86-os mintájú szélességjelző szentjánosbogár-raj

2011.05.24. - 03:30 | BLH

86-os mintájú szélességjelző szentjánosbogár-raj

Az útmenti flórába olvadva élik lassan funkcióvesztett életüket a 86-os főút szélességjelző oszlopai. A természetes környezet és az ökológiai egyensúly fenntartásának ékes példája a kamionhordáktól terhes tranzitút szélességrejtő, útpadkaálcázó növényburjánzása. Hogy meddig is tart az úttest, és honnan kezdődik az árok, arra közlekedésmérnökök új, szintén az élővilágból adaptált megoldást kísérleteztek ki. A szélességjelző szentjánosbogár-rajt.

A Nemesbőd-Szombathely szakasz jelentős részén már elérte a fű a szélességjelző oszlopok magasságát. Mivel a túloldali jelzőoszlopok szinte tökéletesen növénymentesítettek, így nem tudtunk másra gondolni, mint arra: az útszakaszon mikrobiológiai innovációba kezdett a nemzetközi főút hivatkozott szakaszának fenntartója. 

Az átmeneti tesztidőszak azt hivatott igazolni, hogy a természet önmegújító állapota mellett hogyan tartható fenn a biztonságos közlekedés a mesterséges, mondhatni környezet-idegen céltárgyak - műanyag szélességjelzők - alkalmazása nélkül, illetve ezek megléte mellett, az aljnövényzet céltárgy-magasságot meghaladó növekedése esetén.

Nos, a megoldás már-már frappánsan egyszerű: a szakemberek szentjánosbogár-rajokat lokalizálnak a fényvisszaverő szélességjelzők helyére. A kísérlet legnagyobb kockázati tényezője a bogárrajok helyének fixálásában, azaz a rovarok életterének mesterséges szűkítésében rejlik. Lokalizációs anomália - a szárny funkciójából adódó mozgásinger tűréshatáron belül való tarthatatlansága - esetén a családi házak ereszére feszített, karácsonyi hangulatot megidéző fényfüzér-alakzat - munkanevén biolux line - jelentheti a megoldást a kísérletet végző szakemberek szerint.


A projekt előnyei és hátrányai:

Előnye: költséghatékony, nincs humánerőforrás igénye, gép- és anyagköltsége, nem igényel rendszeres karbantartást, a közlekedés folyamatosságára nincs kihatással, azaz nincs időkiesés a karbantartást végző lassú járművek munkálatai miatt (haladás-komform), az éjszakai közlekedés unikalitása miatt turisztikailag vonzóvá váló desztináció.

Hátránya: az alternatív fénykibocsátó test (szentjánosbogár) számára állandó mésztartalmú talaj biztosítása, az eddigi életforma gyökeres átalakítása (háborítatlan terület, nyirkos erdő), meghatározott helyre lokalizálás, élettér szűkülés, hosszú ivarérettségi idő (3 év), alkalmazási minták és jó gyakorlat (best practice is good practice) hiánya.


A projekt fenntarthatósága: amennyiben a kísérleti eredmények kiértékelése után bizonyított a megfelelő erősségű fénykibocsátás, és annak folyamatos biztosítása (rajtelepítések, mesterséges keltetés, mikroflóra meghonosítás stb.), valamint közlekedésbiztonságilag igazoltan úttartást segítő hatása van, akkor mindennapi közlekedésünk egy élő innovációval, s egyben éjszakai látványelemmel is bővül.

A projekt előszobája lehet az egyed-nemesítési, klonalitási kutatásoknak (nagyobb fényerő, hosszabb élettartam, ivarérettségi idő felgyorsítása, populáció-növelési potenciál maximalizálása).

Megvalósíthatóságot kizáró tényezők: természeti csapások, fűszegélynyírók... 

 

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

vesztike 2011.05.24. - 11:00
Ha csak azt írod, hogy nem láthatóak az oszlopok mert nincs lenyírva a fű, az nem hír? Nagyon nem vagy normális. :-)
BLH 2011.05.25. - 01:11
Igaz, de így egy kreatív megközelítése volt a problémának, ami nem szimpla fotóriporttá egyszerűsödött, hanem egy ilyen "nemnormális" zöngévé érett. :)))