Konferencia a Nádasdy Ferenc Múzeumban Nádasdy Ferenc kivégzésének 340. évfordulóján
2011.04.26. - 07:40 | vaskarika.hu
Helyszín: Sárvár, Nádasdy-vár
Dátum: 2011.04.30.
2011. április 30-án a sárvári múzeum konferenciát rendez névadója, Nádasdy Ferenc kivégzésének 340. évfordulója alkalmából, a Nádasdy Ferenc Múzeumban. A konferencián a korszak legjobb, legelismertebb szakértői számolnak be legújabb kutatási eredményeikről. A rendezvény jelentőségét előadóik mellett az is adja, hogy a Wesselényi-mozgalomról, illetve Nádasdy Ferenc politikai kapcsolatairól, európai színvonalú műgyűjteményéről Magyarországon még nem rendeztek konferenciát.
A konferencia előadói és előadásuk címe
Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár - Várkerület 1.
2011. április 30. (szombat)
15.30 - 15.50
R. Várkonyi Ágnes, történész, akadémikus, professor emeritus, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar
Összeesküvés vagy szervezkedés?
15.50 - 16.10
Buzási Enikő művészettörténész, a művészettörténet tud. kandidátusa
Nádasdy Ferenc országbíró és sárvári vára a források tükrében
16.10 - 16.30
Kiss Erika, főmuzeológus, művészettörténész - Magyar Nemzeti Múzeum
Nádasdy Ferenc ezüstkincse
16.50 - 17.10
Dr. habil. Viskolcz Noémi, főiskolai tanár, művelődéstörténész - Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
Nádasdy Ferenc könyvtára és irodalmi kapcsolatai
17.10 - 17.30
Toma Katalin, történész, Bécs
Gróf Nádasdy III. Ferenc udvartartása, különös tekintettel Sárvárra
17.30 - 17.50
Várkonyi Gábor, egyetemi docens, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar
Személyes konfliktus vagy generációs vita? Wesselényi Ferenc és Nádasdy Ferenc kapcsolata
Nádasdy III. Ferenc
Nádasdy Ferenc (Csejte, 1623. január 14. - Bécs, 1671. április 30.) őseihez hasonlóan meghatározó szerepet játszott Magyarország történelmében. Fiatal korában magántanítók sora segítette a korabeli magas szintű műveltségének elsajátításában. A politikai tevékenység világába is hamar betekintést nyert, ugyanis 1633-tól Vas vármegye főispáni feladatait látta el. Eleinte segítséggel, 1637-től már önállóan. Tanulmányi éveinek befejezéseként 1642-ben ellátogatott többek között Padovába, Sienába, illetve Rómába.
1643-ban életének legnagyobb döntését hozta meg, amikor november 25-én áttért a katolikus vallásra. Egyházi tevékenységével, kolostor- és templomépítések megvalósításával Lorettomban, a máriacelli Szent István-kápolna megalapításával, az ágostonos remeték és pálos szerzetesek támogatásával komoly tekintélyt vívott ki. Az áttérésben jelentős szerepet játszott a magyar nádor, Esterházy Miklós, aki lányát, Júlia Annát adta feleségül az ifjú grófhoz.
Az áttérés után biztosan nyíltak meg előtte az udvari tisztségek is. 1644-ben letette kamarási esküjét, 1645-től magyar királyi tanácsos, 1646-ban pedig megkapta főudvarmesteri kinevezését. 1655 júniusában nevezték ki országbírónak, ami a magyar igazgatási hierarchiában a nádori tisztség után következő legmagasabb szintet jelentette. Nádasdy Ferenc ugyan a nádori tisztségre pályázott, de ezt soha nem sikerült elérnie. 1662-ben titkos tanácsossá történő kinevezésével a legrangosabb döntéshozó testületbe került.
Nemcsak műveltsége, vallási tevékenysége és politikai pályája mutatja Nádasdy személyiségének kiváló voltát, hanem birtokgazdálkodása is. A kor egyik leggazdagabb birtokegyüttesének örököseként biztos kézzel irányította gazdasági ügyeit, sőt több vár, ill. uradalom megszerzésével gyarapította is örökségét.
A sárvári vár Nádasdy Ferenc utasítására nyerte el ma is látható formáját, és készült el 1653-ban az ország legszebb korabarokk díszterme.
1664-ben Szentgotthárdnál a keresztény seregek győzelmet arattak az Oszmán csapatok felett. A győzelmet követő titkos tárgyalások után megkötött vasvári béke megerősítette, sőt területileg tovább növelte az Oszmán Birodalom magyarországi jelenlétét. A szerződés nyilvánosságra kerülése után az addig udvarhű főnemesek körében szervezkedés bontakozott ki a Habsburgok ellen. A mozgalom meghatározó alakja Wesselényi Ferenc nádor, majd annak 1667-ben bekövetkezett halála után Zrínyi Péter és Nádasdy Ferenc volt. A személyes ellentétek, a sikertelen szövetségkeresés végül a felkelés kudarcát hozta. Az udvar megtorlása hatalmas méreteket öltött. Nádasdy Ferencet, Frangepán Ferencet és Zrínyi Pétert vagyonelkobzásra és halálra ítélték. Az országbírót 1671. április 30-án fejezték le a bécsi városháza nagytermében.
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1884 szavazat
Új hozzászólás