Észak-Argentínában ilyentájt karnevált tartanak. A karneváli előkészületekhez az algarroba babok megérésekor fognak hozzá. A charango dallamára énekelnek, és nyakló nélkül vedelik az aloja-t és a chicát. Az emberek ünnepre készülődve kimeszelik ilyenkor a házat és nagytakarítást tartanak. Bazsalikomot szednek és ponchót hordanak, hogy ezzel űzzék el a gonosz szellemeket. A hamvazószerdát megelőző csütörtökön (amelynek közismerten elterjedt magyar megnevezése egyébként a torkos csütörtök) egy ún. tincunaco ünnepséget tartanak, amelynek során az egyik oldalról a lányok és az asszonyok, a másik oldalról pedig azok szülei, vagyis a lányok nagyszülei állják körbe a fűzfaágakból font kaput. Ezt gyümölcsökkel, virágokkal, édességekkel, helyi sajtkülönlegességekkel és apró kis lámpásokkal díszítik. A két csoport aztán a kapu boltíve alatt találkozik, kezükben egy-egy babát tartanak, amelyet a másik csoport tagjainak fejéhez érintenek. E szent ceremóniának olyan hatást tulajdonítanak, hogy ez egy olyan elvághatatlan köteléket képez férfi és nő között, amelyet csak a halál képes eltépni. A karnevál vasárnap éri el tetőpontját, az asszonyok aznap felveszik legszebb fodros szoknyájukat, színes ponchójukat, az urak pedig fehér kalapot vesznek és keményítővel és vízzel kenik be az arcukat. Helyi népdalokat énekelnek és lóháton látogatnak el arra a szent helyre, ahol Pukllaynak, vagyis a karnevál szentjének tiszteletére táncot lejtenek. Az ünnepségek zárásaként a Pukllayt szimbolizáló rongybabát eltemetik, ez jelenti a karnevál végét.

Libanonban a nagyböjt idején a gyerekek tojásokat gyűjtenek, amiket aztán kiszíneznek és különféle tojásfeltörő játékokat játszanak velük. A hagyományos tojásfestő színek itt a barna,a zöld, a sárga és a piros. Az országban a húsvéti előkészületek másik fontos eleme a maamoul elkészítése. A maamoul nem más, mint egy mogyorós-datolyás töltelékű búzadarás-cukormázas aprósütemény, amelynek tésztáját már néhány nappal Húsvét előtt elkészítik.

A sütemény elkészítése igazi családi elfoglaltság, ugyanis abban a família valamennyi tagja aktívan részt vesz. Akad, aki a sütemény cukormázának elkészítésében veszi ki a részét, míg az asszonyok a tésztáját készítik el. Utóbbiak persze emellett még rengeteg más süteményt is készítenek az ünnep tiszteletére. Érdekes, hogy a sütemények sütését nem maguk végzik otthonukban, hanem a készre összeállított süteményt egy pékségbe viszik, és ott sütik készre. Virágvasárnap (a libanoni kultúra szerint pálmavasárnap) az emberek felveszik legszebb ruhájukat, és templomba mennek, shanineh-re. Ennek keretében a gyerekek szüleik vállán állva, gyertyával a kezükben járják körbe a templomot. A gyertyákat díszes szalagokkal és gyertyákkal díszítik.

Az emberek a böjt idején koplalnak, Nagypénteken pedig senki nem fogyaszt húst, illetve semmilyen állati eredetű táplálékot. Böjt idején minden pénteken végigjárják Krisztus útját a kálváriáig. Az út Nagypénteken zárul, amikor leveszik Krisztus szobrát az oltárról, koporsóba teszik és körbeviszik a templomban, majd azt követően az egész faluban. A szobor nagyszombaton egész nap a koporsóban marad, a templom pedig gyászba borul egész a szombati éjféli miséig, illetve Húsvétvasárnap reggelig.

Libanonban az emberek mélyen vallásosak, amit az is jól mutat, hogy Nagyszombaton délután az emberek hét templomot járnak végig, hogy mindegyikben áldást kapjanak az ottani paptól. Vannak, akik a napokkal korábban elkészített maamoult szombat éjjel fel is akasztják egy fára, mivel azt hiszik, hogy így Krisztus megáldja azt. Ezt követően a maamoult apró darabokra törik, és így teszik el a lakás különböző szegleteibe, hogy azok is áldást nyerjenek.

Mivel a Húsvét számukra még a Karácsonynál is fontosabb ünnep, a húsvétvasárnapi, illetve a nagyszombati misére mindenki elmegy.

Húsvétvasárnap minden család egy különleges ebédet tart, ahol általában gesztenyével töltött pulykát vagy csirkét szolgálnak fel rizzsel. Ebéd után végigjárják az összes rokont, de mindenkinél csak nagyon kevés időt töltenek. A maamoul persze minden háztartásban asztalra kerül, olyan ínyencségek társaságában, mint a kandírozott csicseriborsó, vagy épp a  kandírozott mandula.

Egyiptomban a bárány vérét használták fel elsőszülöttjük megmentésére. Ennek oka az volt, hogy Jézust Isten bárányának nevezték, mivel hittek abban, hogy az általa vállalt áldozat segítségével megbocsájtást nyernek az ember bűnei.

