Savaria Karnevál a számok tükrében - karneváligazgatói összegzés
2011.09.01. - 10:25 | Büki László 'Harlequin' - Fotók: vaskarika.hu
Hozzávetőlegesen 100.000-105.000 látogatója volt az idei karneválnak, a kézművesek és a szolgáltatást végzők kb. 20%-a volt helyi vállalkozó. 100 önkéntes is besegített a munkálatokba, és választ kaptunk arra is, miért külsős cég végezte a hangosítást. Szommer Ildikó karneváligazgató a hitelesség megőrzése mellett a siker zálogaként értékelte azt a kreatív és fáradtságot nem ismerő szervezőgárdát, akiknek keze nyomán példaértékű, egyedi, jó megoldásokban bővelkedő rendezvény szórakoztatta a nagyérdeműt.
A 2011. évi Savaria Történelmi Karnevál első adatai:
- a rendezvényen résztvevő kitelepült vendéglátóhelyek száma: 65 vállalkozás
- a Karneválon résztvevő kézművesek száma: 195 vállalkozás
- a résztvevő bort, sört és pálinkát kínáló vállalkozások száma összesen: 42 vállalkozás
- a Karneválon takarítási feladatokra foglalkoztatott hátrányos helyzetű és tartós munkanélküliek száma: 66 fő
- a három napra tervezett 310 programból összesen kb. 15 maradt el
- a Művészetek Utcájában és az Isis Galériában 44 művész mutatkozott be
Üde színfoltja volt a karneválnak az Önkéntes Civil Korzó, melynek tevékenységével kapcsolatban Nagy Kriszta, a Vas Megyei Önkéntes Centrum szolgáltatási koordinátora nyilatkozott:
- Nagyon népszerű volt a korzó, a helyszíne is jól pozicionált, mert a Ferences templomtól a Borostyánkőig terjedt, azaz nem volt elszigetelve a karneváli helyszínektől. A karnevál ideje alatt kb. 30-an jelentkeztek az információs pultnál önkéntesnek, míg a rendezvényen kb. 100-an folytattak önkéntes tevékenységet információs pontokban. Tájékoztatták a látogatókat a helyszínekről, a programok kezdési időpontjáról, a Diadalíven segítettek a fel- és lemenetelnél, a felvonuláson a kordonoknál és a lelátókon segítettek a polgárőröknek, tehát elég sokrétű feladata volt az önkénteseknek. Összességében jó, hogy támogatták a karneváli dolgozók munkáját, tevékenységükkel személyesebbé vált a karneváli köztájékoztatás.
Körbejártuk a kereskedői standokat is, hogy megszondázzuk: mennyire elégedettek a vásározók a vevői intenzitással, jelen lesznek-e a következő évben is, és megkérdeztük őket a karneválkártyáról. Szinte egybehangzó vélemény volt, hogy a szeszélyes időjárás (vihar, forróság) miatt nagyon hiányzott a szombati nap forgalma, amit a vasárnapi intenzitás sem tudott pótolni, lévén fogyasztói szempontból minden vásár csúcspontja a szombat. A péntek általában az ismerkedéssel, a standok körbejárásával telik, érdemi forgalomról az első napon nem nagyon lehet beszélni.
A megkérdezett kereskedők, kézművesek ennek ellenére szívesen visszajönnek jövőre is, a karneválkártyát pedig - nem meglepő módon - száműznék a vásári fizetőeszközök sorából.
Lapunk további kérdéseire Szommer Ildikó karneváligazgató válaszolt:
Hány látogatót vonzott az idei karnevál, és a grandiózus előkészületeket, előzetes várakozásokat beváltotta-e, igazolta-e az érdeklődés?
A szervezők számításai szerint hozzávetőlegesen 100.000-105.000 látogatója volt a 2011-es Savaria Történelmi Karneválnak. A látogatók létszámának - a korábbi évekhez viszonyított - alacsonyabb száma az időjárás szeszélyeinek volt elsősorban köszönhető. A hőségriadó pénteken és szombat kora délutánig „tizedelte meg" a látogatószámot, a hirtelen betörő hidegfront és a vihar pedig a szombat esti fáklyás felvonulást és az esti gazdag műsorfolyamot érintette súlyosan, s így a látogatószámot is negatívan.
