Bummm a stressznek! - Leteszteltük a Holdfényliget Kalandparkját
Képgaléria megtekintése2012.07.18. - 00:45 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'
Heterogén edzettségi állapotban levő szerkesztőségünk gondolt egy merészet, és kikért magának egy négyzetméter fröccsöt. Adrenalinból. Csúsztunk, másztunk, biztattunk, sikítottunk, segítettük egymást - észrevétlenül is úgy viselkedtünk, mint egy csapat! Egyvalamit viszont messzire űztünk ebben az öt órában: a stresszt. Akkora élménydózist kaptunk, hogy akár a svájci frank alapú hitelkonstrukciónk negatív irányú tendenciáját is egy vállrándítással intéztük volna el. Mindezt a Holdfény Ligetben!
Gyöngyösfalun belül lehetetlen eltéveszteni az utat, ami a Holdfényligetig visz: precízen kitáblázott, de ha ez nem lenne elég, minden táblán smile jelzi, mennyire vagyunk közel a célhoz. Kezdetben közömbös, majd egyre inkább kicsattanó mosoly árulkodik róla: igen, jó helyen járunk! A recepció „szintjén" nagyon szép játszótér fogadja a látogatót, ahol a legkisebbek is jól érezhetik magukat. Hinták, fajátékok, vár, és különböző ügyességi játékok teszik változatossá a játszóteret.
Az akadálypályákig vivő kelta fahoroszkópos gyalogút - ahol születési időpontunkhoz kapcsolódóan olvashattuk jellemzőinket - nagyszerű hangulatalapozónak bizonyul, és rendkívül hatékonyan segíti az embert a „kikapcsol" üzemmód elérésében.
Rövid papírmunka után felvehettük a felszerelést - beülő és a sisak - melyhez a park animátoraitól hathatós segítséget is kaptunk.
Lényegre törő, kedves oktatás után próbaútra indultunk. Hasznos információkat szereztünk az imént „ránkmálházott" eszközökről, a karabinerek csatolási sorrendjéről, a drótkötélpályán használatos csigáról. Ezen az oktatáson még akkor is érdemes végigmenni, ha már voltunk, mert az ismeretek felfrissítése senkinek sem árthat! Nagyon fontos, hogy a park akkor igazi élmény, ha betartjuk az alapvető biztonsági szabályokat - a saját testi épségünk érdekében, és mindig szem előtt tartjuk a tanultakat!
Mindenki mindent jól csinált a tanulópályán, „büntikört" senki nem kapott, így kis csapatunk úgy döntött, megcélozza a Kalandpark játékait.
Drótkötél akadálypálya - KÉK
Niki
Ez a pálya kellő mértékben izgalmas és szórakoztató. Miután megszoktuk, hogy minden egyes lépésünknél csatolni kell, valamint a kezünket nem tesszük a csiga elé, csak rá, már sokkal magabiztosabban folytathatjuk a kalandvadászatot!
A pályán sok olyan rész található, ahol szükség van az egyensúlyérzék megtartása mellett a logikára is. Nem érdemes mindig a kézenfekvő megoldásokat követni, gondolkodjunk, sokszor egy-egy egyedi megoldás a képességeinkhez mérten sokkal inkább célravezető, ám ne feledjük helyesen biztosítani magunkat! A himbálózó faelemek felidézik az igazi Indiana Jones filmeket, és akár csak Indy, mi is inkább legyünk gyorsak és fürgék, mint hezitálók, mert hamar elveszíthetjük egyensúlyunkat.
A drotkötélhíd után jövő drótkötélhurkos akadálynál érdemes kicsit megpihenni a podeszen, és fejben összerakni a feladatot, közben alaposan mozgassuk át markolóizmainkat... A játékot nehezíti, hogy a láncszemek kemény, stabil anyaguk ellenére is "megroggyannak" súlyunk alatt, és bár le nem esünk, hisz ki vagyunk biztosítva, eléggé energiaölő az akadály. A pálya legjobb részei a csúszások, a száguldás élménye, mely még a galamblelkűeket is sikításra bírja.
Teljesíthetősége/nehézségi szint: Egy jó közepes erősségű pálya, mely átlagfizikummal könnyedén megoldható.
Okozott élmény foka: Igazi rávezető pálya, előjátéknak kiváló, az itt megoldott feladatok már kicsalnak jó néhány izzadságcseppet, felkorbácsolják adrenalinszintünket, ám még csak véletlenül se elégedjünk meg ennyivel! Menjünk tovább!
Mire figyelj/vigyázz közben: Jó tanács balkezeseknek! A bal kéz mindig a csigánk hevederjén, míg a jobb a csiga tetején legyen, így érkezéskor biztosan az erősebb, ám a viszonylag kevesebb feladattal ellátott - bal - kéz kap a fatörzsekre erősített kapaszkodó után, és biztosabb a megérkezésünk, illetve a faállomáson maradásunk. Csúszásnál az érkezés pillanatában is legyen összezárt a lábunk, mert bár a fatörzsek burkolva vannak, azért szerezhetünk néhány kék-zöld foltot.
