1. nap - Vonyarcvashegy - Balatonlelle - 50 km

A Balatoni bringatúránkat - szombathelyiek lévén - a „kis Szombathelynek" is nevezett Vonyarcvashegyen kezdtük. Egy panzió parkolójában hagyva autóinkat nyeregbe szálltunk, hogy az első napra eltervezett útszakaszt teljesítsük. Keszthely felé vettük az irányt, és Balatonlelléig gyakran kerekeztünk a part közelében, ahol a túlparti hegyek látványát élvezhettük.

Balatonszentgyörgy határában kis kitérőt tettünk a Csillagvárba, amely négyágú csillag alaprajzáról kapta nevét. Az épület a Festetics grófok vadászháza volt. Az állandó kiállítás a középkori életet mutatja be, itt található a világon egyedülálló Huszármúzeum.   

Innen 5 km-t tekertünk Balatonberényig. Felelevenítettük úttörőtábori emlékeinket, amint elhaladtunk a „diákkorunk kedves épülete" előtt. A településen találtunk egy jópofa strandbüfét, amely előtt a kerékpárút úgy van megrajzolva, mintha a büfében folytatódna.  

Balatonberénytől Balatonmáriafürdőig kerékpárúton, majd váltakozva kis forgalmú utcákon (BBR táblák irányítanak) és kerékpárúton haladtunk.

Balatonszentgyörgy - Csillagvár

Balatonfenyvesen és Bélatelepen áthaladva, túránk következő állomása Fonyód volt, amit egy 20 km-es etapban tudtunk le Balatonberénytől. A város a 232 méter magas Várhegy, és a mellette fekvő 107 méter magas Sipos-hegy oldalában és lábainál fekszik. Mindkét kilátójához (Postás, és Berzsenyi-kilátó) turistaút vezet. A város nevezetességei közé tartozik a Balaton leghosszabb mólójával rendelkező kikötője is.  

Fonyódról Balatonboglár (9km) felé vettük utunkat. A Vár-dombon található Gömbkilátóról csodálatos panoráma nyílik az északi part hegyeire. Amikor ideérkeztünk, már erősen esteledett, így a településen gyorsan áthajtottunk és kerestük a táblát, hogy hány kilométerre vagyunk még Balatonlellétől. Itt foglaltunk ugyanis az első estére szállást egy vendégházban, amelyet viszonylag gyorsan meg is találtunk. Az 50 kilométernyi kerekezés után egy parti vendéglőben heckkel és badacsonyi borral tettünk pontot a nap végére.

2. nap - Balatonlelle - Balatonvilágos - 53 km

A Balatoni bringatúránk második napja a déli parton, kisforgalmú utakon, sík terepen vezetett. Itt a települések szinte teljesen összeépültek, a partot strandok és kikötők övezik. Sok látnivaló csábított, számtalan pihenési és fürdési lehetőség kínálkozott útközben.

Balatonszemesen kihagyhatatlan a Hunyady-család birtokán emelt barokk műemléképületben található Postamúzeum. A hajdani istállóépületben berendezett állandó, a "Kocsiszekértől a postaautóig" című kiállítás a Magyar Posta járműgyűjteményének válogatott darabjait tárja a közönség elé: a 15. századi kocsiszekértől a közelmúlt motoros meghajtású postaautójáig.

A több évszázados istállóépületben és a Dunántúl jellegzetes népi gazdasági épületét mintázó lábaspajtában elhelyezett eredeti és modellezett járművek, a korhű postai egyenruhákba öltöztetett bábuk, s a keretekben lévő dokumentumok, fényképek, térképek postatörténeti utazásra invitálják a kedves látogatót.

A szépen kialakított udvar méltó környezetet nyújt Trischler Ferenc szobrászművész alkotásának, a hírközlési emlékműnek, amellyel a közeli és távolabbi múltban, a hírvivői szolgálatuk teljesítése közben elhunyt postásoknak, távközlési és műsorszórási dolgozóknak állít közös kegyeleti emléket.

