Citrommese a négyzeten - Játék a kastélyban a Weöres Sándor Színházban
Képgaléria megtekintése2012.09.28. - 16:45 | Kánya Dóra - Fotók: Mészáros Zsolt (Weöres Sándor Színház)
Az ősszel új színházi évad köszöntött Szombathelyre. A legelső premier egy anekdotadarab, egy Molnár-komédia. A Játék a kastélyban három felvonásban, a nagyszínpadon várja a publikumot szeptember 28-tól. A rendezői székben a szombathelyi direktor: Jordán Tamás.
Ha kiejti valaki Molnár Ferenc nevét, a többségnek általánosságban a Pál utcai fiúk hőn szeretett története ugrik be. A Játék a kastélyban is hasonlóan könnyű, de a pesti utcák helyett egy arisztokratikus mázba ragasztott olasz tengerparti kastély a helyszín. A díszlet is ezt sugallja, mézszínű és pasztell falak, bordűrökkel, klasszicista beütéssel. Az attraktív szoba V alakban nyílik a nézőtér felé, a háttérben egy tengerparti tájat látunk, ami mindig az adott napszaknak megfelelő színekben jelzi az idő múlását.
Már az elején, rögtön az első mondattal (azon gondolkozom, hogy tulajdonképpen milyen nehéz egy színdarabot elkezdeni...) egyértelmű, hogy játék a játékban szituációval szembesültünk. A nyitóképben Turai (Trokán Péter), Gál (Orosz Róbert) és Ádám (Kálmánchelyi Zoltán) éjszakai beszélgetésük kapcsán - jó pár perces csendet követően - éppen arról elmélkednek, milyen nehéz egy színdarabot elkezdeni. És valóban, mire belegondolnánk, mi nézők hol kezdenénk, ha egy darabot rendezhetnénk, már be is nyelt minket a mű, és megtudtuk az alapinformációkat.

Két pazarul öltözött szövegírót látunk és egy bohém zeneszerzőt, akik a legújabb operettjük elkészültét jöttek bejelenteni a kastélyban élő primadonnának. Éjszaka érkeztek meglepetésként, ám a házigazda, mivel nem számított rájuk, nem volt jelen. Míg a szereplőkkel együtt várakozunk, megtudjuk, hogy Ádám szerelméről van szó, közben pedig időtöltésként konyakot rendelnek a - nyáron sosem alvó - lakájtól (Endrődy Krisztián), akivel Turai kedvesen elcseveg. Kettéválik az idill: Gál mintha sejtene valami rosszat - a péntekre, mint baljóslatú napra hivatkozik -, vele áll szemben a romantika nagykövete, a fiatal zeneszerző. Az élet szép!- hangzik el nemegyszer Ádám szájából, látszik rajta, hogy fülig szerelmes, bár az öröme csak addig tart, míg hajnalban haza nem érkezik Annie (Nagy Cili).
És ott a fal, ami elválasztja egymástól a két szerelmest, felidézik Piramus és Thisbe évszázados történetét. De a fal ebben az esetben a baj forrása, a szomszédos szobából - ami épp Annié - nem csak a nő hangja hallatszik. Világos, hogy viszonyt folytat a művésznő egy színész kollégájával, Almádyval (Szerémi Zoltán). Megkövülten hallgatják a szereplők, ahogy a másik szobában erotikus töltetű - szimbolikus: mint a citrom, felhőkarcoló - szavak kíséretében épp egymáséi lesznek.
A szerzőpáros gyorsan kapcsol és aludni irányítják az összetört fiatalt. Veszélybe került az operett, Ádám azzal fenyegetőzik, hogy összetépi a kottákat, de ezt ennyi munka után mégsem hagyhatják. Turai veszi át a cselekmény fonalát, és az ő kezében összpontosul a lehetséges megoldás is. Belenyúl a valóságba és színdarabot ír belőle. Trokán Péter amúgy mindvégig kitűnően adja a karaktert. A könyvtárszobába vonul és majd két óra alatt megírja a művet, amit a nemrég hallott párbeszédre - nem egyszer szó szerint idézve - és a képzeletére alapoz. A reggeli mellett már Gálnak magyarázza a tervét, kicsivel később a primadonnát és Almádyt is beavatja a részletekbe. Kezükbe nyomja a szöveget, este pedig próba, jelentette ki az író.

Komédiát látunk, így garantált a nevetés a nézőtéren, poénokra poénokkal válaszolnak, a csúcsok csúcsa mégis az, mikor a citrom szó elhangzik. Kulcsfontosságú a gyümölcs „szerepe" és jelzésértékű is, helyzetkomikum közben, hogy a lakáj reggelire citromot hoz - amit Turai bőszen kidob az ablakon. A második rész vége hasonló módon ér véget, ahogy a darab kezdődött. Kiszólnak a darabból: Hogyan fejeznétek be egy felvonást? - ekkor már sejteni lehet, hogy soron van a függöny, de ahogy várni lehetett, csattanóval ér véget a rész.
A harmadik felvonás már az előadásról szól. Extra jelmezekben lépnek színpadra a szereplők: pirospont érte Dőry Virágnak. Befut a titkár (Vass Szilárd) is, akinek ugyan nincs sok szerepe -közönségként funkcionál az est megrendezését illetően - viszont annál nagyobbat játszik. A citrom helyett őszibarack jön a képbe, ami bársonyos, illatos, gömbölyű, majd Almády romantikus vallomással tesz pontot a történet végére. Ádám szembesül azzal, hogy az elmúlt éjszaka „csak" a darabot próbálták a szerelmével. A happy end sem marad el, ahogy várható volt.
Nem kell nagy, elsöprő darabra számítani, inkább egy könnyű és habos történetre, némi csavarral, leheletnyi szerelmi drámával, sok poénnal, várt váratlan megoldással, és ízig-vérig színházzal.
Szereplők:
- TURAI/Trokán Péter
- GÁL/Orosz Róbert
- ÁDÁM/Kálmánchelyi Zoltán
- ANNIE/Nagy Cili
- ALMÁDY/Szerémi Zoltán
- TITKÁR/Vass Szilárd
- LAKÁJ/Endrődy Krisztián
Díszlet: Horgas Péter
Jelmez: Dőry Virág
Ügyelő: Schmidt Róbert
Súgó: Balogh Lívia
A rendező munkatársa: Juhász Ádám
Dramaturg: Duró Győző
Rendező: Jordán Tamás
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1944 szavazat






















































Új hozzászólás