Hogy ne koccolja folyton sisakunkat a drótkötél, határozottan döntsük el, jobbosok, vagy balosok vagyunk! Egyéb jó tanács: a drótkötélen gyalogláshoz mindenképpen sima, közepesen puha gumitalpú, zárt, kényelmes cipőt érdemes választani. Bár a fák lobja sűrű, azért a káros UV-sugarak itt is megtalálhatnak bennünk, ezért a kalandok előtt kezeljük le magunkat napvédő krémmel.
Kinek ajánlom?: Ezt a pályát mindenkinek ajánlom, aki a többi feladaton is végig akar menni, hiszen a "kék" kellő mértékben felvillanyoz, bizonyításra ösztönöz! Kitűnő kezdő lökésnek bizonyult csapatunk számára.
Mira
A „földi" bemutató/(sz)oktató pálya abszolválását követően a kötélpályák közül a kék színnel jelzettet ajánlanám elsőként mindenkinek. Ez a pálya kellő mennyiségű élményt nyújt amellett, hogy lehetőséget kínál arra, hogy még alaposabban hangolódjunk a ránk váró felfedezendő feladatokra, mentálisan és fizikálisan egyaránt, továbbá képet alkothatunk magunknak tényleges fizikai állapotunkról. Bármely mozgásos „előképzettség" ismereteit bátran vegyük elő és használjuk.
A feladatok végrehajtásnál a táncismeretek nem kötelezőek, de előnyt jelenthetnek, sokat segíthetnek abban, hogy a különböző feladatelemek mozgásának ritmusát megfigyelve, azokat kihasználva szinte áttáncoljunk az akadályokon. (voltak, akik a másodikas fizikai ismereteikre esküdtek) Nálam a karabiner csodája - a 2007-ben megtapasztaltakat megerősítve - ismét működött. A tériszonyomat csöppet sem éreztem, pedig egyéb esetekben a létra alsó fokán is rezeg nálam a léc, erkélyeken, sőt magasabb épületek ablakaiból (3. emelet magassága) kinézve is görcs áll a lábamba és a jégkorszak legújabb epizódját forgatják a gyomromban.
Teljesíthetősége/nehézségi szintje: Kezdőszintű, közepes állóképességgel könnyedén teljesíthető, „hangoló" pálya, ami azonban már a kellő mértékű sikerélménytől beindítja az adrenalin-szomjazókat, és előkészíti a későbbi adrenalin zuhanyok fogadására.
Okozott élmény foka: „Büszke vagyok, hogy megcsináltam!"- típusú élmény, fantasztikusan jó érzés!
Mire figyelj/vigyázz közben: A feladatsorok végrehajtásánál ajánlatos gondolkodni a hatékony megoldásokon, elsődlegesen energiatakarékossági megfontolásokból. Ügyeljünk a sisak, a karabinerek és görgő/csiga szabályos használatára, baleseteket előzhetünk meg vele. Figyeljünk arra is, hogy a sisak például ne csússzon hátra a homlokunkról (a fotóimon látható, hogy nálam a kék pályán elcsúszott, balesetveszélyes), ne csússzon a görgő elé a kezünk, szintén fájdalmas megtapasztalás lehet az eredmény. Azoknak, akiknek a tenyere érzékenyebb, ajánlatos kesztyűt viselni - a drótkötelek bizony kemények.
Kinek ajánlom?: Ez a pálya mindenki számára ajánlott, aki szeretne fejest ugrani a tériszony kiiktatást elősegítő játékos feladatok cunamijába. „Más nézni és más csinálni" elv színtere! Ha kiderülne, hogy túlértékeltük magunkat, az „egérúton" (kisikló-pálya) sikkesen távozhatunk. Nekik a piros és fekete pályák helyett a bátorságugrás, a hinta, és a mászófal kipróbálását ajánlom, de azokat erősen!
Waldo
Maga a pálya véleményem szerint nem túl nehéz, ám nagyon élvezetes. Minden játékot, ami ebbe a nehézségi fokba belefér, igyekeztek beleilleszteni a tervezők, tegyük hozzá: teljes sikerrel. Ennél a pályánál is van „kiszálló" rész, ahol bárki kiszállhat, ha mégsem szeretne végig menni. Ezt nagyon jó ötletnek tartottam.
Teljesíthetőség/nehézségi szint: Ez a pálya közepesen nehéz, kiváló kezdőpálya a nehezebb fokozatok előtt. Arra is jó, hogy tudatosuljon: mindig csatolunk, mindig biztosítjuk magunkat, így a nehezebb pályákra itt a kéken lehet kellő rutint szerezni.
