Egy unhatatlan város korántsem szürke kontrasztjai - Pajor András fotókiállítása a Nádasdy-várban

Képgaléria megtekintése2011.11.12. - 15:30 | Makrai Tamás

Egy unhatatlan város korántsem szürke kontrasztjai - Pajor András fotókiállítása a Nádasdy-várban

„A várost nem az épületek és a falak teszik várossá, ezek csupán díszletek, tájékozódási pontok, hanem azok, akik benne élnek. A gazdasági, történelmi és földrajzi adatokon túl a város magántörténete képviseli leginkább a helyi értéket. Ez pedig az, ami megadja az esszenciáját egy városnak". Kisvárosi ünnepek címmel nyílt meg november 10-én Pajor András fotókiállítása a Nádasdy Ferenc Múzeumban. A kiállítást Takács Zoltán Bálint, a múzeum igazgatója nyitotta meg. A megnyitón közreműködött Jankovics Zoltán hegedűművész. A kiállítás 2012. január 31.-ig tekinthető meg.


Egy fénykép célja, hogy dokumentáljon, megörökítse az adott pillanatot, ami semmit sem érne a kép személyes története nélkül. Minden fotó ettől válik élővé. Pajor András képein átérezzük a fotó magántörténetét, és ezzel együtt a fotós Sárvárhoz való személyes kötődését is.

„A várost nem az épületek és a falak teszik várossá, ezek csupán díszletek, tájékozódási pontok, hanem azok, akik benne élnek. A gazdasági, történelmi és földrajzi adatokon túl a város magántörténete képviseli leginkább a helyi értéket. Ez pedig az, ami megadja az esszenciáját egy városnak" - mondta megnyitóbeszédében Takács Zoltán Bálint, a Nádasdy Ferenc Múzeum igazgatója. 

 

Sárvári helyszínek, helyi emberek, egyéni történetek - a város kötelékében összefonódnak egymással. A tárlat képei egy folyamatot ábrázolnak, ami végigvezet minket az ifjú gyermekkortól egészen az elmúlást idéző magányos fáig. Mindezt úgy, hogy végig a város áll a középpontban. Nem véletlen, hogy a látogatóban a felismerés és az elgondolkodás élménye váltakozik a képek láttán. E tárgyak, épületek mellett megyünk el nap mint nap, de a fotókról teljesen másképp köszönnek vissza ránk: még a romos házak is megszépülnek. Némely fotó a hétköznapi Sárvárt mutatja be, míg a többi alkotói látásmóddal érzékeltetett, belsőbb felismerést igénylő városképet tár a látogatók elé.

"Mindaz ünnep és öröm, amit azzá teszünk.
Ahogy ünnep illeti a hajnali Nap első sugarát, úgy éji órán az utolsó gyertya fényét is.
Az ünnep mi vagyunk, a létezés öröme és ünnepe.
Én így ünnepeltem unhatatlan városom korántsem szürke kontrasztjait."

(Pajor András) 

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás