Az erotikát a filmekben kezdetben nem a szenvedélyes ágyjelenetek és meztelenkedések, hanem apró intim érzelmi pillanatok és kivillanó testrészek képviselték évtizedekig Hollywoodban. Kezdetben még arra is külön szabály volt a filmekben, hogy hány másodpercig érhet össze a két szereplő szája egy csókjelenetnél. Európában ennél kissé szabadabb légkör uralkodott, így ott elkészülhettek olyan szabadszellemű alkotások, mint az 1929-es cseh Eroticon, amely a maga idejében a meztelen fürdőző lányaival óriási botrányt kavart.

Az első fecskék - a hatvanas évek

A filmben megjelenő erotika szempontjából igazi áttörést hatvanas évek hoztak. Szexuális forradalom vette kezdetét olyan kultfilmekkel mint Kubrick Lolitája (1962), ahol egy felnőtt férfi elcsábít egy gyereklányt, vagy Bunuel Nap szépe (1967) című alkotása, mely Catherine Deneuve szexuális ábrándképeivel botránkoztatta meg az akkori közönséget. Az első elhíresült gruppenszex jelenet Antonioni 1966-os filmjéből, a Nagyításból köszön vissza ránk, ahol a divatfotós főhős hancúrozásba kezd két modelljével.

A filmes szexuális forradalom a hetvenes években még intenzívebben folytatódott, és ebben a korszakban teljesedett ki. Ide sorolhatóak Fellini (Casanova) és Pier Paolo Pasolini Élet trilógiája (Dekameron, Cantenbury mesék, Ezeregyéjszaka virágai), melyek nem nélkülözik a nyílt szexualitást - Pasolini Salo című filmjével a későbbiekben fogunk majd foglalkozni - akárcsak Bertolucci (Utolsó tangó Párizsban) filmjei sem. Ez utóbbi mű a maga korában természetesen felháborította a prűd olasz közvéleményt, és Bertolucci ellen közszemérem megsértése miatt még vádat is emeltek. A polgárpukkasztó pornófilmként vagy mély drámaként is feltűntetett alkotás egy amerikai özvegy férfi és egy párizsi fiatal lány szexuális örömszerzéseit mutatja be, Marlon Brando és Maria Schneider főszereplésével.

Ezt a korszakot az Érzékek birodalma című japán alkotás zárta le 1976-ban, melyről még a későbbiekben szintén részletesen értekezünk. Ettől az időszaktól kezdve szabadon áramolhatott az erotika, és a szexualitás a mozivásznon, persze korhatárra való tekintettel. Tudjuk Maslow szükséglethiearchiája óta, hogy az embernek vannak különböző alapszükségletei (pl.: evés, ivás, szex), amit nagyon fontos kielégíteni. Véleményem szerint az erotikának a lényege egyfajta rejtélyesesség, izgalmat fokozó titok. És mi a lényege a megmutatott nyílt szexualitásnak? Jelen összeállításunkban a filmtörténelem szexuális botrányfilmjeiből válogatunk, mindennemű tabu nélkül, amelyekhez képest Sharon Stone sokak által videón kikockázott, lábterpesztős jelenete az Elemi ösztönben, vagy Kim Basinger sztriptízjelenete a 9 és fél hétben elbújhat ezen alkotások mögött!

Kezdjük a válogatást a szexuális forradalom első éveivel, a hetvenes évek botrányfilmjeivel, melyek sok helyen tiltólistán voltak. Bevezetésként ennek az időszaknak egy polgárpukkasztó darabjával nyitunk, amely a fogyasztói társadalomnak állít görbetükröt, hogy aztán orális orgiába torkolló, klasszikus hardcore pornóval folytassuk a sort.

Hetvenes évek

Marco Ferreri: Nagy zabálás (1973)

1973-at írunk. Négy értelmiségi polgár összeszokott társaságként gasztronómiai szemináriumra menekül otthonról - a civilizáció és önmaguk elől -, hogy ott zavartalanul elégíthessék ki kifinomult, ínyenc vágyaikat néhány meghívott prostituált, és egy rubensi termetű, sok finom étket és sok férfit megtapasztalt, gyengéd tanítónő társaságában. Az ínycsiklandó gasztronómiai élvezet állati zabálássá fajul, párhuzamosan a rafinált szexuális örömszerzés elfajulásával.

A szexualitásra már a film 10. percében látunk utalást - amikor is Nicole kielégíti az ő kis Phillipjét - amit, a rendező egyre inkább fokoz. A filmben többször megjelenik a férfias keménység, és persze ezzel együtt a fallosz, majd az impotencia különböző asszociációs jelképe. Böfögések, fingások, szarfolyam, szex, kurvák, alázás, női kiszolgáltatottság, melltorta, Andrea lepény, - Andrea kisasszony hatalmas, premier plánban a konyhaasztalon szétfolyt hátsója, mely egy lepényt formál - falloszt helyettesítő szívócsővel való erőszakolás, mely még egy többször felpróbált prostituáltnak is mélyre hatoló, fájdalmas élmény lehet. Segg és torta egybekeltek, és e két gyönyörforrás nem véletlenül találkozott a film mesterkonyhájának boncasztalán, Marcello Mastroianni és Andréa Ferréol főszereplésével. A halálba átívelő orgazmusról nem is bszélve...

A nagy zabálás jelenetei messze elbújhatnak Andrea sokat emelgetett szoknyája alá, a következőkben ismertetésre kerülő film elől. Ugorjunk egy évet vissza az időben, a pornófilm első klasszikus darabjára helyezve a hangsúlyt. Tisztázva a fogalmat: a pornófilm az, mely a szexuális tevékenységeket elsősorban vágykeltés céljából ábrázolja. Ez a műfaj teljesen egyidős a filmezéssel, hiszen már az 1910-es években valódi pornógráf képsorokat bemutató amatőr, fekete-fehér nyersanyagra rögzített, 10-15 perces némafilmek jelentek meg, melyek egészen a hatvanas évekig elsősorban magánbordélyokban, vagy illegális alkalmi vetítéseken illetve pornóüzletekben pörögtek. A hetvenes években viszont ezek a filmek kinőtték a vetítési helyeket, és a mozik szélesvásznára helyeződtek át. Ezekben az években több mint 700 amerikai mozi várta az legújabb kőkemény darabokat, több száz férőhellyel, és egy kialakult nézőközönséggel, akiknek a pornófilm műfaji sajátosságai kielégítő sablonok voltak.

Gerard Damiano: Mély torok (1972)

A pornófilmek első klasszikus darabja, túl a Woodstockon, és a szexuális forradalmon. Az első igazi hardcore film, melyben a főszereplő kisasszony mély torok technikával juttatja el a férfit a csúcsra, aki aztán az arcára élvez. Orális kielégítés minden mennyiségben, egy orgazmus-montázs az, ami a filmen megjelenik. Amerikában maradva, a film körüli heves vitának köszönhetően rengetegen tódultak a mozikban, pedig a kormány el akarta zárni az emberek elől, hisz bemutatása előtt már 23 államában betiltották. A mély torok 600 millió dolláros bevételével a mai napig minden idők legjövedelmezőbb filmjének számít. Ráadásul 2006-ban elkészült a filmhez tartozó dokumentumfilm a Mély torok mélyén, mely betekintést enged a még nem látott rejtett zúgokba, és a film körüli bonyodalmakba. A mély torok történetét Damiano egyenesen a női főszereplőre írta: a film egy olyan nőről szól, aki nem élvezi a behatolás szépségeit, vagy legalábbis nem ott, ahol leginkább kellene. A Harry Reems alakította orvos - ahogy egy jó szamaritánushoz illik -, néhány kezelés után rájön, hogy a nő klitorisza kicsit "feljebb csúszott", ugyanis a torkában található. Főhős doktorunk a frappáns forgatókönyvnek köszönhetően önzetlenül felajánlja "gyógyászati segédeszközét" egy kísérletre, amit hősnőnk tövig benyel. A doktor tökéletesíti és dokumentálja a módszert, Linda pedig boldogságban és ondóban úszva egy másik pasi térde előtt landol. Igazi Hollywoodi Happy End!

A film főszereplője Linda Boreman, aki a siker küszöbén Linda Lovelace néven futott. A főszerep eljátszása után - melyre elmondása szerint az akkori menedzsere és férje fegyverrel kényszerítette, vagyis szó szerint a valóságban megerőszakolták és megalázták - nem tudott előnyt kovácsolni a botrányos sztár imidzzsel. A film férfi főszereplőjét, Harry Reems-et obszcenitásra hivatkozva öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték 1976-ban, de az arra már befutott pornósztárnak olyan hollywoodi hírességek keltek védelmére, mint Jack Nicholson és Warren Beatty, így tovább élvezhette munkáját.

A filmet 1973-ban olyan klasszikus darabok követték, mint A zöld ajtó mögött, és Az ördögi Miss Jones. Az előzőben adott egy elrabolt lány, akit egy szexklubban előbb hat fekete ruhás nő vesz kezelésbe, majd egy fekete férfi tesz magáévá, végül négy férfit elégít ki szimultán, akik minden ellenállás nélkül kínálják fel neki nemi szervüket. A másik film pedig Miss Jones tragikus történetét meséli el, aki nem juthat a mennyországba, ezért egy általa választott főbűn mértéktelen élvezetére kényszerül, hogy a pokol végül befogadhassa: az egyre sötétebb paráznaságokat elkövető szolid vénlányból a végkifejletre megszállott szexfúria válik, míg végül elnyeri méltó jutalma helyett a büntetését. A filmnek már elkészült a remake-je is.

Tehát szex a lelke mindennek, folytatás következik olyan hetvenes évekbeli kultfilmekkel, mint a már említett Érzékek birodalma illetve a Salo avagy Szodoma 120 napja, és a friss botrányos alkotások sem kerülnek látókörön kívülre: a következő részben leplet rántunk a Dugj meg, a Shortbus illetve a Ken Park című filmekről. A sort minden tabu nélkül, nyugodtan lehet tovább bővíteni, persze nem Kovi és társai alkotásait várjuk a kommentsorokba.