Az ezeréves határhoz, Gyimesbükkre 12 órás autóút után érkeztünk meg. A búcsú szelleme már megérintett minket az úton, mikor Gyimesközéplokon a csángó keresztaljakkal találkoztunk. Otthonról indultunk és hazaérkeztünk. Első utunk Salamon József atyához vezetett, aki családtagként fogadott bennünket, és átkísért vendéglátóinkhoz, az Imre családhoz. Már az első pillanatban megtaláltuk velük a közös hangot és családias légkörben telt az ottlétünk.

Szombat reggel finom gyimesi háztáji hidegtál után készülődtünk Csíksomlyóra. Megismerkedtünk egy szabadéves teológia hallgatóval, Cseh Csabával, akit Salamon atya bízott ránk. Személyében egy közvetlen, barátságos, szeretetteljes embert ismertünk meg, aki az úton lelkileg felkészített minket a búcsúra.

A nyeregben csatlakoztunk a népviseletbe öltözött gyimesi csángókhoz, akiket többek között Málnási Demeter atya kísért ezen a hosszú, gyalogos zarándokúton. A misén a szentbeszédet Ft.dr.Tempfli Imre, a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközösség szatmári születésű plébánosa mondta. Mély gondolatokat osztott meg velünk, arról, hogy Isten minden embert külön-külön akar boldoggá tenni, ezért nekünk ajándékozta a Szentlelket, mely által kiteljesedhetünk és boldogságunkat sugározhatjuk a körülöttünk élőknek.

Elmondta, hogy minden népnek megvan a küldetése, tudniillik a hit és az igazságosság védelme. A gazdasági krízis valódi oka a hit nélküli élet, az emberi értékek hiánya. A közös álom, az egymás kezét szorító közösség egy új világ kezdete. Ezt a testvériséget erősíti a Szűzanya, aki minden nép édesanyja akar lenni. Közbenjárásával, üzeneteivel segíti a hitben való megújulásunkat nemcsak ünnepi alkalmakkor, hanem a mindennapi életünkben is.

Elköszöntünk a Csíksomlyói Szűzanyától, hiszen ezen a napon még további élmények vártak ránk. Gyimesbükkre siettünk újra, ahol Salamon atya új csángó kálváriát áldott meg, melyet Xantus Géza csíkszeredai művész készített. A stációkhoz hozzárendelték a csángó nép történelmi múltját, megpróbáltatásait és könyörgéseiket. Jézus szenvedése és halála nem pusztán régmúlt történelmi tény, hanem ma is élő valóság, az emberiség történelmében és a saját életünkben. Így ez a keresztút színhely az emlékek világában, forrás a nemzedékeket összekötő áldozatban, kegyelem, mely összekuszált világunk őserdejéből a világosságot ajándékozza. Keresztutat jártunk az erdélyi történelem 17 századjával, és a kis tarisznyánkkal bejártuk évszázadjainkat, védve és keresve az életet a kiszolgáltatottságban.

Az esténk egy tartalmas és jó hangulatú beszélgetéssel zárult a háziakkal és Demeter atyával.

Vasárnap Bükkön nagy ünnep van, hiszen 2008 óta ide fut be a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a történelmi Magyarország határához. Ismét sokan, ~1500-an érkeztek a vonatokkal. A Kontumáci kápolnánál több ezren gyűltek össze a pünkösdi szentmisére, ahol a szentbeszédet Varga Ottó atya, a légvonalban mintegy 1000 km távolságban fekvő Őriszentpéter plébánosa mondta a gyimesieknek és a zarándokoknak.

A 2010-ben a Gyimesi szorosra tekintő kontumáci kápolna előtti romok között - néhány lépésnyire az ezeréves határtól felavatott és felszentelt, a Gyimesbükk környéki harcokban elesettek hősi emlékhelyénél - a hősökre emlékezett és imát mondott Salamon József atya. A megemlékezés a Rákóczi várnál fejeződött be, az őrháznál tartott műsorral.

Miközben jöttünk le a kápolnától, a kézműves vásárban megismerkedtünk Bakó Annával, aki Vajdahunyadon él és különleges technikával alkot szalmaképeket. Böjte Csaba alapítványának árvaházánál találkoztunk egy Mária-utas ismerősünkkel, Németh Tamással, akinek a segítségével a gyerekek gipsz szobrokat készítettek. A bevételt a ház támogatására fordítják.

