A generációk elkülönítésével foglalkozó elméletek célja, hogy érzékeltessék az információs, kulturális és egyéb különbségeket az egyes korosztályok képviselői között. Ezek a generációk az emberiség mérföldkövei, melyek tükröződnek a technikában, a gazdaságban, sőt még a politikában is.

Az emberiség története során az alábbi nagyobb generációkat figyelhettük meg:

Építők vagy Veterán generáció: 1946 előtt születtek, hagyományos értékek követői, megalkotói. Infokommunikációs eszközöket nem, vagy csak kis mértékben használó csoport.

Baby-boomerek: 1946-1964 között születtek, háború utáni időszak, amikor az életszínvonal folyamatos növekedése következtében az emberek számára, az infokommunikációs eszközök elérhetővé, megismerhetővé váltak.

X-generáció: 1965-1979 között születtek, miközben fiatal felnőttként élték meg a számítógép és az internet elterjedését, mégis kevesen tudtak élni a korszak kínálta lehetőségekkel. Kísérletezés helyett a járt utat választók csapata.

Y-generáció: 1980-1994 között születtek, belenőttek a technikai újítások, a fejlődés, az innováció világába, a jelenben, a mának élő, kevés céllal, ugyanakkor széles körű audiovizuális, média és digitális műveltséggel rendelkeznek.

Az X-ek és a baby boomerek számára az egyik kihívás, hogy miképp tudják az Y-okat és mindazt, amit ők tudnak, a gazdaság, a politika, a fejlődés motorává alakítani. Ebben a cikkben a legújabb kor szülötteivel foglalkozunk, felhívva a figyelmet, hogy a fiatalságot megérteni és tanítani kell korunk eszközei és lehetőségeihez mérten!

Az Új generáció

Az 1995-2009 között születtek gyerekek alkotják a Z-generációt. Ők már a digitális technológiákat alkalmazó eszközök legújabb trendjeit használják, zavarba ejtő magabiztossággal. Számukra teljesen természetes, hogy miközben egymással csevegnek, letöltenek néhány filmet, megnéznek közben egy 'vicces' videót és még a házi dolgozatba is bele-belepötyögnek valamit. Sokkal osztottabb a figyelmük, ám kérdéses, hogy ki az okos a telefon vagy a gyerek?

2009-es nemzetközi és hazai felmérések is arról számoltak be, hogy egyértelműen a fiatalok, közülük is a tizenévesek azok, akik a legnagyobb mértékben használják az internetet. Hazánkban, 2007-ben a 18-19 éves korosztály 76% internet-használó, megdöbbentő, hogy ugyan ez az adat a 14-17 évesek körében 94%(!), ami azt jelenti, hogy szinte nincs olyan magyar tini aki ne lógna az interneten. Ezt követően az is érdekes, hogy mennyit szörfölünk az interneten? Nos e tekintetben is a fiatalság kiemelkedő eredményeket ér el 14-19 évesek naponta használják az internetet, 3-5 órát átlagos szinten. Nos ez már bárhogy is nézzük egy részmunkaidős állás munkaidőkerete, tehát jogos a kérdés „Mi a fenét lehet ennyi ideig ott művelni?"

Ságvári Bence Ifjúság és Környezet c. folyóiratban megjelent lenyűgöző adatokat feltáró cikke alapján elmondható, hogy a következő tevékenységek állnak a fiatalok tevékenységi skálájának top 10-ben:

1. közösségi oldal böngészése, műveletek végrehajtása pl.: képfeltöltés naponta több millió képet töltünk fel a legnépszerűbb közösségi oldalra a Facebookra.
2. üzenetek, e-mailek olvasása
3.  csevegés, chatelés, azonnali üzenetküldés
4. böngészés, szörfölés
5. tények adatok keresése, ellenőrzése
6. zeneletöltés, hallgatás
7. egy szó meghatározásának megkeresése
8. viccek, karikatúrák, más humoros tartalmak keresése, olvasása
9. játék!
10. Blog-olvasás/írás

A listán kívül zárójelben megjegyzem, hogy az adatok alapján az internetes társkeresés is kifejezetten a Z-generáció favorizálja leginkább. A fiatalok 28%-a használja az internetet ismerkedésre, flörtölésre, társkeresésre. Az már egy külön téma, hogy ez mennyi veszélyt rejteget magában, hisz nincsenek kifejezetten 14-19 éveseknek kialakított társkereső oldal.

A folyamatosan áramló információk nem hogy lohasztanák, hanem egyre inkább felkeltik a figyelmet, a srácok közül senki nem akar lemaradni semmiről, ezt támogatja hátulról az óriási mértékű technikai innováció, amely megvalósíthatóvá teszi számukra, hogy bárki, bárhol, bármikor elérhető, lájkolható legyen. Tehát a 'Zéknél' elengedhetetlen felszerelés, a digitális kamera, laptop beépített webkamerával+internet,, mp3 lejátszó, de egy jó minőségű okostelefon - a szülők legnagyobb fellélegzésére - mindent megold egy csapásra. Az már más kérdés, hogy ezen nem készíthető el olyan kényelmesen mondjuk az iskolai dolgozat, meg hát nem is olyan menő, ha csak egy kütyüvel nyomulsz.

Átalakul a tudás, kicsit olyanná válnak mint a könyvtárosok, a kérdésekre nem kimondottan a választ, inkább a választ tartalmazó internetes oldalnak a webcímét és a legközelebbi internet hozzáférési pontot tudják. Dr. Bakos Eszter új fajta műveltségek, mint az audiovizuális, a digitális és a média műveltségek megjelenéséről számol be az interneten is elérhető cikkében. A cikk írója a világhálón leselkedő veszélyek és a meggondolatlanságokból adódó konfliktusok elkerülése érdekében a legfontosabbnak a felnövekvő nemzedék tudatos, jogszerű internethasználóvá nevelését tartja.

Azonban nem csak a telefonok technológiája, a Facebook profilkép változik napi szinten, megváltoznak a 'Z-sek' csoportjai is. Sajátos nyelvi kultúrát fejlesztettek ki, melyek mára már elhagyták a chatszobát és bizony a szóbeli kommunikációjuk során is egyre gyakrabban használják a rövidített szavakat, fogalmakat. És bár egy nap az 5 órán át tartó internetezés során rengeteget olvasnak, azonban az fájó, hogy Ady, Petőfi, Pilinszky ki lettek közösítve a chatszobából, sőt lassan a szakiskolák tanterv(m)eiből is. Egyre kevesebbet olvasnak értékes magyar, vagy akár külföldi irodalmat. Sokuk nem is tudja elhelyezni a személyeket térben, időben és nem is sarkallja erre a folyton változó kibervilág. Ma még ez van, holnap már más, kit is érdekelne mikor és hol született Petőfi Sándor.

Életmódbeli változások is megfigyelhetők a Z generációs fiataloknál. A digitális technológiákat egyértelműen arra használják, hogy szórakozzanak, kommunikáljanak, bárhol bármikor elérhetővé tegyék magukat, bárki számára (always online)! Közvetlen kapcsolatokat alakítanak ki pillanatok alatt, akár vadidegen emberekkel, csökken a barátságok száma, bárkivel meglehet beszélni bármit alapon. Egyes jövőkutatók tartanak a mai fiatalok elmagányosodásától, hisz ezek a kapcsolatok csak az internetes világhoz köthetők, ma még vannak, holnap már offline.

Ha nem szeretnénk elveszíteni értékeinket akkor elengedhetetlen egyfajta szemléletváltás a fiatalokkal szemben. Nem elegendő őket szidni, vagy kezelhetetlennek ítélni. Sok múlik rajtuk!

Erre buzdít Tari Annamária pszichológus, aki nagysikerű Y generáció c. kötete után egy újabb, a Z generáció. Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalom-lélektani szempontok az információs korban (Budapest, Tericum, 2011. 348.) c. témánkat adó fiatalokról szóló könyvet jelentetett meg. A kötetben sorra veszi a fiatalsággal kapcsolatos problémákat, felmerülő konfliktusokat, az internethasználatot, a közösségi oldalakat, a 11-14 évesek körében erősödő szexuális aktivitásról, amit egyértelműen korunk pop(o)sztárjai, médiumai, kvázi a fogyasztó társadalom számlájára írhatunk. A családok egészét érintő problémákra, szerencsére megoldásokat is találhatunk a könyvben, így egyfajta használati útmutatóként is elkönyvelhetjük az alkotást.

Az irodalomtanításban szemléletváltásra, élményközpontú oktatásra hívja fel a figyelmet Dr. Fűzfa Balázs is, aki nevéhez számos olvasásnépszerűsítő tevékenység kapcsolható (2004 3 napos felolvasás Kőszegen, Szombathelyen Iskola az országhatárok megszűnésének üdvözlésére, 24 majd 48 órás felolvasás Döbling, Sopron, Fertőd, Nagycenk, Kőszeg, Szombathely városokon át, „A 12 legszebb magyar vers" programsorozat mely 2007-től kezdve 12 ezer diák szereplésével, 2008-től Weöres Sándor Olvasótábor Csöngén, középiskolai tankönyvek megjelentetése)

Összegezve az eddigieket, lényegében nincs gond a mai fiatalsággal, az internettel, a technika legújabb vívmányaival. Fontos, hogy az idősebb nemzedék tudjon utakat, példákat mutatni az alapvető emberi értékekhez, erkölcsökhöz. Jó dolog, hogy számtalan benyomás ér minket a körülöttünk zajló fogyasztásorientált világból, de meg kell a Z-seknek mutatni az arany középutat. Meg kell látnunk az utakat, ahol kapcsolódhatunk egymáshoz, lehet, hogy le kell cserélnünk az eddigi eszközeink tárházát, mert a cél nem más mint az értékeink mentése, a gyerekeink felnevelése!

Források:

Bakos Eszter : A felnövekvő generáció számára fontos új műveltségek a XXI. században. In: E-tudomány, 2011.(9.évf.)1.sz.

Braun Róbert : Az R-generáció. In: CSR Menedzsment 2009 konferencia. Elektronikus forrás: www.magyarfogyaszto.hu/file/MFSZ_CSR.pdf

Julesz Máté : A jövő generáció IST-szocializációja. In: Iskolakultúra, 2009.(19.évf.)11.sz.

Ságvári Bence : Az IT-generáció - Technológia a mindennapokban: kommunikáció, játék és alkotás. In: Új ifjúsági szemle, 2008.(6.évf.)4.sz.