Balatonszemes - Postamúzeum

A balatonszárszói villasoron érdemes megtekinteni az egykori Horváth-panziót, ma József Attila Emlékmúzeum. Ebben a házban töltötte utolsó napjait a súlyos betegségből lábadozó költő. 1937. december 3-án este innen indult arra a sétára, melyről nem tért többé vissza.

Elhagyva Balatonszárszót a Földvári-öböl mentén vezetett utunk Balatonföldvárra. A kikötő és a Galamb-sziget a város festői pontja, korzója. 483 m hosszú, ívben végződő mólója, valamint a kikötőöblöt keletről lezáró hullámtörő gát védi a hajóállomást és a vitorláskikötőt. Az öböl közepén zöldellő Galamb-szigetet a kikötő mélyítéséből származó anyagból létesítették. A keleti hullámtörő gáttal kis híd köti össze.

A hajóállomás épületétől induló, 1200 m hosszú Kvassay sétány Balatonföldvár dísze, a tópart legszebb sétahelye. A Balaton melletti települések között szinte egyedülálló, hogy több mint 1 km hosszú sétány vezet a part mentén. Platánsora megyei természetvédelem alatt áll. A kikötőt elhagyva érkezünk a Széchényi Imre utca és a Spur István utca találkozásához, ahol a honfoglalás 1100. és a település alapításának 100. évfordulóján, 1996-ban felavatott Jubileumi teret találjuk. A tér a nyári rendezvények egyik kedvelt helyszíne.

Balatonföldváron érdemes még megtekinteni a Rákóczi utca 2. szám alatt található Kandó Kálmán villát és a Petőfi utcában Bajor Gizi nyaralóját.

Siófok - Jókai park

Folytatva utunkat Szántódra érkeztünk, amely a Balaton déli partjának egyik legszebb részén, a Tihanyi-félszigettel szemben fekszik. Szántód egyik nevezetessége Szántódpuszta, amelynek területén minden nyáron lovasbemutatók, sportesemények, valamint néprajzi kiállítások várják a látogatókat.

Elhagyva a szántódi révet, Zamárdi felé, a 3 km hosszú szabad strand mellett vezetett az utunk, és 10 kilométer megtétele után begurultunk Siófokra. Közvetlenül a tó partján terül el a Rózsa-liget. A virágágyások és a rózsabokrok sokszínűsége, az óriás platánok adta árny, a tó nedves érintése paradicsomi atmoszférát teremt. A Balaton-átúszás (Révfülöp és Balatonboglár között) tömegeket vonzó esemény. Minden évben a vállalkozó kedvűek kipróbálhatják erejüket az északi parttól a déliig történő átúszásban. A Rózsa -ligetben szobor idézi fel a tó első átúszójának, Szekrényessy Kálmánnak az emlékét.

Érdemes felkeresni a Batthyány utcában található Jókai villát, amely 1897-ben épült. 1903-ban itt töltötte élete utolsó nyarát Jókai Mór. Jelenleg étteremként és szállodaként működik.

Siófok legnagyobb és legpatinásabb parkja, a 2006-ban átadott 4,6 hektáros, eredeti tervek alapján felújított Jókai park. A helytörténészek szerint itt egykor a híres siófoki lóversenypálya volt található. A kellemes hatást fokozza a rengeteg egynyári virág, a megmaradt kis tavacska, és a park egyik szegletében megbújó japánkert, amely a romantikus angolkertben a távol-keleti hangulatot idézi.

A siófoki városnézés után az irányt Balatonvilágos felé (15 km) vettük, ahol a Márta-panzióban töltöttük az éjszakát.

3. nap - Balatonvilágos - Zánka - 55 km

A harmadik napot a balatonvilágosi emelkedő leküzdésével kezdtük, ez a déli oldal legkeményebb szakasza. Rövid, de elég meredek emelkedőt kellett megtennünk, de megérte. A Panoráma kilátóból elénk táruló látvány kárpótolt mindenért!

