Kikapcs Kapolcs- Véget ért a 22. Művészetek Völgye

Képgaléria megtekintése2012.08.06. - 14:00 | Kánya Dóra

Kikapcs Kapolcs- Véget ért a 22. Művészetek Völgye

Augusztus első, de a Művészetek Völgye utolsó hétvégéjén programról programra barangoltunk a kemencés finomságok, a házi gyomorizzasztók, a rengeteg árus, és a több ezer látogató között. A nyári forróságban megértettük, mi a Völgy: kultúrák, zenék, generációk, művészetek keresztezése és egymásra találása.

HIRDETÉS

A vasárnap is szinte elviselhetetlenül forró és fülledt volt, akár csak a hétvége többi napja. 35 fok feletti hőmérséklettel kellett megbirkózni a völgylakóknak, alapdarab volt a rövidnadrág, a napszemüveg és a szalmakalap. Ahogy korábban már beszámoltunk róla, jól meg kellett gondolni mit hol veszünk meg, hiszen példának okáért limonádét 400 Forinttól egészen 750 Forintig is lehetett szürcsölni. A tikkasztó hőségben pedig folyamatosan kellett az utántöltés. A legszörnyűbb talán a kürtöskalács és langallósütőknek volt, gondoljunk csak bele egész nap a kemence mellett izzadni...

Hűsítő pontjai voltak a Művészetek Völgyének a kiállítások, amivel akár a régi kapolcsi életet is megismerhettük. Fotókiállítás idézte az ötven, hatvan, hetven évvel ezelőtti helységet. Színes nemezből készített manók és koboldok függtek egy másik tárlaton, a következőn Vollein Ferenc gyermekfestőművész kiállításában gyönyörködhettünk.


A Művészetek Völgye utolsó hétvégéje is dúskált a programokban. Péntek délután a Magyar Írószövetség Udvarán Turek Miklós színművész előadásában, Faludy György szövegei alapján hallhattunk és láthattunk Versszínházat. Az előadó egy bőrönddel és könyvvel, nyers elemi erővel és fantasztikus előadással idézte meg többek között Francois  Villont, Kosztolányi Dezsőt és Paul Verlaine-t. Később a Katolikus Templomból kiszűrődő zene-bonára, és azt erősítő fényjátékra lehettünk figyelmesek - már alapból meghökkentő, hogy egy templomból az dalos imádságon és az orgonán kívüli hangok szűrödnek ki. Kapolcson azonban kiválóan illeszkedett a repertoárba ez is! Családias az idei Völgy!- olvashattunk több helyen. A szervezők a legkisebbeknek is kedveskedtek, így a Palya-Udvaron Berecz András meséltette és énekeltette szinte álomba a legkisebbek, a kézműves manók és tündérek mellett további mágikus, mesés alakokkal barangolhattak képzeletben. A fiatalokat ezalatt kicsivel arrébb a Riddim Colony szórakoztatta.

A szombaton az Eger-patak partján a fűben heverve is az események középpontjában érezhettük magunkat. A kirakodóvásár nyüzsgését utcazenészek, gólyalábasok, szobor-emberek, maskarások törték meg. Sokan megpihentek itt egy lángossal és házi rétessel a kezükben, elnézegették a patakban pancsoló- néha apró kövekből gátat építő gyerekeket. Ez volt az igazi nyugalom a négyzeten. Délutántól beindult az élet, messze elhallatszott a Puhító együttes koncertje, így sokan csábultak el egy kis lötyögésre. Este a Blue sPot Caféban szintén a zenéé volt a színpad. A Roy és Ádám Trió szórakoztatta az összeverbuválódott közönséget, előbb egy órás akusztikba hangolódtak az estére, majd fél 9-től hangerőt váltottak, és a nosztalgikus Feketén a hófehér, Az én órám másképp jár, Az otthon itt van dalok énekeltettek mindenkit. Feldolgozásokkal is érkeztek, megszólalt a Tankcsapdától az Adjon az ég, de a híres Englishman in New York is. Nagy meglepetés volt, hogy szájharmonikán néhány számot kísért végig Oszkó Péter volt pénzügyminiszter. A régi melódiák mellett már új dalok is teret nyertek, hamarosan új klippel rukkol elő a trió. Továbbállva nem mehettünk el a Katlan Tóni életbirodalmából kiszűrődő buli mellett. Utánozhatatlan roma hangulat fogadott minket, az emberek szinte egymás hegyén hátán, az ujjukat az ég felé csettintgetve ropták a táncot-közben nem egyszer harsányan, vidáman kurjongattak.


Valahogy itt értette meg mindenki, hogy ez a Völgy: a kultúrák, a zenék, a generációk, a művészetek keresztezése és egymásra találása. Jó lenne máshol is azt látni, hogy az őszülő házaspár egymásba karolva táncoltatja egymást vagy, hogy az ismeretlenekből egy kettőre hogy válnak ismerősök szimplán attól, hogy véletlenül egymás mellé ülnek le vacsorázni. Kapolcson az ember tényleg kikapcsolja magát a való világból. És valójában ezért kell a Völgy, programokkal, de akár anélkül is.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás