Amikor befut az étterembe, hirtelen fel sem ismerem. A sármőr lopva, kissé fáradtan közeledik, bevallja, hogy négykor került ágyba, mert addig dolgoztak az új lemezén. A tekintete kétségkívül Vastag Csabás: csillogó szemekkel válaszolgat, nyitott és közvetlen, ahogyan rajongói is ismerik.

Ennyire benne vagytok a munkában a lemezt illetően, hogy hajnalig fenn vagy miatta?

Igen, eléggé elmélyültünk a feladatokban. Amikor nincsenek fellépések, csak ezzel foglalkozom. A megjelenését még nem tudom, mert nem akarjuk a gyorsaság miatt feláldozni a minőséget. Akkor inkább várunk, hogy kiforrja magát az egész. Különböző stílusokat szeretnénk ötvözni benne hangszeres zenével, ami jól tükrözi az eddigieket.

Szerintem az igazi munka most kezdődik. Nem lenne szerencsés, ha most hátradőlnék. Jelenleg abban a fázisban tartunk, amikor még nincsenek látványos sikerek, csak csöndes előkészület. Ez azonban alapjaiban határozza meg, mit fogunk csinálni később hosszú távon. Emellett nagyon komoly csapatmunka is folyik, ahol nagyfokú őszinteségre és együttműködésre van szükség. Így volt ez a verseny alatt is.

Azért „egy látványos sikert" már elkönyvelhetsz, melynek tényét utána napokig alig tudtad felfogni. Azóta sikerült megbarátkozni vele?

Mivel a finálék előtt a verseny mindig úgy zárult, hogy a kieső nevét mondták, ez vált a megszokottá. Így nem csoda, hogy hirtelen megzavarodtam, amikor a nevemet hallottam, mert nem tudtam, ez most győzelmet vagy kiesést jelent. El kellett telnie pár másodpernek, hogy leessen, mi is történt. Amikor Feró őrülten ugrált, már tudtam, mi van. Előtte ugyanis a csalódás elkerülése végett nem éltük bele magunkat a győzelembe. Így volt ez az egész adás ideje alatt: mindig csak a soron következő hétre koncentráltam, abba adtam a maximumot. Sosem néztem a csúcsra, csak az előttem álló lépcsőfokra. Amikor a Hangokba zárva című dalt énekeltem, nem arra gondoltam, hogyan tovább, hanem próbáltam magamban értékelni az eddig elért eredményt, hogy íme, ez lett belőle. Számomra a legjobb ebben a versenyben, hogy a befektetett munkának meglett az eredménye, nem hiába dolgoztam.

Ezek szerint most az éneké a főszerep. Mi lesz a színházzal?

Továbbra is érdekel, ahogyan a filmezés is. Annyira jó és különböző mindkét világ, kár egyiket kihagyni a másik rovására. Most azonban ügyesen kell mérlegelnem nekem, és a csapatomnak, hogy melyik irány mennyit ér. Egyelőre még nem döntöttünk ebben.

Fontos számodra a „művészi szabadság". Ezt hogyan sikerült összhangba hoznod az X-Faktorral?

Az X-Faktorban minden adás alkalmával új és új stílusban próbálhattam ki magam. Először tartottam tőle, hogy a szigorú tényezők hátráltatnak majd, de nem így történt. Nem minden stílus sikerült úgy, ahogy szerettem volna, de minden próbálkozás egy újabb tapasztalat volt, ráadásul büszke is vagyok rá, hogy meg mertük csinálni.

Képgalériánk a szombathelyi X-Faktor Gáláról itt látható!