A Balaton keleti oldalán, Balatonkenese irányába kerekeztünk tovább (10km), ahol utunk a kenesei Magas-parton vezetett, gyönyörű rálátással a tóra. A kerékpárút ezután hol eltávolodott a parttól, hol pedig közelebb került a tóhoz. A Tihanyi-félszigetig többnyire önálló kerékpárúton haladtunk (a 71-es főút, vagy a part, illetve sokszor a vasúti sínek mellett), kivéve Káptalanfüredet, Alsóörsöt és Balatonfüredet, mely településeken átvezetett a bringaút (BBR), és a zöld táblák igazítottak útba. A kerékpárút többször átkerült a 71-es főút vagy a vasúti sínek oldalára.

Kenese és Fűzfő között egy szép erdős területen haladtunk át, ami a nyári kánikulában kész felüdülést nyújtott! A balatoni kerékpárút mentén található az északi part szomjoltásra és kulacsfeltöltésre alkalmas természetes forrásainak egyike is (Árpád-kút).  

A következő település, amelyet a kerékpárút érint, Balatonalmádi, ahol az Óvári messzelátóból a Fűzfői-öböl, Vörösberény, tiszta időben pedig a Külső-Somogy magas pannon dombjai is láthatóak. A messzelátóhoz városi tanösvény vezet fel.

Balatonalmádit elhagyva 12 km bringázás után értük el Csopakot. A település látnivalói közül a Csonka-toronyot, a kövesdi templomot, az Endrődy Sándor kilátót ajánljuk, ahonnan a Bakonyra is csodás kilátás nyílik. Közvetlenül a kerékpárút mentén a mélyből feltörő hideg szénsavas forrást találtunk, amely remekül kialakított kis pihenőhelyként is funkcionál.

A felfrissülés után továbbindultunk Balatonfüredre (4 km). Ez a város a Balaton, de talán az egész ország egyik legrégebbi gyógy- és üdülőhelye, az északi part fővárosának is nevezik. Legszebb része a Tagore-sétány. Itt vezetett végig a Balaton körüli kerékpárutunk is. Figyelnünk kellett a gyalogosokra, mert nagy volt a tömeg és sajnos szinte senki sem vette figyelembe, hogy a járda mely része van a kerékpárosoknak fenntartva.

Továbbhaladtunk Tihany felé (7 km), ahol kis csapatunk kettévált, és a kevésbé fáradt osztag egy kis kitérőt tett a félszigetre , amely páratlan természeti és kulturális értékekkel rendelkezik (Bencés Apátság, Echo, Belső- és Külső-tó, Gejzír mezők, stb.) A 71-es főutat és a település központját kerékpárút köti össze, amely nagyban megkönnyíti a bringások közlekedését. Más kérdés, hogy brutálisan emelkedik, megpakolt bicajokkal nem kis erőpróba...

Innen már csak 16 km-t kellett tekernünk, hogy elérjük a harmadik nap végállomását, Zánkát, a korábbi ifjúsági üdülőtelepet.

Tihany - Belső-tó

4. nap - Zánka - Vonyarcvashegy - 44 km

A negyedik napot kis kitérővel kezdtük. Szállásadónk javaslatára a Zánka melletti Hegyestűt kerestük fel. A Káli-medence síkjából kiemelkedő bazaltkúpokat a zord éghajlati változások (viharos szél, esővíz lemosás, fagy pusztító hatása) alakították ki. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált szét. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy. A helyreállított bányaépületekben kiállítás látható, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park térségének földtani felépítéséről, természeti értékeiről, s a bazaltbányászat emlékeiből.

Túránkat Zánkáról Révfülöp (7 km) felé folytattuk. A kerékpáros útvonal néhol különös vonalvezetéssel kanyarog, hol a parton, hol pedig attól kissé távolabb, többször keresztezve a forgalmas 71-es főutat, vagy a vasúti síneket. Balatonszepezdnél két lehetőség is adódik a továbbhaladásra. Választhatjuk az erősen emelkedő szakaszt (Viriusz utca), amely a hegyoldal felé visz, majd a mellékutcákon keresztül vezet vissza a főút melletti kerékpárútra. De el is kerülhetjük ezt a meredek szakaszt Zánkán, a Rákóczi utcától indulva a Villa sor utca, Szepezden a Nyár utca, majd Révfülöpön a Szepezdi és Kacsajtosi úton haladva. Mi ez utóbbi lehetőséget választottuk és valóban nem volt megerőltető.