Okozott élmény foka: Hogy mennyire éreztem jól magam „a kéken", azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy alig vártam, hogy a piros pályát elkezdhessem.
Mire figyelj közben?: Néhány akadály könnyebbnek tűnhet, mint amilyen valójában. Hiába nem a legnehezebb pálya, okozhat meglepetést.
Kinek ajánlom?: Mindenkinek, aki most ismerkedik a kötélpályákkal. Nagyon jó első szintnek.
Harle
Számos érvem van rá, hogy miért csak a feléig teljesítettem a pályát.
- Utolsóként indultam a pályán, hogy tudjam fotózni a többieket, és elsőként szálltam ki, hogy tudjam fotózni a többieket...
- Elkövettem azt a hibát, hogy recés talpú túracipőt vettem fel, ami a drótkötélpályán nem szerencsés
- Élveztem, de fejben nem igazán voltam ott a feladatoknál (és minden magyarázkodás helyett ez visz mindent)
Teljesíthetőség/nehézségi szint: különösebb megerőltetés nélkül jutottam el a kiszállópontig, így egy olyan "ligetszűznek" is, mint én, sem okozott nehézséget a pálya teljesítése. A kiszállópontnál kicsit elbizonytalanodtam, mert a csúszás végén felcuppantam a fára, el is kaptam a kapaszkodóhurkot, csak épp magasan volt(am). Szó szerint a helyzet magaslatán álltam ahhoz, hogy le/kiszálljak onnan... (ez most így leírva elég röhejes, utólag megvallva, élőben is az volt). Végül szóltak, hogy jól csináltam, csak csússzak vissza a csigán a pálya utolsó harmadáig, a földre helyezett gömbfáig, mert ott van a pálya legalacsonyabb pontja, s ott már a lábam is földig ér, úgyhogy sanszos, hogy ki tudom oldani magam desszantolás nélkül. Gyerekcipő, tanulópénz, etc...
Okozott élmény foka: sok külső tényező zavart, így a véleményem nem mérvadó. A csúszás volt mindenképp a legnagyobb élmény, a többi játék eleinte kicsit szokatlan volt, ám koncentrációra, összpontosításra ösztönzött, azaz lekötött!
Mire figyelj közben?: Különösebb veszélyt nem rejt a pálya, talán leginkább a csúszásnál kell figyelni arra, hogy a kapaszkodóhurkot elkapjuk, vagy úgy landoljunk a podeszon, hogy ne csússzunk vissza. Ekkor sincs baj, "lajhármászásban" visszahúzhatjuk magunkat.
Kinek ajánlom?: Aki nem bízik eléggé magában a tanulópálya megtétele után, annak a Kék pálya felvezetőjét, a Zöld pályát ajánlanám. Egyébként pedig mindenkinek, akit egy picit is bököd belül a kalandvágy.
Drótkötél akadálypálya - PIROS
Mira
Lényegesen nagyobb fizikai erőnlétet és mentális összeszedettséget igényel, mint a kék pálya. Itt a pályaelemek rafináltabbak, csalafintábbak, nagyobb ügyességet igényelnek. A legnehezebb akadály talán hurkokon való átjutás. Jó taktikát választva azonban ez is teljesíthető. A drótkötelek változatos mintázatú kék foltokat varázsolhatnak a lábunkra, ezt elkerülendő elkélhet a hosszúnadrág is az érzékenyebbeknél. A kék pályával összehasonlítva sokkal jobban igénybe veszi a kar-, a láb-, sőt, még a hasizmokat is.
Teljesíthetősége/nehézségi szintje: Nem a „karosszékből nézem az életet 15 éve" típusú pálya, de egy közepes állóképességgel teljesíthető.
Okozott élmény foka: „felülmúltam önmagam" típusú élmény!
Mire figyelj/vigyázz közben: Ugyanazokra a dolgokra fordítsunk figyelmet, mint a kék pályánál, továbbá igyekezzünk hatékony stratégiát kidolgozni a feladatok elvégzésére, hogy okosan gazdálkodhassunk az energiánkkal.
Kinek ajánlom?: Azoknak ajánlom, akik a kék pálya teljesítését követően nem élték fel az összes energiájukat. Ez a pálya már jobb fizikai kondíciót kíván meg.
Waldo
Számomra a nap fénypontja volt ez a pálya. Az eleje még mint a kék, aztán jöttek a gondok. Itt már aggyal végig kellett gondolni, hogy mit és hogy tudok megoldani. Kétszer kértem - no nem telefonos - segítséget, a "földről": animátor segített. Az első volt egy átlendülős rész, amikor két podesz (pihenő/megálló) közt volt egy sodrony fent (a kéznek), csak épp lent (a lábnak) nem volt semmi. A távolság talán olyan 15 méter. (najó, maximum csak kettő, de amíg megoldhatatlannak tűnik, az ember ezt nem fogja fel) Az animátor elmondta, mit tegyek. Miután közöltem, hogy ez bizony lehetetlen, megtettem, amit kért, és azonnal sikerült. A másik rész szintén érdekes volt, amikor az „útban" két hatalmas tábla (mászófal) volt. Ekkor is szakszerű segítséget kaptam. (Hm... Gyanús volt nekem ez az animátor.... Lehet, hogy mászott már itt párszor?) Aztán jött egy számomra nagyon nehéz rész, azt végigcsináltam, és mondtam, hogy akkor itt a vége. Szerencsére nincsenek lépcsők és nem lehet elhagyni bárhol a pályát, így az ember kénytelen a megoldáson gondolkodni. Amikor végigcsinálja, azt hiszi, hogy legyőzhetetlen.
