"A fémzene démona vasmarkában tart" - Metal Fesztivál
Képgaléria megtekintése2008.11.17. - 03:15 | Büki László 'Harlequin'
Metal Fesztivál - „Szombathelyi Rocknap" elnevezéssel a fémzene szerelmesei rázhatták sörényüket fél napon keresztül a Sportházban olyan bandákra, mint az Ossian, a Depresszió, a Replika, a Road, a Fenehad és Katona Főnök László valamint a Krízis. A címbeli idézettel ellentétben mi a fotómasinát tartottuk vasmarokkal, óvva az intenzív csápolás miatti "önálló élettől". A vasmarok eredménye egy vaskos képgalériában teljesedett ki! Inkább fotóriport, mintsem recenzió követketik a buliról.
A fémzene pörölycsapásaitól volt hangos péntek este a Sportház, melynek bejáratát csak némi verbális ráhatás után tudtam átlépni. Mutogathattam én sajtópass-t vagy épp közös fotót a polgármesterrel - a nagymagyarország-zubbonyost mindez nem nagyon hatotta meg. Nem vagyok rajta a listán - ez volt az indok. Hirtelen beugrott a nyuszikás vicc, és már a számon volt, hogy akkor felvehetnél (bár a viccben éppen törölni kellett róla), de sanszos volt, hogy ez a poén itt nem a "Persze" végkifejletet eredményezné. Ahhoz az ajtónálló nem volt éppen "nyuszika", meg én sem tüntem hozzá eléggé "farkasnak". Így maradt az újságírók egyetlen fegyvere, s egyben kimeríthetetlen eszköztára: a tiszta beszéd és vele az érvelés, ami minden ajtót megnyit. Vagy nem. De most igen.
Az időzítés szerencsés volt, épp a Replika csapott a húrokba, és a színpad előtti "fekete massza" - hivatalos nevén közönség, terjedelmét tekintve erős félház - beindult rendesen a debreceni csapatra. A dallamos hard rock illetve trash metál zene meglepően jó szöveggel párosult, amit a közönség reakciója vissza is igazolt. A ZZ Top-kompatibilis szakállmánnyal döngölő, Falat névre hallgató basszer a kis emberek fáradthatatlanságával grasszált a színpadon, emiatt nem is volt keresőbarát - legalábbis a fényképezőgép szempontjából -, vagyis "célkeresztbe" fogása néha nagy falatnak bizonyult. A bandát két ráadás után engedte le a közönség a színpadról.
 |
| Replika - Road - Depresszió - a képre kattintva valami olyasmi történik, ami vizuális visszaigazolása a bulinak |
A katarzis utáni száradás - alias szünet - általában azért hasznos, mert a "fényre érve" felmérhető, melyik korosztály kajálja leginkább ezt a zenét. Általánosságban persze 14-től a kivénhedt rockerig terjed a korpaletta. Utóbbi dícséretes dolog, előbbi merész. Semmi meglepő nem lesz benne, ha azt mondom: ma este sokan voltak a merészek.
"Tenyeres-talpas parasztgyerekek rock&roll-ja, koncepció és tapasztalat nélkül, csak úgy egyszerűen belülről. Ahogy jól esik. Szegényesen, de őszintén." Ez a felütés a Road honlapján olvasható, akinek a spanyol festőre hajazó, "ördögi" gitárosa (Goya) igazi energiabombaként cikázott a deszkákon. Nyilas, nemhiába. De nem csak lőtt, hanem talált is a Road: utat a közönséghez, melyet főként az Aranylemez című albumuk repertoárja kövezett ki a koncerten. Személy szerint nekem is a kedvenceim voltak, már csak a rájuk zúduló fény- és füstorgia miatt is. Öröm volt fotózni őket!
" Szálljatok be mellénk pár gyors kis körre! Nem számít semmi, a legtöbbször mi is szédülünk, aztán meg szétdűlünk. Csukjátok be a szemeteket, engedjétek nekünk magatokat egy óvatlan pillanatra és minden másra basszatok rá! Ami nekünk, az nektek is ugyanaz! Mi csak úgy hívjuk, ROCK&ROAD..." Dögös zúzás volt, az biztos.
Az utolsóként fellépő Ossián előtt a Depresszió zárta a kameravégre kapott bandák sorát, és egy nem reprezentatív szemrevételezés eredményeként ilyen pólóban is feszítettek a legtöbben. A Tankcsapda zenei hagyományait jó értelemben ápoló és felvonultató banda hatalmas rajongótáborral bírt, akiknek nem kellett súgógép vagy karaoke masina ahhoz, hogy a szöveget együtt üvöltsék az együttessel. A dallamos r'n'r-t kedvelőknek jó hír, hogy a banda március elején újra Szombathelyen fog koncertezni!
Az Ossiánnak pedig csak a cikk címbeli idézete jut, igaz, ez egy klasszikusan remek darab:
"Tudtam, hogy egyszer eljön, évekig csak vártam,
Nem bíztam még így semmiben, most minden együtt van.
Elektromos fázis a testem, hangerő a lelkem,
A fémzene démona vasmarkában tart, nem enged el.
A zenénk addig lesz majd, amíg segítesz, hogy szóljon,
Elpusztul nélküled, gyere!"
Jöttek is szépszámmal a népek, úgyhogy a felhívás meghallgattatott - a heavy metal vasmarkának szorításából pedig nem szabadult addig ki egyetlen fémzene rajongó sem, amíg ki nem préselte magából azt a szót, hogy YEAH!
(kész szerencse, hogy "jól" tudok angolul, mert itthon írom a cikket...)
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1899 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások