Az erdő felé közeledve először talán csak egy távoli fehér szőnyeg virít a fák alatt, majd egyre élesebben körvonalazódnak a fehér virágsokadalom apró kis egységei. Itt pedig már egyértelműen látszik az a milliónyi tőzike, amely a tavasz eljövetelét hirdeti a híres Csáfordi-erdő legnagyobb látványosságaként.

A Csáfordi-erdő

A Répce mentén, Csáfordjánosfa határában fekszik a Kisalföld ritkaságszámba menő keményfa-ligeterdeje, a „Répce erdeje". Egyrészt táji szépsége és kies fekvése, másrészt kiemelkedő növényi értékei miatt már 1955-ben helyi jelentőségű természetvédelmi terület, amely azóta nemzeti parki rangot kapott és a Fertő-Hanság Nemzeti Park része a környező Répce menti területekkel együtt. A 21,4 hektáros erdő természeti értékeit az Alpok előhegyeiből lehúzódott hegy- és dombvidéki fajok alkotják, amelyek a kedvező mikroklimatikus viszonyoknak köszönhetően fennmaradtak. Az öreg, mintegy 250-300 éves kocsányos tölgy famatuzsálemek mellett a magas- és magyar kőris, a mézgás éger és a gyertyán alkotják az erdőállományt. A fák lombfakadása előtt még kellő fény jut le az avarszintre. Elsősorban ennek köszönhető az erdőben megfigyelhető kora tavaszi „virágkarnevál". Az óriási tömegben virágzó tavaszi tőzike közé a ligeti csillagvirág, a sárga tyúktaréj, az odvas keltike, a berki szellőrózsa pompás egyedei vegyülnek.

Tavaszi tőzike (Leucojum vernum L.)

Nyirkos erdőkben, ligetekben, nedves réteken tömeges. Február végétől március végéig virágzik. A korábbi években a hóvirággal együtt tömegesen szedték és ez veszélyeztette állományának fennmaradását. Emiatt került védelem alá. Itteni egyedszáma 1 000 000 szál feletti. Az egész erdő területén egyöntetűen virágzik, kivéve az erdő északi kis területét, a „Juhász-szigetet".

A Fertő-Hanság Nemzeti Park

Az 1991-ben alapított nemzeti park a Fertő és a Hanság máig fennmaradt mocsár- és lápvidékének, valamint a Répce-folyó árterének természetvédelmi szempontból legértékesebb, mozaikosan elhelyezkedő területeit foglalja magába. Területe Magyarországon 23.587 ha, míg Ausztriában további 10.000 ha csatlakozik, amelyek együttesen a Kisalföld legmélyebben fekvő medencéjétől az Alpok keleti nyúlványáig elérnek. A Fertőt és a Hanságot nemzetközi természetvédelmi egyezmények védik, a Fertő-táj 2001. óta az UNESCO Világörökség része.

A Répce ártér 1999 óra része a nemzeti parknak. A védett terület Győr-Moson Sopron és Vas megye határán, a Répce Nagygeresdtől Répceszemeréig húzódó szakaszát, az azt övező réteket, valamint a csáfordi „tőzikés" erdőt foglalja magába. Az ártéri mocsárrétek és ligeterdők együttese számos értékes növény- és állatfajnak az otthona.

Információ:

Csapody István Természetiskola és Látogatóközpont - Fertőújlak

99/537-520,

www.ferto-hansag.hu

Megközelíthetőség:

Szombathelyről a 86-os úton kell menni Csorna fele, majd Vasegerszeg után mintegy 500 méter megtételével kell balra fordulni Nagygeresd irányába, majd onnan jobbra, Csáfordjánosfára. A településen már tábla jelzi a Tőzike Tanösvényt, és a falutábla után néhány száz méterre, jobbra vezet egy fákkal szegélyezett földút a "tőzikeligethez". Az aszfaltút szélén lehet autóval parkolni.

Az erdő felé tartva hangulatos hidacskákon lehet átkelni a Répcén. Egy vízimalom romjai árválkodnak egyik mellett, a régmúlt emlékeként, amikor a Vas megyei patakokon malmok sora őrölte a környéken termelt búzát.

Négy hídon áthaladva jutunk ki egy rétre, melyen egyenes átvágva (kis csapás jelzi az utat, a rét közepén álló magányos fa mellett kb. 20m-rel vezet az ösvény) érünk a szemközti erdő "tőzikésébe".