Teljesíthetősége/nehézségi szintje: Nekem az a pálya nagyon nehéz volt. Külön megjegyezném, hogy mikor abba akartam hagyni (a kötélhurkos akadály után), azt mondtam, hogy soha többet, de már alig várom, hogy mikor lesz a következő alkalom. És akkor a pirossal kezdek majd!
Okozott élmény foka: Maximális, igazi próbatétel, közben a „feladom, nem adom fel, abbahagyom, hogy kell lemenni, azért is megcsinálom, nem tudok tovább menni, hurrá megcsináltam" érzésekkel.
Mire figyelj/vigyázz közben: Ez a pálya már korántsem rutin, sokszor végig kell gondolni, mit hogyan, és kell hozzá fizikai erő is. Én a mászás utáni naptól tudom, hogy tele van a hátam izmokkal, ugyanis az összes érezhetővé vált.
Kinek ajánlom?: Annak ajánlom, aki jól érezte magát a kék pályán, és tényleg szeret mászni. Aki a kék pálya végénél sajnálta, hogy vége, annak egy rövid pihenő után a piros pályánál a helye.
IrottKavics Torony - Száguldó denevérpálya
Misi
Az IrottKavics torony a mászás élményén kívül más fantasztikus kikapcsolódási lehetőséget is kínál, itt található például a Kalandpark talán legizgalmasabb drótkötélpályája. 14 csúszásban lehet részünk kb. másfél kilométer össztávon, helyenként 16 m magasban helyezkedő pályákon. A száguldás a torony tetejéről kezdődik, ahova a torony oldalára erősített, faelemekből álló létrán lehet feljutni. Felfelé vezető utunkat két karabinerünkkel tehetjük biztonságossá.
Okozott élmény foka: Egy ötös skálán négyes fokozatot ért el nálunk, a végén kicsit egysíkúvá vált.
Mire figyelj/vigyázz közben!: fokozottan ügyeljünk saját és társaink biztonságára, ne próbáljuk meg egyszerre többen végrehajtani a csúszásokat! A pályán még két, az elsőhöz hasonló létra lesz - talán soknak fog tűnni, de ne legyünk lusták minden piros jelnél a karabinereinket becsatolni!
Kinek ajánlom?: A száguldás és a magasság szerelmesei biztosan imádni fogják ezt a játékot!
Irottkavics torony - BÁTORSÁGUGRÁS
Niki
Elérkeztünk ahhoz játékhoz, aminél az élményfaktor mutató a maximumot átlépve sikítva kiakad. Gondoljunk csak bele, ki volna képes egy 5 m magasságban rögzített traktorgumiról átugrani egy tőle kb. 2 m-re lévő lengő trapézra? A feladat azért is izgalmas, mert a traktorgumi szélén állva - amikor az alattunk lévő társaink már meglehetősen kicsinek tűnnek és a célt jelentő trapézt szuggerálva már nem érezzük azt a fajta biztonságot, amit a hegymászócucc ad - a testünkkel tudjuk már, hogy ugrani akarunk, ám az agyunk még kételkedik. Ám amikor célt érünk, és elkapjuk a trapéz rúdját, egyszerűen büszkébbek leszünk magunkra, mint bármely vizsga letételénél egész életünkben.
Okozott élmény foka: Kiver minden biztosítékot bennünk, életünkben először úgy érezhetjük, bármire képesek vagyunk!
Mire figyelj/vigyázz közben: ugrás közben csak a trapézra koncentrálj, a kötelek megbízhatóak, az animátorok biztosítanak maximálisan.
Kinek ajánlom?: azoknak aki már régóta érzik magukban a bizonyítást, akikben ott szunnyad Lara Croft, arra várva, hogy extrém helyzetbe kerülve kiállja a próbát.
Mira
Csúcs ez az érzés! Az „álmomban sem hisszük el magunkról, hogy ilyet megtennénk" állomása. A karabinerek és a biztosítókötél biztonsági kombinációja azonban simán nyitja az álmainkon túlra nyíló trezor ajtaját és már suhanunk is. Az öt méter magasan elhelyezett traktorkeréken állva nem feltétlenül szükséges magunk alá nézni, inkább a trapézra koncentráljunk, ami belátható távolságra van tőlünk. Bár jóval messzibbnek érzékeljük a valóságnál, de ez csak ámítás. A cirkuszi élményeink villanhatnak be, ahol légtornászok lengtek a trapézon és vágyakozva néztük őket lentről, hogy milyen érzés lehet ott fönt. A válasz ott libeg előttünk csupán egy karnyújtásnyira és egy ugrásnyira: csodás! Ha valamit nem szabad kihagyni a kalandparkban (bár véleményem szerint semmit sem szabad kihagyni), akkor ez az!
Teljesíthetősége/nehézségi szintje: A pár létrafok, amin fel kell mászni, nem okoz különösebb fizikai igénybevételt, könnyen teljesíthető. Ha meg tudunk bízni a biztosítókötélben és emberben, akkor nyertünk, mert el merünk ugrani.
Okozott élmény foka: „A mindent visz!" típusú élmény.
Mire figyelj/vigyázz közben: Ne nézzünk le, ha tériszonyunk van! Döntsük el, hogy ugrunk, aztán ne gondolkodjunk, ugorjunk!
Kinek ajánlom?: Azoknak, akik tériszonnyal küzdenek feltétlenül és azoknak is. akik nem tudnak megbízni másokban, nagyon jó bizalomépítő feladat!
Harle
Amikor a sajtónyilvános bejárás alkalmával itt voltunk, akkor ezt a játékot szúrtam ki magamnak. Nem tudom miért, de bizsergette a tenyerem, és összetrombitálta bennem a "Kíváncsi vagyok rá-sejteket". Ugyanakkor lentről nem tűnt nehéznek, plusz aránylag magasan is van (5 m), így garantált adrenalinbomba. Lent, mielőtt elindulsz az "égbe", biztosítanak arról, hogy biztosítanak. Szóval nyugi van. Egészen addig, amíg fel nem érsz. Kiállsz a gumi szélére. Lenézel. Nem kéne... Ekkor jön ugyanis az az érzés, hogy "én ezt innen nem... Inkább lemegyek". De ugye nem ezért jöttél fel! Szóval a trapézra koncentrálj! CSAK a trapézra! És főleg ne sokat hezitálj! Tervezd meg magadban az ugrást, és GO! Mi történik, ha mégsem kapod el? Lógsz a levegőben, és szépen leengednek... fílinges az is...
Teljesíthetősége/nehézségi szintje: Bármennyire is furán hangzik, könnyen teljesíthető a játék. Utólag belegondoltam, hogy ha nem ugrok el, csak felemelem a kezem, és "rádőlök" a gumiról a trapézra, szinte akkor is elérem. Tehát 180 cm-es testmagasság felett nem kell nagyot ugrani, 160 cm-nél is csak átlagosat rugaszkodni.
Okozott élmény foka: Nagyonzene!! Fent a fogaké, lenn a csontoké, belül meg a közérzeté.
Mire figyelj/vigyázz közben: Egy dologra: gyorsan dönts és ne nézz le!! Ha lenézel, elbizonytalanít a döntésben! És ne feledd: MEG TUDOD CSINÁLNI!
Kinek ajánlom?: Mindenkinek KÖTELEZŐ, aki kilátogat ide!
Waldo
Ezt a játékot nem próbáltam ki, mégis majd kiugrott a szívem, úgy izgultam a többiekért, akik bizony ugrottak. Az animátorok rendkívül segítőkészek voltak, türelmesek, hagytak mindenkinek időt a felkészülésre. Itt is, mint mindenhol az egész Kalandparkban dupla biztosítás van, így ha mindenki követi az egyszerű szabályokat, a biztonság az, amivel egyáltalán nem kell "törődni".
Teljesíthetősége/nehézségi szintje: Ezt is csak kívülállóként tudom megítélni. Nem tudom, milyen nehéz, hiszen senkinél nem kellett két napi hideg élelmet magunk mellé készíteni, amíg vártuk az ugrást, és az Animátorok sem aludtak el. Az, hogy hamar ugrott mindenki, természetesen csak a csapat bátorságának köszönhető.
Okozott élmény foka: Már lentről nézve is élmény volt. Nem tudom, milyen ugrani, de ebben mindenki duplázott, és amint sikeresen földet ért, azonnal keresett valakit, és a nyakába ugrott.
Mire figyelj/vigyázz közben: Amikor a gumira lépsz, várd meg, míg az animátor jelez, hogy ő készen áll arra, hogy biztosítson, és amikor szól, hogy engedd el a trapézt, akkor tedd meg. (Persze ez csak azokra vonatkozik, akik elkapták...)
Kinek ajánlom?: Tulajdonképpen ha két csoportra osszuk az embereket, és vannak a bátrak, és a kevésbé azok, akkor én mindkét csoportnak ajánlom. A bátraknak azért, hogy mondhassák: „Tudtam én!", a kevésbé bátraknak pedig azért, hogy azt mondhassák, miután sikerült: „Jé, nem is tudtam!". (Ha viszont ha nem tudják elkapni, az animátor veregeti meg a vállukat: „Nyugi, mondtam én, hogy tartalak!")