Hegyestű

Révfülöp természeti látnivalói közül a Fülöp-hegyről kibontakozó balatoni panorámát emelnénk ki elsősorban, melynek szemkápráztató hatásáról a világot járt neves földrajztudós, Cholnoky Jenő szavait idézzük:

"A révfülöpi Fülöp-hegyről nyílik a világ egyik legszebb tája. Vannak magasabb hegyek, nagyobb vizek, de ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága találkozik a széles víztükörrel, ilyen legfeljebb a brazil partoknál, Rio de Janeiro partjainál van."

Révfülöpön a strand és a kikötő előtt szinte állandóan nagy gyalogos forgalom van, így viszonylag lassan tudtunk haladni mi is. A következő településen, Pálkövén egy rövid szakaszt a 71-es főúton kellett megtennünk, viszonylag sűrű forgalom közepette.

Balatonrendes, Ábrahámhegy, Badacsonyörs és Badacsonytomaj érintése után megérkeztünk Badacsonyba. A település egyik legismertebb épülete a hegy szikláinak tövében meghúzódó nádtetős ház. Kisfaludy Sándor egykori háza a korabeli falusias késő barokk építészet kitűnő példája, amely tulajdonképpen egyszerű borospince.

Badacsonyból - a szomszédságában található - Szigligetre (8 km) tekertünk. Itt megnéztük a Szigligeti-vár egykori romjait, amely a 242 méter magas Várhegyen található. A vár legkorábbi részeit a pannonhalmi bencés szerzetesek építették az 1200-as években, majd IV. Bélának megtetszett és megszerezte. A törökök megszállása idején a Szigligeti-vár végvárként védte a Balaton vidékét, ám a 16. században már csökkent a fontossága.

A finishez közeledve kerékpártúránk következő állomása Balatonederics volt (5 km). Itt található az Afrika Múzeum, ahol megismerhetjük az afrikai népek kultúráját, illetve láthatunk trófeákat és bennszülöttek által használt tárgyakat, harci eszközöket.

Balatonedericset elhagyva Balatongyörökön keresztül tértünk vissza túránk kiindulópontjára, Vonyarcvashegyre.

Kilátás a Szigligeti-várból

Általában a Balaton-környéki kerékpárutakról:

A Balatoni bringaút összesen 202 kilométer hosszú. Ebből 95 kilométer önálló kerékpárút, amelynek döntő része a Balaton északi partján található. Jellemzően itt is csak a lakott területen kívüli részeken haladhatunk kiépített bicikliúton (általában a 71-es út mellett, párhuzamosan). Beérve egy-egy településre, kisforgalmú közutakon folytathatjuk utunkat.

Ellentétben az északi parttal, a déli parton csak Balatonszemes és Balatonöszöd területén van különálló kerékpárút. A balatoni kerékpárút a déli parton sík területen halad, ezzel szemben az északi parton kisebb-nagyobb emelkedőkre kell számítani. Az út többi szakasza úgynevezett kerékpárbarát út, ahol autósok és biciklisek egyaránt közlekedhetnek. A kerékpárút ezen részén történő haladás fokozott figyelmet igényel, mivel a sebességhatár ugyan 30 km/h, ám nem sokan tartják ezt be!

Nemcsak az autók okozhatnak fejfájást a kerékpárosoknak, hanem egyes szakaszokon a Balaton körüli kerékpárút minősége is. Sok helyen a fák gyökerei felpúpozzák azt, ami balesetet okozhat, és kárt tehet kerékpárunkban is!

A balatoni bringaút hol a 71-es út egyik oldalán, hol a másikon halad, tehát többször át kell rajta kelni, ami főleg a nyári hónapok óriási forgalma közepette okoz nehézséget. Ezenkívül a vasúti átjárókon is fokozott óvatossággal közlekedjünk!

Összességében ezt a néhány hiányosságot kárpótolja az a felejthetetlen élmény, amit egy Balaton körüli kerékpártúra során gyűjthetünk!

/Fotóink 2008-ban készültek/