áll az Örömzene c. album leírásában. Mily igaz, hallgatjuk s nézzük a zenekar játékát, magyar népzenét hallunk, de mégsem, valamitől ez más, valamitől jobban megérint mint általában. Talán attól, hogy nem csak magyaros zenét hallunk remek előadásban, hanem a művészek kifejezik e dallamokkal és játékukkal, hogy ez bizony örömzene, amiben van magyar, román, ruszin, cigány, felső-tiszavidéki, székely, palóc, viski és a többi. Majd minden zenekartagtól hallhattunk szólózást is, e tekintetben az egyik „legütősebb" a cimbalmos Unger Balázs játéka volt. Sikerült összekapcsolnunk az „elképzelhetetlen" és a „cimbalmozás" kifejezést, mert nincs oly robot vagy gép e Földön, amely olyan pontosan és gyorsan tudná ütni a cimbalom húrjait, mint ahogy Balázs tette. Lenyűgöző szólóban volt részünk.
A koncert után az elmaradhatatlan visszatapsolást követően hallhattunk még egy dalt, majd ezután az együttes tagjai a közönségben elvegyülve fogadták az elismeréseket. Fotómasina a táskába, egy gyors dicséret saját részről is Szalonnának, majd indulás haza. Útközben kellemes érzés járt át minket, Szalonna utolsó hegedűszójának dallama még fejünkben kerengett és mosolyogtunk, örültünk magunkban, mert ez nem csak egy koncert volt ... hanem igazi örömzene.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1899 szavazat
Új hozzászólás