Vasárnap este szomorúan, de lelkileg feltöltődve búcsúztunk el.

Köszönjük a Jóistennek, Szűzanyánknak, az atyáknak és vendéglátóinknak ezt a felejthetetlen hétvégét!

Hatalmas Isten, népek közé szórva,
"Tebenned bíztunk eleitől fogva!"
Mikor másunk nem volt, csak könny és zsoltár,
Otthont keresve hajlékunk Te voltál.

Szólj, öt ágú síp, zengj magyar ének,
Adj hálát az ég nagy Istenének!
Zengj magyar ének!

Bibliás ősök sírja fölött állva,
Találjon e nép végre önmagára;
Köszönjön meg mindent a "védő kar"-nak,
S légyen testvére magyar a magyarnak!

Szólj, öt ágú síp, zengj magyar ének,
Adj hálát az ég nagy Istenének!
Zengj magyar ének!

Kegyelmes Atyánk, népek közé szórva,
"Tebenned bíztunk eleitől fogva!"
Add: éljünk egymásért és senki ellen,
Bárhol a földön, de Isten közelben!

Szólj, öt ágú síp, zengj magyar ének,
Adj hálát az ég nagy Istenének!
Zengj magyar ének!

/ Gárdonyi Zsolt-Kádár Ferenc: Magyar ének/

A csíksomlyói búcsú

A magyar katolikus hívők által minden év pünkösdkor, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben.

A ferences rend obszerváns ága által alapított Mária kegyhely templomában é. sz. 46° 22′ 43″, k. h. 25° 49′ 32″ van elhelyezve a híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória. A holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 cm-es, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyasoltár központi alakja lehetett. A kegyszobor keletkezésének időpontja a 16. század eleje.

Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta odairányítják ki a keresztaljákat és a zarándokcsoportokat. Az ünnepi szentmise a szabadtéren zajlik.

A búcsú története

A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A székely nép Mária-kultusza azonban valószínűleg régibb időkig megy vissza, a „napba öltözött asszony" már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni.

A búcsújárás egyik hagyománya az erdélyi katolikusok emlékezetében egy legendás csatával függ össze amikor is 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem (aki római katolikus hitben nevelkedett, majd előbb lutheránus, később református hitre tért, halála előtt pedig unitáriussá vált) Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát erőszakkal akarta volna unitárius hitre téríteni. A legenda szerint 1567 Pünkösd szombatján János Zsigmond nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A katolikusok István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői (Pasul Vlăhița) ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét. A hagyomány szerint legyőzik a fejedelem seregét, azóta e győzelem emlékére rendezik meg minden évben a Pünkösdi búcsút.

A csíksomlyói búcsú Románia kommunista diktátorának, Nicolae Ceaușescunak az 1989-es bukása után nemcsak az erdélyi, de a világ keresztény magyarságának ökumenikus közös nemzeti kegyhelyévé és találkozóhelyévé vált.
Hargitafürdő határában magasodik a Tolvajos-tető, ahol ma három nagy kereszt áll 896, 1896 és 1442-es évszámokkal, a honfoglalásra, Márton Áron születésére és a búcsú első írásos említésére emlékezve.

A búcsú hagyományos szokásrendje

A fentiek emlékére gyűlik össze minden év pünkösd szombatján a katolikus székelység, és a Kissomlyó hegyén nyírfaágakkal ékesített zászlókkal körmenetet tart. Az egykori eseményre emlékezve az is hagyomány, hogy a gyergyóalfalusi keresztalja [9] megy a menet elején. A menet legértékesebb tárgya a főoltár bal oldalán látható labarum, mely az ókorban, Nagy Konstantin császár idején a győzelem jelképe volt. A pünkösdszombati körmenetben ezt a menet központjában viszik a körmenetet vezető püspök előtt. A 30 kg súlyú jelképet a hagyomány szerint a katolikus gimnázium legjobb végzős diákjának tiszte vinni. A menetet szokásosan a csángók zárják.

Amikor a menet a Kissomlyó hegyén levő Salvator-kápolnához ér, eléneklik az „Egészen szép vagy Mária" című éneket, és így folytatódik tovább a körmenet.

/Forrás: wikipedia.hu/