ÍrottKavics torony - CSÁKÁNYOS MÁSZÓFAL
Niki
Aki tudni szeretné milyen érzés egy 6 emelet magas ház oldalára felkapaszkodni, az mindenképpen tegye próbára bátorságát és izmait a csákányos mászófalon! Erdei kalandokhoz hűen kisebb farönköcskéken juthatunk egyre feljebb és feljebb a célig. A feladat csákány nélkül is magabiztosan teljesíthető (mondjuk úgy: könnyebben!!), ha megtaláljuk a helyes fogást és súlyelosztást.
Okozott élmény foka: Ha sikerül a kb. pálya felénél felderengő félelmünket, bizonytalanságunkat legyőznünk, akkor a célba érés pillanata leírhatatlan, a torony tetejéről nyíló kilátás meseszép! Miután kigyönyörködtük magunkat az animátorok segítségével szép lassan, pók módjára (...) leereszkedhetünk a puha avar szintjére.
Mire figyelj/vigyázz közben: Mindenképpen melegítsünk be, még akkor is, ha pár perce jöttünk le a kék pályáról, a lábgörcsölés tönkreteheti az élményt!
A pálya cseles, a vége felé egyre inkább kezdenek elfogyni a farönköcskék, így még fokozottabban ügyeljünk a helyes útvonal megtalálására!
Kinek ajánlom?: Tériszonyosoknak ajánlott, mert a fokozott biztosítás teljesen kikapcsolja a magasságtól való félelmet, és új dimenziókat nyit a magasságtól viszolygók előtt.
Waldo
Mit nekem csákány, mászok én puszta kézzel, gondoltam én. (És persze, mert a segítők mondták, hogy így könnyebb lesz). Amikor megkaptam a magam kis biztosítókötelét a számomra gordiuszi csomóval, és a végét egy fához rögzítették, majd fogták is, akkor elindultam a 18 méter magas torony tetejére. Leírhatatlanul jó volt felmászni. Még sosem másztam falat, és amellett, hogy közben is jól éreztem magam, kellemes volt a tudat, hogy bizony, megcsináltam. Sőt, még lefelé is ért meglepetés, hiszen azt mondták, ilyen szabályosan még senki nem jött le a falról. Gondoltam, nem mondom el, hogy életemben ez volt az első, és nem is volt olyan nagy falat megmászni a falat. De azért mikor leérkeztem, remegett a térdem rendesen.
Teljesíthetőségi szint: Nem volt könnyű, de másztam volna még feljebb is, csak elfogyott a fal.
Okozott élmény foka: Ha pontoznánk, 10/10-et adnék, de csak azért, mert 11-et nem lehet.
Mire figyelj, vigyázz közben: Ahogy a lábakat pakolgatjuk egyre feljebb, térddel simán ütközhetünk a fák szélében. Lefelé ugyanez, érdemes tényleg figyelni arra, mikor elmondják, hogyan kell lejönni, és akkor a sérülés elkerülhető. Ha nem így teszünk, beszerezhetünk néhány apróbb horzsolást.
Kinek ajánlom?: Talán a kívánságműsorokból oly sokszor elhangzott mondattal élve: Küldöm Mirának, Nikinek, Misinek, Iminek, Lacinak és persze magamnak, és mindenkinek aki szereti!
ÍrottKavics torony - SIMA (gumis) MÁSZÓFAL
Mira
Igazi kihívás a mászófal. Nem elég a jó erőnlét, kell egy jó adag ügyesség és taktikus gondolkodás ahhoz, hogy feljebb és feljebb jussunk. Az élmény, amit a fal nyújt egekig érő, akkor is, ha nem jutsz fel a tetejéig. Itt nincs hibázási lehetőség, ha nem tapadsz pókként a falra, akkor kamikáze légyként repülsz alá. Természetesen csak képletesen, mert a biztosítókötél megfog és lógsz a szeren.
Teljesíthetősége/nehézségi szintje: Nehéz szint. Ügyességet, megfelelő erőnlétet, jó taktikai gondolkodást igénylő feladat.
Okozott élmény foka: Nagyszerű érzés önmagunk meg- és legyőzése, hogy erre is képesek vagyunk.
Mire figyelj/vigyázz közben: Hölgyek a körmeikre figyeljenek! Csak „S" méretű körmökkel ajánlom! Akinek nagyobb körmei vannak, annak a kapaszkodás nem fog sikerülni.
Kinek ajánlom: A fizikai képességük határait feszegető, „Pókember" beütéssel rendelkezőknek.
