- Jöttök be karneválra?
- Persze, megyünk, ott találkozunk.

(Nem fogadott hívás.)
- Muskétások akkora zajt csapnak, nem hallottam, hogy hívsz. Merre jártok?
- Borutcába megyünk.
- Tűt a szénakazalban... Néztétek a felvonulást?
- Ááá, az már kimaradt.
- Én mindig megnézem. Apám mesélte, régen egészen elmentek a II. világháborúig. Valami újítás nem ártana. Aki először látja, annak nagy élmény. Kóstoltál valami jó bort?
- Igen, amit eddig is vakon tudtam, hogy jó bor. Agancsos és a kézműves borok közül a Ráspi.

Éreztem valami rosszat az erőben, mikor láttam, jégbor a Karnevál megválasztott bora. A megszavazott rozéba belenézett 5 fős csapatunk: ott a borstrand előtt öntögette mindenki az én poharamba a rózsit. Küzdöttem vele, de az ecet legyőzött. Öten nem tévedhetünk... Jóhiszeműen egy okot tudok felhozni mentségül: rosszul volt zárva a palack, a levegővel érintkezve a jó bor is megecetesedhet. Egyéb sötét gondolataimat, melyek magyarázatot kutattak a miértre, elhessegettem... Hogy tudta ezt a „bort" a tisztelt zsűri megszavazni...??

Valami jó sör kéne... szerencsére van, igazi atom, cseh sörök! Ötször jártam Prágában, nem véletlenül tévedek arra még borosként is. Visszaköszöntek az áhítattal kimondott nevek: Kozel, Gambrinus, Primátor. Svejk gyönyörűséges világában éreztem újra magam, ahol arról szólnak a viták, hogy velkopopovicky vagy ceske budejovicei nedűvel kell egy jó kocsma készletét feltölteni. Barna Kozel csapolva világbajnok, aki tudja a környéken, hol lehet csapolva kapni, kérem jelezze, hogy kis csapatunkat megmentse eme nedű után való sóvárgástól. (Finom volt a Kapucinus barna is! - a Szerk.)

Éhes vagyok. Megérkezett az ivászat utáni farkaséhség. A töki pompos-langaló-kemencés lángos gasztronómiai  háromszögben nagy kihívás a megfelelő kiválasztása, ahol a tökéletes tejfölös csodát kapod, minimális sorban állással. Egy tucat karneválon túl a farkaséhséggel kombinált ösztönök remekül működnek. 

Színház az élet maga, de nem az Átváltozások. Négy, egymástól független néző véleménye egyetlen mondatban összefoglalva: „Inkább ittam volna el a jegyárat!" Kemény kritika, de a néző ilyen, és ezért ér sokat az őszinte taps a jó darab után. (Én az az ötödik néző lennék, aki után négy megint elinná a jegy árát... - a Szerk.)

Gyakran kapcsolódott a karneválhoz egy jófajta hazai Hali győzelem, mint kiegészítő esemény. Sajnos ez most kimaradt, de sportélményünket gazdagíthattuk a bigán felvonuló olimpiai aranyérmes, Pars Krisztián látványával. Hatalmas taps fogadta olimpiai hősünket.

Zene az kell, zene az jó. Kerekes Band volt pénteken a korona számomra. Hangtechnikáért köszönet, minden Fő téren zajló koncertért. Remekül szólt minden muzsika. Rage Against the Machine feldolgozást sajnáltam a végéről Kerekeséktől, de nem lehet mindig mindenki igényét kielégíteni. One more drink, Lacikám?

PASO a Borutcában hozta a kötelező rugómozgatást. A csúcs zenét Ska Cubano hozta el számomra szombaton. Tökéletes választás volt a generációkon átívelő audioorgazmus. (Többek szerint a Sörtéren vasárnap muzsikáló Medicimbal adta a legjobb koncertet a karneválon - Pink Floyd cimbalomra? Lemaradtunk róla, haver... - a Szerk.).

Szervezőknek hatalmas gratula, érezhető volt a profizmus az egész karneválon. A nagy események, ha meg is csúsztak, a többi program bevárta, így senki nem maradt le semmiről.

Ave Savaria!