A vásározók hány százaléka volt helyi vállalkozó, illetve hány helyi vállalkozás kapott karneváli feladatra, munkára, szolgáltatásra megbízást?
A kézműveseknek kb. 18-20, a vendéglátó szolgáltatást végzőknek kb. 20-22 %-a volt helyi vállalkozó.
Helyi vállalkozások és vállalkozók végezték az alábbi feladatokat:
- köztisztaság és illemhelyek telepítése és működtetése
- takarítás (kézi és gépi)
- villanyszerelés
- vásári installáció egy jelentős hányada (Borok Utcája, információs pavilonok, Művészetek Utcája)
Ezeken túl helyi erők oldották meg a szervezési és lebonyolítási munkálatok javarészét, melyekben hozzávetőlegesen kb. 300 fő vett részt.
Azok a tevékenységek, melyeket nem helyi vállalkozók szolgáltattak:
- színpad-, fény- és hangtechnika
- látványelemek
- őrzés, védelem
- kézműves vásár
A szabadtéri rendezvények kritikus pontja a hangosítás, főleg abban az esetben, ha azt helyismerettel nem rendelkező külsős cég végzi. Miért nem helyi produkciós iroda, hangtechnikus hangosított a színpadokon, és mi alapján történt a hangosítást végző megbízásának odaítélése?
A kérdést Mérei Tamás, a Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Közalapítvány kuratóriumának elnöke válaszolta meg:
A 2011-es Savaria Történelmi Karnevál színpadain, és egyéb hang- és fénytechnikát igénylő helyszínein a szolgáltatást nyújtó céget alapvetően kettő szempont alapján választottuk ki. Egyrészt olyan céget kerestünk, amely egyedül képes valamennyi helyszínen a szükséges igényeket kielégíteni, másrészt pedig rendelkezik kültéri használatú LED-falakkal.
A fenti két igény alapvetően újabb két célt hivatott szolgálni:
Egységes, egy cégen keresztül valósul meg a kommunikáció, irányítás, kérés/teljesítés koncertek közben - ez a gyakorlati haszon.
Kedvező ár - ha mindent egy csomagban rendelünk meg, biztosan olcsóbb, mintha külön-külön.
Mindkét cél beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A gyakorlati különösen a vihar idején, amikor egységesen, egyidőben, egy emberen keresztül - tehát gyorsan - lehetett az információkat továbbíttatni a látogatók számára. Az ár pedig mind a LED-falak vonatkozásában - összehasonlítva korábbi ilyen szerződésünkkel -, mind az egyéb, valamennyi technikára vonatkozóan, összehasonlítva a korábbi évekkel, nem lett magasabb. Sőt, ha leszámítjuk a rengeteg, idén először megjelenő igényt - pl. több helyszín, kamerás élő közvetítés, stb. -, még olcsóbb is lett.
Tudomásom szerint egyetlen fellépőnek sem volt panasza, ennek ellenkezőjét viszont többen is hangoztatták. Ajánlatokat kértünk a fenti elvárásokat teljesíteni tudó, nagy gyakorlattal rendelkező cégektől, és a legkedvezőbb vállalási árat adó cég kapta a megbízást.
A karneváli útlezárásokkal jelentősen szűkül a parkolási lehetőségek köre. Tervezik-e jövőre a parkolóhelyek karneválkörnyéki bővítését, és ha igen, milyen megoldással?
Terveink között szerepel nagyobb, a város külső területein elhelyezkedő karneváli parkolók kialakítása, ahonnan elsősorban kölcsönzött kerékpárral lehetne elérni a belvárost. Ennek megvalósítását a civilek segítségével tudjuk elképzelni. Fontos momentum volna ez, nem csak a parkolási helyzet enyhítésében, de a rendezvény környezetbaráttá tételében, a rendezvényre látogatók környezettudatosságának növelésében is.
Hol lesz a Diadalív végleges helye?
A Diadalív végleges helye a Zanati úti körforgalomban lesz.
Mi a személyes véleménye, summázata a karneválról, miben kell fejlődni, változtatni, és mi volt az, amivel maximálisan elégedett volt?
A 12. sikeres „újkori" Savaria Történelmi Karnevál ért véget vasárnap. A számok, melyek csupán egyfajta összegzést adhatnak a rendezvényről, szintén sikerről tanúskodnak.
Sikerek persze részterületenként is bőven akadnak. Örömmel látjuk például, hogy az Önkéntesség Európai Évében mintegy 95-100 önkéntes végzett hasznos és nélkülözhetetlen munkát a lebonyolításban. A civilek aktivitását mutatja, hogy a Civil Korzón 16 szervezet mutatkozott be a nagyközönségnek.
Külön öröm számunkra, hogy a Művészetek Utcája idén tovább gazdagodott, és mind több művészt és látogatót vonz a művészek bemutatkozása és az egyre színvonalasabb programkínálat. Idén 41 művész - köztük 21 helyi - mutatkozott be a helyszínen, a 168 fellépő és közreműködő mindegyike szombathelyi vagy Szombathely környéki.
Új helyszínünk a Sörtér, szintén beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A Karneválozók szívesen pihennek meg árnyas fák lombjai alatt, s idén a remek helyszínen felállított Sörtér lehetőséget adott a hűsítő nedűk ülve elfogyasztására is. Sajnos egy budapesti sörfesztivál miatt, melyet szintén ezen a hétvégén tartottak, számos sörfőzde nem tudta elhozni kézműves söreit, azonban bízunk abban, hogy jövőre lehetőség lesz bővíteni e helyszín sör- és programkínálatát is.
Az évek óta megrendezett karneváli véradás idén is sikeresnek mondható, hiszen 415 véradásra jelentkezőből 338-an adhattak vért, így segítve számos szerencsétlenül járt embertársunkon.
Az elmúlt tizenkét év rendezvényeinek sikere azt bizonyítja, hogy a történelmi hagyományok ápolása, élővé és megélhetővé tétele valóban különlegessé és egyedivé teszi az élményt, melyben a Karneválra látogatóknak része van. A hitelesség megőrzése mellett a siker záloga az a kreatív és fáradtságot nem ismerő szervezőgárda, akiknek keze nyomán egy példaértékű, egyedi jó megoldásokban bővelkedő, követendő rendezvény szórakoztatja és tanítja a nagyérdeműt minden év augusztusában Szombathelyen.
Összes karneváli írásunk - egy cikkbe rendezve - ide kattintva olvasható!
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1885 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások
és ebből is látszik, hogy a jövőben a helyi hangosítók ne is számítsanak rá, hogy a Savaria karneválon munkát kapnak. Köszönjük!!!!
Nekem tetszik, hogy valaki emelni akarja a színvonalat diadalívvel, szobrokkal. Jó ötletnek tartom. Tény, hogy a diadalíven furcsán mutattak a szombathelyi fotók, és a furcsa színű megvilágítás. Ez erősen rontotta a látványt. Némi szürke festék egyenetlen felszórásával talán jobban kőszerűbbé lehetett volna tenni.
A szobrok nekem tetszettek, nagyobb méretben még jobban mutattak volna, lásd Savaria múzeum kőtár istenfejét. De tudom a költségek. Mint minden karneválon részt vevő szombathelyi értékelem az újdonságot. Viszont örülök, hogy nem erőltették a karneválkártyát.
Hadd írjam le ide azt az interneten terjedő anekdotát, amely a svájci szemléletet jól mutatja: a svájci kisváros polgármesteri hivatala felvesz egy új titkárnőt. Feladata - többek közt - az év elején a forgóeszközök (nyomtatópapír, tollak, festékkazeták, rajzszög, stb, stb.) beszerzése. A kisasszony elkészíti a beszerzési listát, majd - jóváhagyás végett - bemutatja a fönökének. A fönök válasza: "nézze, kisaranyos, amit a városban állítanak elő, az itt helyben megveszük, tehát ezeket húzza ki a listából. A fennmaradó tételekek nézze át, van-e olyan, amit a megyében készítik. Ha nincs, akkor keresheti országosan. Ja, és ha még mindíg maradt a listán pár tétel, akkor üljön le, vegye maga elé a felsorolást és gondolkozzon el jó alaposan, hogy kell-e nekünk egyáltalán az a ***".
Vicces, jól hangzik, de a szemlélet lényeges. Olcsó poén lenne azt mondani, hogy Svájc azért tart ott, ahol, de ez azért tényező. Legyen már nyilvánvaló, ha helyben marad a bevétel, akkor a helyi gazdaságban pörög tovább, ebből lesz a helyi vállalkozásoknak fejlődés, a helyi lakosoknak munkahely és megélhetés, az önkormányzatnak helyi adó.
Közvetlenül nem vagyok érdekelt, csak bosszant - és ez ráadásul nem a politikáról, hanem a hazaszeretet hiányáról szól. Miféle hazaszeretet az, amelyhez nem kapcsolodik lokálpatriotizmus? Amely a saját városa érdekei ellen cselekszik?
No, de ennek a viselkedésmintának hamarosan vége. Persze nem a hirtelen feltámadt lelkiismeretek érik el a kritikus tömeget, hanem a világban mindenhol leáldozóban van a semmit értékesítő zsiványok, a másokat kihasználó emberek korszaka. Csak az a nagy baj, hogy a globális radír a tisztességesen élőket, dolgozókat és gondolkodókat sem fogja kímélni... Tabula rasa...
Szombathely mindig is kereskedőváros volt, még a rendszerváltás előtt is ettől pezsgett az élet. Jöttek az osztrákok, mindent vittek. A főtér, Szt. Márton u. a Borostyánkő áruházig, a Király és a Kőszegi utcák által zárt terület "aranyháromszög"-nek hívta mindenki. Az ezredforduló táján települtek Szombathelyre a multik, amitől a város kereskedelmi élete teljesen padlót fogott, ezzel együtt megnőtt a munkanélküliség, estek az üzletbérek, a belvárosban megnyíltak a kínai boltok, szóval, negatív spirál.
Az akkori helyzet okán az önkormányzat illetékeseivel kerestük azokat a lehetőségeket, amelyekkel lehetne felpezsdíteni a helyi kereskedelmet, idegenforgalmat, különös tekintettel az itteni vállalkozók anyagi érdekeire, illetve a városnak abből várható adóbevételére (IPA). Nos, a karnevál ötlete ennek kapcsán merült fel, óóóóriási köszönet érte Szeles Györgyinek, aki (képzavar következik) azonnal ennek zászlóshajóvá vált.
Az első karnevál előtt számtalan egyeztetés, megbeszélés, gondolatcsere zajlott már hónapokkal előtte. Közös álláspont volt, hogy ne egy "helyi búcsú", hanem kulturálisan színvonalas legyen, tehát nem árusok, hanem kézművesek, Jordán Tamással színdarab, stb., stb. Az akkor nemrég visszakapott ferences kert sorsa is tisztázódott ("római katonai tábor", különféle bemutatók, színházi előadás, stb.).
Aztán lett karnevál. Örültünk, élveztünk, az egész város ott volt, igazi össznépi ünnepély lett. Tudomásul vettük az útelzárásokat, az óhatatlanul vele járó kellemetlenségeket. Persze, akkor is voltak bakik, hibák, csakhát "kicsit sárga, kicsit savanyú, de a MIÉNK!"... Hát így voltunk vele. Ahogy az évek során a rendezvény intézményesült, úgy apránként vesztett a varázsából. Lassan megkezdődött a merkantizálása, az "elüzletiesedése". Egyre grandiózussá kezdett válni, ami - akarva, akaratlanul - a bensőséges hangulat, a meghittség elvesztésével párosult. Minél ambiciózus lett a tervezés, annál nagyobbá vált a pénz igény... ami tovább tolta az egészet az üzleti szemlélet felé. Épp azokat idegenítette el egyre inkább, akiknek elviekben szólna a dolog.
Már tavaly is recsegett - ropogott minden, de a közhangulat azt még megbocsátotta ("sárga, savanyú, de valamennyire azért a miénk"). Idén azonban súlyos törést szenvedtünk. Ez már nem a miénk. Ez a karnevált - sok ember szerint - a szervezők úgy szervezték, hogy semmire és senkire nem voltak tekintettel, csak a saját gondolataikra.
Előjátéknak jött a "karneváli kártya" (megbeszéltük itt is elég vehemensen pro és kontra egyaránt). Azonban óriási hibának tartom - most is - a dolog kommunikációját: "kitaláltuk, ez lesz. Punktum. Ha valakinek ellenvetése van, az csakis adócsaló lehet". No, ez kristálytiszta demagógia, amiből egyébként amúgy is túl sok volt már eddig is.