Waldo
Ezt a pályát nem próbáltam ki, de nekem nehezebbnek tűnt, mint a csákányos, mert azok a kis gumik alig emelkednek ki a falból. Persze, ha kényelmes időtöltésre vágyunk, és mozdulatlanul szeretnénk feljutni valahova, akkor jobb a Borostyánkő áruház mozgólépcsőjét választani, de mint tudjuk, ez nem az a hely.
Teljesíthetősége/nehézségi szintje: Az alig gumikon mint pók a falon mászott fel kedves kollégám, nekem meg csak az járt a fejemben, hogy „Ezt hogy?". Azért nem mondom, hogy a lehetetlen kategória, mert alulról nézve felül is kicsit kopottnak tűntek a gumik, tehát tuti ott is járt már valaki.
Okozott élmény foka: Erre a személyes élményre még várni kell, de legközelebb kipróbálom.
Mire figyelj/vigyázz közben: A torony 18 méter magas. NE nézz le!!!
Kinek ajánlom: Szerintem bárkinek, baj nem érhet, maximum nem jut fel az ember, de egy próbát mindenképp megér.
ÓRIÁSHINTA
Niki
Ha már bőven elmúltál 12 éves, de még mindig örömmel emlékszel vissza a gyermekkori hintázások okozta élményre, akkor mindenképpen meg kell próbálni az óriáshintát. Az animátorok segítségével kb. 6 m magasba repülhetünk, súlyunktól függően teljesen kiszámíthatatlanul, hisz minél pehelysúlyúbbak vagyunk annál később old ki a biztonsági zár, mely a felvonókötelet a hinta deszkájával és kötelével köti össze.
Okozott élmény foka: Az óriás belengés élménye első ránézésre lebecsülhető, ám utólag mindenképpen a „kötelező kipróbálni ha már itt vagyunk" kategóriás.
Mire figyelj/vigyázz közben: A kioldócsat, ami működésbe hozza a szerkezetet kb. 55 kg és az alattiaknál még annyira erősen tart, hogy az élményt átélni kívánónak magának kell a csatot egy zsinór segítségével kioldani az óriáshintázáshoz. Ám hogy sikerül magunkat erre a 6 m-es magasságban rávenni, amikor már izgalmunkban azt is elfelejtettük, hogy agyon vagyunk biztosítva és bajunk nem eshet...hát ezt csak az tudhatja, aki már ott volt és megcsinálta magának a nagy Bummot!
Kinek ajánlod?: kötelező azoknak, akik egy szimpla játszótéri hinta kilengésétől is libabőrösek lesznek, ilyen magasságban ez az élmény sokszorozódik!
Mira
A hinta nem akadály, élmény! Azoknak ajánlom, akik a gyorsulás élményét szeretnék kipróbálni.
Teljesíthetősége/nehézségi szintje: Nem igényel fizikai erőnlétet, könnyen teljesíthető.
Okozott élmény foka: A „kilövés" időpontjának kiszámíthatatlanságában bújik meg az izgalom forrása.
Mire figyelj/vigyázz közben: Az élményre!
Kinek ajánlom: Azoknak ajánlom, akik kronológiailag már kinőttek a gyermekkorból, de a hintázás élménye elevenen él a lelkükben és szeretnék turbósított formában átélni.
Waldo
Ez a hinta tényleg óriási. Kis létrán kell felmászni rá, és itt is dupla, sőt, talán tripla biztosítással lóg a kedves látogató, amíg az Animátorok, mint kis törpék a bányában, húzzák az őt tartó zsinórt, ami egy óvatlan pillanatban - aminek pontos idejét senki sem tudja - kiold. És akkor jön az áááááááááá, és társai.
Teljesíthetősége/nehézségi szintje: Ha valaki ült már sima hintában, akkor tudja, hogy kell teljesíteni ezt az akadályt: simán ülni kell, úgyhogy tulajdonképpen egy könnyű játék.
Okozott élmény foka: Az élvezeti faktort itt is a többiek arcáról tudtam csak leolvasni, ezek alapján ez a játék is felkerült a legközelebb kipróbálandók listájára.
Mire figyelj/vigyázz közben: Semmire, csak élvezd a tájat, és várd azt a bizonyos pillanatot. Felejthetetlen lesz...
Kinek ajánlod?: Tulajdonképpen mindenkinek ajánlom. Azért ha valaki kipróbálja, érdemes az esetlegesen lent állókat megkérni, hogy próbáljanak fotókat készíteni a kioldás pillanatában az arcunkról. Örök emlék lesz, az biztos!
Harle
Elsőként próbáltam ki, "repüljön a főnök" felkiáltással. Igazából nem tudtam elképzelni, mi lehet az extremitás egy hintában. Halvány sejtésem volt, hogy felhúznak bizonyos magasságba, és onnan "kilő" velem a "fapados". Ahogy húztak fel, és egyre közelebb jött a lombkorona, úgy fokozódott bennem a kíváncsisággal elegy izgalom. 80 kg alatt aránylag könnyen kioldott a zár, a hinta pedig "1g-vel gyorsult alattam".
Teljesíthetősége/nehézségi szintje: Nem igényel semmilyen erőlétet, inkább elhatározás kérdése, hogy a váratlan sebességimpulzust mennyire viseled.
Okozott élmény foka: "A „kilövés" időpontjának kiszámíthatatlanságában bújik meg az izgalom forrása." (Mira)
Mire figyelj/vigyázz közben: Tényleg csakis az élményre!
Katica és Póni pálya, avagy mint tesz egy család, ha kisgyermekkel érkezik?
Tulajdonképpen ugyanazt, mint a nagyok, csak kicsiben. Kap saját hevedert, sisakot a fejére, és indulhat a betanulás a gyerkőcöknek való pályán. Kislányom augusztusban lesz 6 éves, két hete voltunk vele a Holdfényligetben. Már a betanulás részt élvezte, a karabinerek kezelésében még nem volt eléggé ügyes, de a minket segítő animátor maximális türelemmel állt mellé, így a gyakorló pálya végén jött az „Anya mégecceeer" felkiáltás.
A Katica pályán folytattuk, majd kétszer megjártuk a Póni pályát. Végig saját maga kezelte a karabinereket, persze ott álltunk mellette, de nagyon figyelt, megértette, hogy a saját biztonsága érdekében fontos, hogy mindent jól csináljon. Hazafelé azt kérdezgette, hogy mikor nő már 3 centit, hogy a zöld pályára mehessen? A gyerekek hihetetlenül ügyesek, nekem kívülről úgy tűnt, hogy csak a karabiner egy kézzel való nyitása volt még az elején, ami gondot okozott. És persze az a hiányzó pár centi...
A kalandozások során...
...gyakran érezhetjük úgy, hogy kibiztosítás ide, kibiztosítás oda, az élmény lezajlása előtt néhány másodperccel elfelejti az ember a biztosító hevedereket, melyek megakadályozzák a baleset bekövetkezését, elfelejtkezünk róla, és olyan szabadon éljük át a hatást, mint az erdőben a mókusok, madarak.
Senki ne felejtse el, hogy a park hatalmas fás területen található, számoljunk az ott élő állatokkal, ne csak a kedves erdei pintyre gondoljunk, hanem a bagócsra, mely főleg az eső utáni fülledt nyári levegőben imád portyázni, vagy a korhadó fák szerelmeseire, a lódarazsakra is. Ezért a táskánkban a frissítő üdítő mellé tegyünk kalcium pezsgőtablettát, rovarcsípés okozta allergiás irritáció elleni kenőcsöt, gyógyszert.
Azoknak, akiknek hiányzik egy óriási önbizalombomba, egy óriási IGEN az élet felé, az élettől, nos, nekik mindenképp itt a helyük.
A lényeg, hogy itt nincsenek vesztesek csak győztesek, hisz minden, amit a magunk képességeihez mérten végigviszünk, már győzelem, dicsőség! Nem is akárki, hanem saját magunk előtt!
Kapcsolódó írásaink:
Csúszók, mászók - szerkesztőségi kalandparti a Holdfény Ligetben (képriport)
2012.07.09. - 03:50 | Büki László 'Harlequin'
Sikítás, üvöltés, biztatás - megcsináltuk! Szerkesztőségileg hatan bevállaltunk egy kalandparki kalandpartit szombaton. Mindenki "ligetszűzként" érkezett, és "ligetkaszanovaként" távozott. Akadályok, melyeknek nem bírtunk ellenállni, s magunkévá tettük: Kék pálya, Piros pálya, Száguldó Denevér pálya, Halálos hinta, ÍrottKavics Torony mászófala és bátorságugrás. Ha nem is karcmentesen, de épségben teljesítettük a küldetést. Most csak képes lazítás, ám részletes élménybeszámoló, jó tanács, rengeteg fotóval: hamarosan!
Vakon bízhatsz a kalandban! - Braille írással felszerelt korlátot avattak a Holdfényligetben
2012.07.14. - 00:25 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin' - Képgaléria megtekintése
Krizbai Teca énekesnő avatta fel a gyöngyösfalui Holdfény Liget újdonságát, a mezítlábas élményösvény mentén kiépített, vakok és gyengénlátók számára készített, Braille írással felszerelt korlátot!
Adrenalinnal a magasba! - irány a Holdfényliget
2012.07.06. - 01:00 | Rozán Eszter - Fotók: Büki László 'Harlequin' - Képgaléria megtekintése
Mi szükséges ahhoz, hogy adrenalinszintünket magasan tartsuk? Kaland minden mennyiségben! Aki veszi magának a bátorságot, és ellátogat a gyöngyösfalui Holdfényligetbe, nem fog csalódni. Munkatársainkkal egy aktív délutánt töltöttünk az élmények eme birodalmában.
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás