Lehettem én is az az egy… - Vad Fruttik koncert Körmenden

Képgaléria megtekintése2011.02.21. - 09:45 | Szijártó Bianka - Fotók: Makrai Tamás

Lehettem én is az az egy… - Vad Fruttik koncert Körmenden

Február 18-án, pénteken a Lunchbox és a Vad Fruttik zenekar adott közös koncertet a Körmendi Kulturális Központ nagytermében, bővítve ezzel a városba látogató, országszerte ismert könnyűzenei előadók sorát. Új képekkel!

HIRDETÉS

A nyolc órás kapunyitásra megérkezve, rövid sorban állást követően bejutottunk a büféhez, ami köztudottan egy koncert alaphangulatához elengedhetetlen nyitóhelyszín, nem azért, mert a fiatalok nagy többsége alkoholista lenne, hanem mert így könnyebb a kezdésre váró izgatottságot oldani. Aztán rövid hangolás és beállás után elérkezett a pillanat, és kezdődhetett a zúzás!

A Lunchbox ezen a bulin is bizonyította, hogy szemtelenül fiatal koruk ellenére nagy potenciál rejlik bennük; a szombathelyi srácok a 10-15 ráhangolódott, kevésbé visszafogott módon öltözött fiatal lányt hamar táncra perdítették. Joós Tamásnak, a szombathelyi MMIK igazgatójának is tetszett, amit látott és hallott, elégedett lehetett fia zenekarának produkciójával. A legnagyobb sikert a Barbra Streisand feldolgozás aratta, de minden számon tombolt az ekkor még csekély létszámú közönség.


Kis szusszanásnyi időben újra a pult és környéke vette át a főszerepet, míg a Vad Fruttik színpadra nem álltak, aztán meghallhattuk Likó Marcellt és az Embergépet, aminek hatására el is kezdett torlódni befelé a tömeg. Ekkorra már 230-240 főre bővült a többségében tizenéves zenebarátokból álló hallgatóság. Jött a Diszkós és a Tánc, melyen már tényleg szinte kivétel nélkül ropta boldog-boldogtalan, az arcokból és a kiadott hangokból ítélve inkább az előbbiek. A Limonádét teli torokból énekelte közönség és énekes egyaránt. Fergeteges hangulat volt, mindenki élvezte a helyenként nagymértékben realista, másutt talán kicsit negatív hangulatú, de mindenképp őszinte és szókimondó szövegeket. A Boroskóla című szám alatt valóban repültünk a holdra a finom nedű fogyasztása közben, de azért annyira nem szálltunk el, hogy a Goát ne tudjuk megfelelő mértékben élvezni. Jött a fiúktól a Nem hiszek, melyben Marcell teljes átéléssel kápráztatta el a nagyérdeműt.

Egy különlegességgel is bővült a repertoár: egy népdalt vadítottak meg a következőkben a srácok, ami furcsa választásnak tűnhet, ám egyrészt a kiváló felvezetés miatt már nagyjából mindegy volt, mit hallunk, másrészt egy igencsak jól sikerült átdolgozásról van szó. Hallhattuk továbbá a Városlakót, aztán ismét Üzenetet küldtek nekünk, ahogy az RTL Klubon már megszokhattuk; a Béke presszó is felcsendült, majd Kicsit minden lassabb lett, ahogy empátiánknak köszönhetően átérezhettük a főiskolás korszakukban írt marihuánás cigaretta hatása alatt lévő életérzést. Újra egy érzelmi bomba zúdult ránk, hisz az Úgy fájt hallhattuk, majd a Nekem senkim sincsent.


A koncert végéhez közeledve a percekig tartó sikolyok és taps hatására a Vad Fruttik ráadásként még beültette közönségét a Sárga Zsiguliba és elrepítette őket a nyárba. A repülés érzetét a kemikáliák csak fokozták, majd végül már a fellegekben érezve magunkat a Lehetek én is tette fel a koronát az estére, mely a 2011-es körmendi koncertek közül eddig abszolút dobogós helyen áll hangulat és élmény terén.

Az előzetes tervek szerint a tavasz nem marad nagy nevek és koncertfavoritok nélkül, március 25-én a Depresszió zenekar látogat a városba tavaszi turnéjuk apropójából.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

palko 2011.02.21. - 22:22
Jó a cikk, de abban a teremben nem csak 140-en férnek el?:)
hege 2011.02.22. - 13:56
300-an :) de 235-en voltak.:)
palko 2011.02.22. - 18:24
A művház honlapján 140 van.
Bianka 2011.02.24. - 12:22
Kedves palko!
A hivatalos befogadóképesség és a koncertre jegyet vett fiatalok száma nem mindig egyezik. ;)
Én az igazi számot igyekeztem írni... =)
A dicséretet köszönöm. :)
Üdv: Bianka