Aztán a Varázsfuvola... Szeretettel fogadtuk, hisz újabb hagyomány éledt fel. Csakhogy itt is az üzlet szaga (bűze?) nagyon erős volt. A jegyárak túl drágák, hangosítás igazából nem volt (pedig a mai fül e nélkül laposnak, vérszegénynek érzi). Nem baj, "sárga, savanyú, stb.", de a köznép véleménye mégis negatív lett, nem beszélve arról, hogy az egész város kicsit furán nézett maga elé, amikor híre ment a Szőcs .Géza-féle 30 milliónak („mégis miből lett volna Varázsfuvola, ha az égből nem pottyan ez a pénz?”)
Közlekedés-szervezés... A három fő utcából egy (Thököli) lezárva (ami rendben van), egy frissen feltúrva (Petőfi)... Hatalmas dugók, mérgelődik mindenki. A Petőfi utcát nem szabadodtt volna engedni feltürni a karnevál előtt, mert így a városban a közlekedés rettenetes volt.
Aztán kiderült, hogy a vasas (lelátók állványzatok, stb.) kivételével helyi vállalkozások jóformán labdába nem rúgtak, az viszont úgy dolgoztatott a szamtanúk szerint, hogy ha épp arra járt volna egy munkavédelmi ellenőr, akkor bizonyára nagyobb lett volna a bírság, mint a számla összege, pedig vélhetően az sem kevés.
Nos, azért gondolom nagyon komoly gondnak az, hogy se hangosítási, se őrző-védő feladatokra, se sok minden másra nem helyi vállalkozásokkal dolgoztatott a szervező, mert ezzel kifejezte, hogy a) a karnevál már nem a miénk (ugyanis "tiéd, magadnak építed"), b) nem fontos az itteni emberek munkahelye, c) nem fontos, hogy a helyi vállalkozások gyarapodjanak, d) nem hiányzik az így be nem folyó iparűzési adó. Hozzáteszem, infóim szerint a "pestiek" jóval drágábban dolgoztak, mint a helyiek.
Aztán szobrok, Vesta, diadalív... Mi lát a polgár? Egyrészt minden piszok drága, másrészt a szervezők két kézzel szórják a pénzt, akkor, amikor a város köztudottan sz@rban van. A diadalív egyébként - szerintem - monumentális giccs, borzasztóan ocsmány, de ez ízlés kérdése. Biztosan van, akinek tetszett.
Ehhez jött még a jegyváltás körüli negatív élmény. Nagyon régóta vagyok vállalkozó, néhány dolgot meg kellett tanulnom. A legfontosabb az, hogy a jó vásárló, a jó ügyfél az, aki "visszatérő". Aki azért hozza el hozzám újra és újra a pénzét, mert elégedett velem, azzal, amit nyújtok. De ehhez feltétlenül meg kell nyernem a bizalmát (amely - tudjuk - piszok nehéz megszerezni, irtó könnyű elveszíteni). Ebből fakadóan az ügyfélkapcsolat legkritikusabb pontja - szerintem - a panasz, a problémás helyzetek kezelése. Az összes marketing tankönyv említi, hogy "amíg az elégedett vásárló legfeljebb 5 embernek meséli el a pozitív élményét, addig az elégedetlen minimum 25-nek mondja el sérelmét").
Nem tudom, milyen szempontok szóltak a visszavétel mellett / ellen. Aki meghozta a döntést, vélhetően nem mérlegelte, hogy hosszútávon lehetnek jócskán negatív következmények. De valakinek bizonyára dönteni kellett (vagy előre, vagy az adott pillanatban), így a döntés felelőssége az övé (és dönteni mindig nehéz). Azonban az általános politikai és gazdasági hangulat mellett itt is vastag kommunikációs hibát vélem látni, ugyanis a döntésben ("pénzt csak indokolt esetben adunk vissza”) az emberek a hatalom arroganciáját látták: „hogy jön akárki ahhoz, hogy helyettem döntsön a pénzemről?”, ráadásul „a vevőnek mindig igaza van”, de ez az örök igazság most nem érvényesült, ezért csalódtak (nagyot!).
Nagy tisztelettel kell viszont szólnom a sok-sok emberről, aki dolgozott, túlorázott, szenvedett azért, hogy legyen karnevál. Aki benne volt, a maximumot adta, és még azon is túl. Nem rajtuk múlt. Sok minden valóban jó volt. De az értsd: évről évre látványosabb, monumentálisabb, drágább, és ezzel együtt "sárgább, savanyúbb". Egyre kevésbbé a "miénk".
Tény: minél nagyobb költségvetéssel dolgozik, annál nagyobb a pénzigény. Minél nagyobb a pénzigény, annál fontosabb lesz a sponzoráció. Minél inkább "sponzori" (azaz üzlet-orientáltabb) lesz a karnevál, annál kevésbbé marad a "miénk". Ha így megy tovább, lesz belőle "Coca Cola Karnevál", vagy "Soproni Sör Karnevál". Ne legyenek ugyanis kétségeink: aki fizet, az diktál.
Szóval, kedves bété, azt kérdezted, miért. Hát ezért...
Azért tettem idézőjeleket, mert az tényleg idézet (Ferencz József egykori császárunk mondotta egy magyaroszági látogatása alkalmából). Nos, nem vitatom, semmi kétség, jó volt a karnevál. Csakhogy a tavalyi - ismerőseim döntő többsége szerint - jobb volt. A tavalyelőtti még jobb... és így tovább.
Egyébként eszembe sem jutott a rengeteg közreműködő erőfeszítéseit semibe venni, sőt!. Csakhogy a leírtak egy részét épp közülük való néhány ember "sugta", tehát belülről sem egészen rózsás. Amúgy pedig ez a klasszikus "érted, nem ellened" szituáció. A negatívumoknak pedig azért kell hangot adni, mert az itt fent olvasható cikkben leírtak alapján olyan lényegében nem is volt... Na, meg különben is nyilván tudod, "néma gyereknek"... :)
Amúgy meg fordítsuk meg, amit hiányolsz: mi van akkor, ha fullra helyi vállalkozók kapják az összes kifogásolt karneváli munkát??
- életre kel a jó magyar szájhagyomány: azé' kapta meg, mert biztos puszi haverja az ügyvezetőnek, lányának udvarol a fia/fiának a lánya stb., szóval itt is kivédhetetlen az összefüggés keresése, most ettől lenne hangos a fórum, és nem attól, hogy helyi iparűzési adót termel....
- elbachák, ***ul hangosítanak, vandált védenek a biztonságiak, elolvadnak az istenszobrok stb. - "mi megmondtuk, hogy nem helyi bratyipistivel köll dógoztatni, hanem profival!!!" stb....
Értesz, ugye? Van JÓ megoldás? Savanyúcukor!!!!!! :DD
Amiről írok, az "csupán" gazdasági kérdés, de annak viszont kőkemény: ha helyi vállalkozás csinálja (és nem izgat, ha úgyanúgy korrumpál), akkor annak emberét nem fenyegeti az állásvesztés veszélyét, mert lesz munkája. A dolgozók a fizetésüket itt költik el helyben, más vállalkozásoknál, tehát azoknak is lesz - ugyan közvetetten - bevételük. A bevételék után a helyi cégek ide, Szombathelyre fizetik be a helyi adójukat. Ez a halmaz az, ami érdekel.
Mondhatod erre, hogy "savanyú a szőlő", de nem lenne sem igaz, sem szerencsés (sőt, tán hiteles sem).
Azt kérdezted, hogy van-e jó megoldás. Szerintem van, mégpedig az, hogy - politikai nézetek és hovatartozásoktól mentesen - együtt tegyük szóvá, fejezzük ki az erre irányúló nemtetszésünket. Mondjuk ki, hogy "eddig, és ne tovább". Mondjuk ki, hogy fontos számunkra a város.
Amúgy ez nem az én feladatom lenne, hanem a helyi sajtóé, amiben te is vastagon benne vagy - és ne gyere azzal, hogy "ez nem kulturális kérdés", mert nagyon is az.
Kifogásolod a Varázsfuvola hangosítását. De azt HELYI CÉG csinálta nem? Akkor hogy is van ez?!
HIPA (nem IPA!) Szhelyen 2% ! pl.: 1M árbevétel után 20e ! :) Gondolom nem ebből él a város!
Nem is értem, miért ezzel kell dobálózni...
Pont az a baj, hogy sokan nem értik (illetve ezért vagy azért NEM akarják érteni), pedig épp ettől tart ott az ország - és benne a város - ahol.