Nem bírják a metált?! – Galambkiállítás a SIC-ben

Képgaléria megtekintése2011.02.21. - 00:05 | sum - Fotók: Dart

Nem bírják a metált?! – Galambkiállítás a SIC-ben

Háromnapos csodájára-járásos, ketreces-katrocos, dülledtmellűs, parókás-bocskoros, peckes, cella sarkába szolidan ürítős, csendes, tápszagús, szétfolyós, bantucsőrös, tündibündis galambkiállításos beszámolós.

Szombaton délelőtt nyitotta meg fizikai síkon testtelen kapuit a V-111. (Ejtsd: Vé száztizenegy) sz. Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesülete által szervezett, az oladi SIC aulájából indult, majd a Simon István utcai általános iskola aulájába - azaz mintegy 10 méterrel odébb - költöztetett galambkiállítás és kisállatvásár. A pénteken a SIC aulába fészkeltetett madarakat főként az esti Metalmovers Klub alacsonyabb frekvenciákat rezegtető madárhangjai miatt száműzték egy ajtóval hátrébb. Félő ugyanis, hogy a galamblelkű élőlények arányáról a kiállítás szerény 200 madara gondoskodott volna kizárólagosan, metálmadárból valószínűleg úgyis lesz elég az este. Nagy valószínűséggel a kisállatokat nem zavarná a zsongás, és a sok decibellel zúduló zsé hangok, hiszen nekik sötétben megszűnik a világ, és jóccakát van, az már inkább kérdés, hogy hogyan viszonyult volna egymáshoz a két tábor, és a metálarc-parókásgalamb összecsapásokból kik jöttek volna ki győztesen. Mindenesetre a szervezők ennek eshetőségét bölcsen megelőzték. Költési szezon idején úgyis nyugodtabbak, békésebbek a szárnyasok, valószínűleg nem balhéztak volna.

A galambok fajtáinak száma évente változik, és abból a körülbelül 4-500 fajából, ami létezik, itt a leginkább specifikus tenyésztéseket lehet megcsodálni, azt a 20-22 fajtát, melyek képviselői a német szabványok által elismert versenyeken is nagyrészt dobogós helyen állnak. A „német szabvány" viszont egy érdekes dolog, hiszen a tenyésztések zöme ott zajlik Németországban, ha pedig a szabványt is ők adják, akkor könnyen rá lehet mondani a kísérleti kolibri-struccra is, hogy egy szabvány.

Látva viszont a kisállatokat máris nem olyan vicces, mert a „Karrier", ami a csőre burjánzása miatt olyan látványú, mintha a fején kívül hordaná az agyát, vagy az „Angol begyes" - mellesleg a kiállítás egyik győztese - olyan, mintha a fehér galamb és a levelibéka nászából származna, de leginkább a „Parókás galamb", ami gyakorlatilag nem lát ki saját tollából, mind megmondaná a tenyésztőjének, ha beszélni tudna, hogy kapja be. A tenyésztés gyakorlatilag egy lego-játék, fogják a galambok fejét, testét, farkát, lábát, és addig párosítgatják egymással a megfelelő egyedeket, amíg a madár úgy nem néz ki, ahogy az meg van írva. Ennek oka pedig a gyönyörködés, gyönyörködtetés, az állat szépsége, különlegessége, és semmi egyéb haszon.

A legnagyobb testűeket, mint a „Mondén", jó 1- 1,5 kg-os súlyával sem azért tenyésztik, mert jóllakik belőle egy megtermett ogre is, hanem mert szép. Már a postagalambok is odáig süllyedtek a keresztezgetés alatt, hogy a címzettig talán eljutnak, de vissza már nem találnak, ellenben a „Magyar díszposta" kifejezetten jó költő. Ilyenkor, költési szezonban biztosan remekül teljesít, kár, hogy nem értjük a verseit, szonettjeit, hiába van magyarul, a madárnyelv még nekünk is magas. A „Magyar csirke" a másik érdekesség, már csak az a kérdés, mit tett ez a szegény jószág, hogy galamb létére lecsirkézik, hacsak az nem nyomhat a latban, hogy rendkívül jó dajkamadár.

Aztán ott a „Strasszer". Komolyan, mintha valami animációs filmből jött volna elő, tipikus galambtest, gülü szemek, golflabdafej, és az a messziről sütő értelmes tekintet, ezek összessége egy remek karakter, ami mellett nem lehet elmenni csak úgy. Nem sokkal arrébb a „King" nézeget a kalickájából peckesen, akár egy szélkakas, és úr lévén nem a placc közepére, csakis a sarokba dobja ki a ballasztot a szemünk láttára. Ami pedig a „Magyar bögyöst" illeti, minden bizonnyal még Ötvös Csöpinek is kedvence lett volna, Isten nyugosztalja megformálóját. A magyar bögyös mégiscsak az a fajta, amit talán nem kell bemutatni, fontos, hogy mindenki fogjon egyszer egyet, ha már galambra játszik. Ha máshol nem is, a kiállításon megtekinthető vasárnap estig, társaival együtt az OÁMK Savaria Ifjúsági Centrumban. Ajánljuk!

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás