Kapolcstam - Kapolcsi völgynapló – hétfő
Képgaléria megtekintése2012.07.31. - 14:00 | Büki László 'Harlequin'
Hogy mennyire népszerű az idei Művészetek Völgye, jól mutatja, hogy a hagyományoktól eltérően, már hétfőn tömeg fogadta a völgylakókat. Minden udvar zsúfolásig megtelt, délutántól egészen az esti programokkal bezárólag. Az is igaz, hogy csak egy településre, Kapolcsra koncentrálódik a programfolyam 90%-a, így érthető, hogy minden helyszín bevonzza a maga közönségét. A hétfői nap összefoglalója.
A mi vonatunk a Palya Udvaron húzta be a vészféket hétfő délután, a „megafonba a tölcsérhang" pedig „bemondta", hogy már csak 15 percig élvezhetjük Závada Péter (Akkzedet Phiai) slam poetry előadását. A képgazdag gondolatokat Lamm Dávid gitárjátéka díszítette, míg Péter első verseskötetéből csillantott meg néhány remeket, valamint Akkezdet-verseket. Áradt a zene- és rímfolyam, s már a délutáni órákban jó társnak bizonyult ehhez az udvarban kínált kellemes zamatú rozé. Péter könyvét - Ahol megszakad - a koncert után dedikáltattuk, s rövid ismerkedés után az alábbi ajánlást kaptuk a könyv első lapjára:
„Vida Gabira barátsággal emlékezve ajánlom Büki Lászlónak!"
Maradtunk az udvaron Lamm Dávid szólókoncertjére, amihez már tavaly is volt szerencsénk ugyanitt. Mivel mind a hangzás, mind az előadó személye roppant kedves volt számunkra, most is maradó élményt kaptunk. Feldolgozások (köztük blues, reggae- és jazz-klasszikusok), valamint saját szerzemények is elhangzottan - „délutáni delikát-hangok" csiklandozták fülünket. A lírai dalokhoz szükséges átlényegülést a Csipszer-kertből átcsapó - a helyi hangosítást olykor elnyomó - bluesrock kimondottan zavarta, kicsit nonszensz is volt, miért e zenei „Bábel".
Palya Bea, az udvar háziasszonya kerekedő pocakkal és kicsattanó vitalitással állt mikrofon mögé, Egyszálének című szólókoncertjéhez. Incselkedő folklór-boszorka - talán ezzel tudnánk azt a tüzet, mágiát és néphagyományt együttesen kifejezni, ami összehasonlíthatatlanul egyedivé teszi Bea művészetét. Templomharangra előadott népdalimprók, a szív alatt hordozott gyermek inspirálta altatók, vulgáris odamondogatók, gyönyörű ívű népdalok - estébe simogató, érzékeny egy órát kaptunk az „udvargazdától".
Snétberger Ferenc szólókoncertjéig még volt egy óránk - be is vonzott minket a Pokol Kocsmából kiszűrődő cigányzene. Pár szökő meghallgatása után „átszöktünk" a Kaláka Udvarba, ahol a Hangzó Helikon estek sorozata a Lovasi-Lackfi fejezethez ért. Mondanunk sem kell, csúcson járt a Kaláka Udvar is, ami viszont kimondottan zavaró volt, az a szinte percenkénti ki-be és színpadképbe mászkálás volt, és néhány (amatőr) fotós „perspektíva- és pozíciókeresése". Érthetetlen, miért nem lehet helyfoglalás után élvezni a zene- és versélményt, ahogy az is, hogy a láthatóan teltházzal futó eseményre beesők miért az első sorokban keresnek „szabad helyet"...
A Lovasi és a Véletlen név alatt futó formáció meglovagolta a Lackfi-versek zabolátlan rímeit, s hol csillapított, hogy fékeveszett vágtában kavarta fel az udvar levegőjét, Lovasi előadói kvalitásait kidomborítva.
A hétfői nap egyébként is nívós zenei folyamából kiemelkedett Snétberger Ferenc Palya Udvarbeli esti koncertje. Ha eddig teltházról beszéltünk, akkor ezt most szorozzuk meg kettővel. A világhírű gitárművész estjén a csillagokat bámulva feküdhettünk a fűben, engedhettük a harmóniák fülcsiklandozását „zsákfotelek puhájában" ülve, vagy épp az éj lepedőjét magunkra terítve élvezhettük a húrok pengéséből áradó melegséget.
Kapolcs első napja meggyőzött minket arról, hogy életképes az udvari szisztéma, s hogy „hiába hétfő", hétköznap is népszerű a völgy.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1892 szavazat
Új hozzászólás