Körmenden a Batthyány-kastély kiállítótermében december 16-án, pénteken 16 órakor tartották a „100 év focivarázs" könyvpremierjét. Már jóval a kezdés előtt zsúfolásig megtelt a galéria, ahol négy generáció volt jelen. A legidősebb futballista a 96 éves Gallos Laci bácsi volt, a legfiatalabb pedig az a kisfiú, aki szüleivel, nagyszüleivel érkezett. Az óriási érdeklődés jelezte: fontos a mai társadalomban az értékek megőrzése, a sportág hagyományainak ápolása, az emlékezés, a politikától mentes találkozás és a dialógus. Nagyapák, szülők, nagyszülők és unokák, a mostani NB III-as csapat labdarúgói, egykori és jelenlegi sikeredzők, játékosok egy nagycsaládot alkottak ezen az estén.

Az ünnepségre eljött Bebes István országgyűlési képviselő, Körmend polgármestere, Czvitkovics Gyula alpolgármester, Király György, a labdarúgó szakosztály egykori elnöke, Babati Zoltán, a Körmendi Football Club elnöke, valamint a Szülőföld Könyvkiadó munkatársai.

A könyvpremierre érkezett labdarúgók „bemelegítésként" Bartik Anna zeneiskolás fuvolaszólóját hallgatták meg, majd Czvitkovics Gyula alpolgármester elevenítette fel a szakosztály elmúlt 100 évét, felvillantva a körmendi labdarúgás legjelesebb pillanatait. Pálóczi Zsuzsa igazgató felolvasta azoknak a labdarúgóknak a névsorát, akik már nincsenek közöttünk. Az égi pályákon játszók emléke előtt a vendégek egyperces néma főhajtással tisztelegtek.

„100 év körmendi focivarázs" időutazással

A KFC, a Körmendi Football Club története amúgy éppen száz éve, 1911-ben kezdődött. A nagyhírű elődök áldozatos munkával alapozták meg a körmendi futball hírnevét. Körmend csakhamar a sportág egyik megyei fellegvárává vált. Így érthető, hogy 1945 után, az éhező Budapestről sorra érkeztek ide a fővárosi jeles labdarúgócsapatok, hogy bemutató mérkőzéseket játszanak a körmendiekkel. A pestiek a fellépésért cserébe a helyiektől zsírt, lisztet, tojást kaptak. Sportkapcsolatok szövődtek, a határmenti kisváros kitört az ismeretlenségből. A KFC számos nagyságot adott a honi labdarúgásnak. Az ötvenes évek legismertebb játékosa Horváth György „Csancsi" volt, aki Svédországban az aranycsapat kapuját is védte.

A Szülőföld Könyvkiadó gondozásában most megjelent könyv a körmendi labdarúgás elmúlt 100 évét interjúkötet formájában dolgozta fel. A fotókkal gazdagon illusztrált kötetben számos sporttörténeti ritkasággal találkozhatunk. Ezeket ebben a kiadványban publikáltak először. Több csapatnyi labdarúgó híresség pályája Körmendről ívelt a hajdanában szebb napokat látott honi labdarúgás zenitjére. Megyei első osztályból NB III-ba, NB II-be, NB I-be jutottak az elődök, sőt válogatott és világkarrierek is innen, a Rába-parti kisvárosból vettek startot. Így Kereki Zoltáné is, aki előbb a Haladás, majd a válogatott alapemberévé vált beállósként, és az argentin VB-re kijutott magyar válogatott kulcsembere, majd kapitánya lett.

A klub mindig is híres volt kiváló utánpótlás neveléséről. Jó szemű edzők, tanárok felfedezettjei váltak csapattaggá, a grundok pedig ontották a tehetségeket. A sportág sikereiben oroszlánrészt vállalt az egykori ládagyár, majd a cipőgyár, majd a főiskola, azután pedig a hetvenes évektől a városban működő határőrlaktanya - miként erre Király György is rámutatott. Az alapokat pedig olyan elkötelezett edzők rakták le és szerettették meg több generációval, mint a húszas években Szlanka Antal tanár, majd a későbbi évtizedekben Papp István, és a napjainkban is megszállottként dolgozó, az utánpótlás-nevelés terén tanítványaival szép sikereket elérő László Zoltán tanár. A sikerért olyan mecénások fáradoztak, mint Nagy József, a ládagyár egykori igazgatója. Az egyéni mecenatúra mindig is meghatározó szerepet játszottak a sportág sikerében. Így Baranyai Lajos mecénásé, Antal Sándor támogatóé, aki a Körmendi Labdarúgók Baráti Köre elnökeként sokat tett a város labdarúgásáért, miként a jelenben a klub elnöke, Babati Zoltán is, no és a mindenkori városvezetés.

A labdarúgó szakosztály közelmúltját és jelenét Király György mutatta be a sporttársaknak, kiemelve az 1989-es kupasikert és több humoros epizódot, így a soproni „vendégeskedést" is.

Olyan sikeres edzők dolgoztak itt, mint Marton „Öcsi", aki hajdan kiváló labdarúgó volt. A sikeredző 1989-ben együttesével először megnyerte a megyei első osztályt, majd útban az NB III-ba, gárdájával az MNK-sorozatban egészen a Szabad Föld Kupa döntőjéig menetelt. A Népstadionban megrendezett döntőben Marton „Öcsi" fiai a „Kisvidi", a Csákvár legyőzésével elhódították a Szabad Föld Kupát is. Ezzel a körmendi labdarúgás legfényesebb sikerét aratta, s a Körmend DMTE tagja lett a „halhatatlanok klubjának". Annak a csapatnak az életét - miként a csapat kapusa, Nagy Sándor fogalmazott - az a kupasiker örökre megváltoztatta. A focistákat szerette és ünnepelte a város. Körmend labdarúgásának legújabbkori történetében Babati Zoltán klubelnökségével pedig új időszámítás kezdődött. A szakosztály villanyvilágítással, műfüves pályával gazdagodott, a csapat pedig ifjú Molnár Károly edző vezényletével immár nemcsak a bajnokságot nyerte meg, de a kiharcolt NB III-as szereplés jogát immár a város költségvetésileg is támogatni tudta.

Lírai időutazás

A könyvpremieren a „100 év focivarázs" című könyv írója, Bodorkós András „100 év után szabadon" című, az ünnepélyes premierre készített írásával tisztelgett a sportág hívei előtt. Felolvasott novellájával a centenáriumhoz és a könyv rangjához illő varázslatos időutazásra invitálta a hallgatóságot. A lírai elemekkel tűzdelt alkotásból nem hiányozhattak a valós és humoros elemek sem.

Ezt követően Bebes István országgyűlési képviselő, polgármester adott át emléklapot, plakettet adott át az utánpótlás nevelésben és Körmend labdarúgásában komoly szerepet játszó személyeknek, így Papp Istvánnak, László Zoltánnak is.

Az ünnepség zárásaként Karvalics Loretta klarinétjátékában gyönyörködhettek az ünneplők, miközben Babati Zoltán klubelnök meggyújtotta az ünnep tortáján a „petárdákat". A szikrázó tűzijáték a körmendi labdarúgás fényes 100 évét szimbolizálta, majd az ünnepi könyvpremier zárásaként Bebes István polgármester felszeletelte a jubileumi tortát, amit a könyvünnep résztvevői közösen fogyasztottak el.

A vendégek - miután a kiállítótérben dedikáltatták a könyvet - átvonultak a Korona étterem pinceborozójába, ahol fehér abrosz mellett elevenítették fel a Rába-parti kisváros labdarúgásának közösen elért sikereit.

Mekkora jelentősége van egy ilyen ünnepségnek? Óriási. Miként az egyik résztvevő fogalmazott: „így együtt még soha nem ünnepeltek a labdarúgó szakosztály tagjai, s tán ennyi időt sem töltöttek közös beszélgetéssel a négy generáción átívelő sportklub tagjai. Ezen a decemberi péntek estén játékosok, szurkolók, sikerkovácsok, 100 év labdarúgásának körmendi főszereplői valóban egy nagycsaládot alkottak".

Farkas Csaba, a Szülőföld könyvkiadó ügyvezetője elmondta, a könyv Körmenden a Múzsa Könyvkereskedésben lesz kapható, és megvásárlásával mindenki a Körmend FC labdarúgócsapatát támogatja.