Meglátni és megszeretni egy jó könyvet a pillanat műve. Így járt B. Török Fruzsina is, a Napló-szilánkok szerkesztője, aki miután hallott a 2010-es év egyik legnagyobb könyvszenzációjáról, vagyis Móricz Zsigmond 1924-25-ös naplójáról, maga is utánajárt a könyvesboltban. Miután a kötetet kézbe vette, azonnal rabul ejtette, ott a helyszínen mély olvasásba merült. Meglepődve tapasztalta, hogy Móricz gondolatai, vívódásai mennyire aktuálisak ma is, akár egy ma élő író szavai is lehetnének. B. Török Fruzsina lelki szemei előtt hamarosan megjelent egy színházi est képe, ahol a tágabb közönség elé tárhatná ezt intim, hiszen a napló műfaja eleve intimitást feltételez, de ugyanakkor mindnyájunkhoz szóló remekművet. Példaként Mácsai Pál Örkény estje szolgált.

A Weöres Sándor Színházban tartott sajtótájékoztatón Kolos Réka, Móricz Zsigmond unokája, Móricz Virág írónő (1909-1995) a Nyugat titkára, filmes segédrendező unokája elmondta, hogy először nem örült az ötletnek. Nővérével, Kolos Virággal megkapták a műsor forgatókönyvét, és úgy gondolták, a napló egy sajátos műfaj, amit nem lehet színpadra vinni. A naplóban személyes bejegyzések találhatók, esetleg olyan gondolatokat is tartalmaz, melyeket az író csak magának szánt. Nem beszélve arról, hogy felesége, Holics Janka is érintett a naplóban. Koltai Róbert az otthonában mutatta be, hogy tulajdonképpen egy felolvasó színházi darabra készül, melyben az író, mint ember történetét jeleníti meg, egy rendkívüli produkcióban. Koltai Róbert, ahogyan a sajtótájékoztatón elmondta, egy mozdulatlan helyzetet ábrázol, ahol mégis minden mozog. A színpadon csupán Koltai van jelen, Janka és a többi szereplő hangfelvétel formájában vannak ott. A két nővérnek nagyon megtetszett ez a megoldás, és végül már azt mondták, hogy ezt a darabot „nem szabad nem bemutatni".

Az 1924-25-ös év nem kis megrázkódtatást hozott az író életébe. A 1924-ben bemutatott Búzakalász című színdarabjával nemcsak sikert aratott, de szerelemre lobbant Simonyi Mária színésznő iránt, akit szenvedélyes levelekkel ostromolt. Móricz ekkor negyvenöt éves, 19 éve házasok Jankával. Bármennyire is feleségének köszönhette munkája és önmaga kiteljesedését, a házasságuk ekkorra már egy kicsit megfakult, az író pedig abba az életkorba érkezett, amikor az ember revideálja addigi életét. Janka természetesen nem örül ennek e fejleménynek, többször is fenyegetőzik öngyilkossággal.

Móricz kettős érzelmek között ingadozik. Szívből szereti Máriát, leghőbb vágya, hogy a színésznő kegyeibe férkőzzön, ezért menekülne az otthon béklyója elől, ugyanakkor a férfiúi kötelessége is hajtja, és hazautazik, hogy az öngyilkossági kísérletet elkövető felesége betegágyánál legyen. Bármennyire is tiszteli, asszonyát kisstílűnek, túlzottan takarékoskodónak tartja, és szabadulni akar a kapcsolatból. Koltai Róbert átéléssel jeleníti meg a középkorú férfi vívódásait. Jelen vagyunk az író életének e válságos korszakában, Koltai interpretálása közelebb visz ahhoz, hogy megértsük heroikus harcát szeretteivel és önmagával. Móricz őszintén, sokszor még önmagát sem kímélve írja le belső vívódásait, melyek minket is elgondolkodtatnak. Hol a házassági hűség határa? Hol kezdődik az író szabadsága? Janka végül maga oldja meg a problémát, ugyanis 1925-ben eredményes öngyilkosságot követ el. Bár a naplóban arról szerzünk tudomást, hogy a színésznő visszautasítja az író szerelmét, Móricz életrajzából tudjuk, hogy 1926-ban házasságot kötöttek, bár korántsem volt olyan felhőtlen, mint amilyennek indult. Janka Móricz ihletője volt, nőalakjait belőle merítette, amit Janka néha nehezményezett is. Máriában nem talált igazi szellemi társra, nem foglalhatta el Janka helyét.

Az ősbemutatót 2011 decemberében tartották Budapesten a Sanyi és Aranka Színház és Operában. Az idén indul Koltai Róbert országjáró körútjára, melynek első állomása Szombathely.  A műsorban hangfelvételről Molnár Piroskát, Kertész Pétert, Szirtes Balázst és Úri Istvánt hallhatjuk.

Hamarosan egy másik Móricz darab is bemutatásra kerül a színházban, a Rokonok. Jordán Tamás azt szeretné, ha a fiatalok újra felfedeznék Móriczot. Úgy véli, ez a mű minden korban aktuális, mondanivalója mindig is jellemző lesz Magyarországon. A direktor a Thea-tér egy pénteki műsorára is felhívta a figyelmet, Miért szép címmel képzőművészeti, irodalmi és zenei csemegékkel ismerkedhetnek az érdeklődők.

Aki esetleg tegnap elmulasztotta volna, ma este 19.00 órától lesz rá lehetősége, hogy megtekintse a Napló-szilánkokat.