Konferencia a Nádasdy Ferenc Múzeumban Nádasdy Ferenc kivégzésének 340. évfordulóján

2011.04.26. - 07:40 | vaskarika.hu

Konferencia a Nádasdy Ferenc Múzeumban Nádasdy Ferenc kivégzésének 340. évfordulóján

Helyszín: Sárvár, Nádasdy-vár

Dátum: 2011.04.30.

2011. április 30-án a sárvári múzeum konferenciát rendez névadója, Nádasdy Ferenc kivégzésének 340. évfordulója alkalmából, a Nádasdy Ferenc Múzeumban. A konferencián a korszak legjobb, legelismertebb szakértői számolnak be legújabb kutatási eredményeikről. A rendezvény jelentőségét előadóik mellett az is adja, hogy a Wesselényi-mozgalomról, illetve Nádasdy Ferenc politikai kapcsolatairól, európai színvonalú műgyűjteményéről Magyarországon még nem rendeztek konferenciát.

A konferencia előadói és előadásuk címe

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár - Várkerület 1.

2011. április 30. (szombat)

15.30 - 15.50

R. Várkonyi Ágnes, történész, akadémikus, professor emeritus, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

Összeesküvés vagy szervezkedés?

15.50 - 16.10

Buzási Enikő művészettörténész, a művészettörténet tud. kandidátusa

Nádasdy Ferenc országbíró és sárvári vára a források tükrében

16.10 - 16.30

Kiss Erika, főmuzeológus, művészettörténész - Magyar Nemzeti Múzeum

Nádasdy Ferenc ezüstkincse

16.50 - 17.10

Dr. habil. Viskolcz Noémi, főiskolai tanár, művelődéstörténész - Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Nádasdy Ferenc könyvtára és irodalmi kapcsolatai

17.10 - 17.30

Toma Katalin, történész, Bécs

Gróf Nádasdy III. Ferenc udvartartása, különös tekintettel Sárvárra

17.30 - 17.50

Várkonyi Gábor, egyetemi docens, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

Személyes konfliktus vagy generációs vita? Wesselényi Ferenc és Nádasdy Ferenc kapcsolata

Nádasdy III. Ferenc

Nádasdy Ferenc (Csejte, 1623. január 14. - Bécs, 1671. április 30.) őseihez hasonlóan meghatározó szerepet játszott Magyarország történelmében. Fiatal korában magántanítók sora segítette a korabeli magas szintű műveltségének elsajátításában. A politikai tevékenység világába is hamar betekintést nyert, ugyanis 1633-tól Vas vármegye főispáni feladatait látta el. Eleinte segítséggel, 1637-től már önállóan. Tanulmányi éveinek befejezéseként 1642-ben ellátogatott többek között Padovába, Sienába, illetve Rómába.

1643-ban életének legnagyobb döntését hozta meg, amikor november 25-én áttért a katolikus vallásra. Egyházi tevékenységével, kolostor- és templomépítések megvalósításával Lorettomban, a máriacelli Szent István-kápolna megalapításával, az ágostonos remeték és pálos szerzetesek támogatásával komoly tekintélyt vívott ki. Az áttérésben jelentős szerepet játszott a magyar nádor, Esterházy Miklós, aki lányát, Júlia Annát adta feleségül az ifjú grófhoz.

Az áttérés után biztosan nyíltak meg előtte az udvari tisztségek is. 1644-ben letette kamarási esküjét, 1645-től magyar királyi tanácsos, 1646-ban pedig megkapta főudvarmesteri kinevezését. 1655 júniusában nevezték ki országbírónak, ami a magyar igazgatási hierarchiában a nádori tisztség után következő legmagasabb szintet jelentette. Nádasdy Ferenc ugyan a nádori tisztségre pályázott, de ezt soha nem sikerült elérnie. 1662-ben titkos tanácsossá történő kinevezésével a legrangosabb döntéshozó testületbe került.

Nemcsak műveltsége, vallási tevékenysége és politikai pályája mutatja Nádasdy személyiségének kiváló voltát, hanem birtokgazdálkodása is. A kor egyik leggazdagabb birtokegyüttesének örököseként biztos kézzel irányította gazdasági ügyeit, sőt több vár, ill. uradalom megszerzésével gyarapította is örökségét.

A sárvári vár Nádasdy Ferenc utasítására nyerte el ma is látható formáját, és készült el 1653-ban az ország legszebb korabarokk díszterme.

1664-ben Szentgotthárdnál a keresztény seregek győzelmet arattak az Oszmán csapatok felett. A győzelmet követő titkos tárgyalások után megkötött vasvári béke megerősítette, sőt területileg tovább növelte az Oszmán Birodalom magyarországi jelenlétét. A szerződés nyilvánosságra kerülése után az addig udvarhű főnemesek körében szervezkedés bontakozott ki a Habsburgok ellen. A mozgalom meghatározó alakja Wesselényi Ferenc nádor, majd annak 1667-ben bekövetkezett halála után Zrínyi Péter és Nádasdy Ferenc volt. A személyes ellentétek, a sikertelen szövetségkeresés végül a felkelés kudarcát hozta. Az udvar megtorlása hatalmas méreteket öltött. Nádasdy Ferencet, Frangepán Ferencet és Zrínyi Pétert vagyonelkobzásra és halálra ítélték. Az országbírót 1671. április 30-án fejezték le a bécsi városháza nagytermében.

Új hozzászólás