Az egyiptomi kopt egyház tanai szerint a böjt 55 napig tart, amelynek első, bevezető hetében a tilalom még nem teljes, csupán nem esznek húst, halat, tojást illetve tejet. A Szenthét idejére a koplalás csak fokozódik, ezidőtájt csak babot és más zöldségféléket fogyasztanak.

Virágvasárnap(vagy, ahogy ők nevezik, pálmavasárnap) pálmákkal és virágokkal díszítik fel a templomot, a gyerekeknek pedig szenteltvízzel megáldott  pálmaágakat adnak, amit haza visznek  és egész évben megtartanak.

A szenthét idején az emberek minden nap ellátogatnak a templomba, ahol Krisztus feltámadását a harangok zúgása mellett a fellobbanó gyertyák lángjának fénye is hirdeti. A húsvétvasárnapot a helyiek a barátaikkal és a rokonaikkal töltik, amelyet mindig egy különleges vacsora koronáz meg.

Húsvéthétfő állami ünnep Egyiptomban, ezen a napon ugyanis egy ősi tavaszi ünnepséget tartanak az országban, s az emberek ilyenkor a szabadban töltik az időt, s cserélgetik egymás között a gondosan, helyi mintákkal díszített tojásaikat. 

Etiópiában a húsvéti fesztivált Fassikának hívják. Ezen a napon ők is, ahogy a világ minden istenhívő népe, Jézus feltámadását ünneplik. A Húsvétot megelőző időszakot nagyböjtnek. A nagyböjt idején az etiópok nem vesznek magukhoz sem húst, sem semmilyen állati eredetű terméket, így sajtot, tejfölt, túrót, tojást, tejet és vajat sem. A húsvétot megelőző éjszakán azonban befejezik a böjtölést, és egy ünnepélyes étel elfogyasztásával köszöntik húsvét napjának eljövetelét. Emellett egy hatalmas kovászos kenyeret sütnek, amelyet dabónak hívnak. A dabót húsvét napjának reggelén szegik meg, miután egy, a család által felkért pap, vagy épp a családfő elmondott egy imát.

A skandináv országokban a gyerekek különböző kosztümökben járják az utcákat. Emellett Finnország bizonyos területein húsvét vasárnap hatalmas máglyákat égetnek, ugyanis a hagyományok szerint csak ezzel lehet elűzni a szent három nap alatt arra tévedő boszorkányokat.

Egy dél-francia kisváros is híressé vált érdekes húsvéti szokásáról, hiszen minden évben egy óriási omlettet készítenek a város főterén! A körülbelül 10 méter átmérőjű serpenyőben rendszerint több mint 5.000 tojásból készített különlegesség mintegy 1000 ember étvágyát csillapítja minden húsvét hétfőn. A hagyomány Napóleonig vezethető vissza, aki mikor seregével a francia kisvárosban állomásozott, állítólag omlettet kért a helyiektől.

Ha valaki esetleg Korfu szigetén jár a húsvéti időszakban, szintén érdekes szokásokkal ismerkedhet meg. A helyi görögök ugyanis minden húsvét szombaton fazekakat, serpenyőket és különböző agyagedényeket dobálnak ki az ablakukból az utcára. Egyesek szerint ez a velenceiektől átvett hagyomány, akik régen újév napján cselekedtek hasonlóan, míg mások szerint ezzel köszöntik a tavaszt, és azt szimbolizálják, hogy az új terméseket új edényekben kell tárolni.

Ne feledkezzünk meg az Egyesült Államokról sem! Washingtonban immáron több mint 130 éve rendezik meg a húsvéti tojásgörgető versenyt. A résztvevő gyerekek egy nagy kanállal igyekeznek minél gyorsabban görgetni a színes tojásukat. Rendszerint más sporteseményekkel, tojáskereső játékokkal és különböző kézműves programokkal színesítik az ünnepséget.

A Fülöp-szigeteken minden bizonnyal az egyik legmegrázóbb hagyománnyal ismerkedhetünk meg. A Csendes-óceán peremén található szigeteken ugyanis minden húsvétkor úgy emlékeznek Jézus Krisztus szenvedésére, hogy néhányan magukat is keresztre feszíttetik. A legszörnyűbb fájdalmak ellenére, évről évre több önként jelentkező vállalkozik a megpróbáltatásra. Állítólag volt olyan ember, aki 26-szor keresztre feszíttette magát!

A dél-amerikai fesztiválok ötvözik magukban az ősi inka világ, az afrikai kultúra és a keresztény hitvilág hagyományait. Rio de Janeiróban a nagyböjt tövében tartják a világ leghíresebb karneválját. A karnevál egyben azt is jelenti, hogy búcsút mondanak a húsnak, és kezdetét veszi a  böjt, amit az emberek többsége - hívő lévén - be is tart. Brazíliában amúgy is sokan a karneváli időszakra készülődve töltik az év nagy részét. A helyi tervezők a ruhaköltemények tervezésével és szabásával töltik napjaikat.