A Gothard-család története 1715-ig vezethető vissza, amikor Gothard Mihály a 17-18. századbeli Szombathely jelentős figurája - tagja volt a városi tanácsnak, különböző városvezetői pozíciókat töltött be, polgármester, városvezetés feladatát is elnyerte - megkapta a nemesi oklevelet. Az ő fia volt Gothard Ferenc, a család tőkéjének megalapozója, melyet aztán hat gyermeke hol rövidített, hol pedig gazdagított a történelem során. Az ő egyik fia volt, az a Gothard István, aki pedig a mérnök-tudós csillagász Gothard Jenőnek és még két testvérének Gothard Sándornak és ifjabb Gothard Istvánnak volt az édesapja. A család gyakran szűkös, a csőd szélén álló pénzügyi helyzete számos rejtélyes, izgalmas, helyenként humoros megoldásokat produkált, melynek kevésbé ismert történetei kerültek most a nagyközönség elé.

A cselédlány hitelez

Gothard Ferenc által felhalmozott javakat a hat gyermeke igen csak megrövidítette, veszélybe került a nemesi vagyon, a család a csőd szélén állt. A Gothard fivéreknek hála, nemcsak vagyoni tőkéből, de kapcsolati tőkéből is jutott bőségesen. Így eshetett meg, hogy egy cselédlány, nevezetesen Horváth Rézsi szobaleány, egy elég csinos kis összeget adott kölcsön Gothard Ferencnek(!). Ám ekkoriban a gazdasági válság kezelésének létezett egy elég alternatív módozata is, ez pedig nem volt más, mint a házasság.

Különös házasság

A család történetében volt olyan eset, amikor az egész Gothard birtok zálog alá került, csupán napokon múlt a teljes csőd. Ám ekkor újabb megoldást kínált a sors és a szerelem. A jól megválasztott menyecske bizony aranyat ért, olyannyira, hogy az akkori nagyobb adósságaikat sikerült orvosolni és a gazdasági katasztrófát elkerülni.

A családfát vizsgálva, újabb érdekességre hívta fel figyelmünket Horváth József: az 1773-as születésű Gothard Ferenc 1844. július 26-án nősült, ám 1844. július 27-én már meg is halt. A hátramaradt levéltári hagyaték kutatása során nem derült ki, hogy Gothard Ferenc amikor házasodott, magánál volt-e, vagy egyáltalán élt-e még. Erről azóta sincs tudomása senkinek, annyi azonban bizonyos, hogy Gothard Ferenc neje Bal Katalin és közös „idegen ágybul" való gyermeke, legifjabb IV. Gothard István lett az elhunyt vagyonának öröklője, egyik napról a másikra a Gothard vagyon jelentős részének birtoklója. Ám a vagyonra az elhunyt két unokaöccse Mihály (1804-1839) és István (1805-1849) is egy korábban íródott eladólevélre - 1835. október 20. - hivatkozva tulajdonképpen törvényes módon jogot formálhatott, ebből adódott Horváth József következő izgalmas története.

Családi viszályok - Ágyúgolyóval a birtokért

1837-ben történt a birtokok felosztása a család herényi és a hetyei ága között, ekkor azonban nem csak a birtokok kerültek felosztásra, hanem az adósságok is, aránytalanul, földterülettől függetlenül. Ezek az egyenlőtlenségek előbb utóbb családon belüli zúgolódásokhoz, pereskedésekhez vezettek.

Horváth József az 1844-es Herényben történt vagyonelosztásról így mesélt:

III. Gothard Ferenc különös házassága, majd váratlan halála után vagyonára kettős követelés lépett fel, egyrészt törvénytelen gyermeke István (IV.) jogos örökösként, másrészt a két unokaöcs Mihály és István (III.) részéről is, hisz nekik már korábban odaígérte mindent vagyonát. Az örökös, István (IV.) azonban hallani sem akart könnyen jött mázsás vagyonának átengedéséről, ebből aztán egyre nagyobb feszültség keletkezett a családtagok között, mígnem a dolgok a két fél összecsapásáig fajultak. A fennmaradt korabeli beszámolókban olvasottakra hagyatkozva Horváth József elmesélte, hogy 1844. augusztus 8-án István (III.) sokadmagával a herényi kastélyhoz vonult, hogy akár erőszak árán is, de visszaszerezze a neki ígért vagyont. A próbálkozások ellenére azonban nem sikerült a kastélyból annak urát kiűzni. István (IV.) tartotta magát, a szolgálónak pedig kiadta, hogy az udvaron elhelyezett mozsárral két lövést adjanak le, hogy a betolakodók elijedjenek. István (III.) tehát vereséget szenvedve térhetett haza hetyei birtokára, ám nem adta fel: peres úton küzdött tovább javaiért. A per végeredményeként István (IV.) elveszítette vagyonát és az Istvánra (III.) szállt. Ezt megfellebbezte István (IV.), aki rámutatott arra, hogy az adás-vételi szerződést, amire István (III.) hivatkozott feltételezhetően hamis aláírással látták el. Egy 1845. január 31-én érkezett levélben maga a császár utasítja a Vármegyét az ítélet megsemmisítésre, új eljárás lebonyolítására.

Horváth József kutatómunkáját helyenként nehezítette, hogy egy időben egyszerre van jelen Gothard István II., III., és IV. a család történetében. Ám a nehézségek ellenére a nyugalmazott könyvtáros magabiztosan kalauzolta hallgatóságát a Gothard-família tagjai között. Láthattunk fényképeket a családról, már elpusztult herényi Gothard-kastélyról, a csillagdáról, melyet 1889 tájékán építettek hozzá a kastélyhoz, majd a família jelentős alakjait mutatta be, közben vetített képekkel tette még színesebbé előadását.

A mérnök-tudós csillagász

Gothard Jenő (1857-1909) már gyermekkorában kezdett érdeklődni a csillagászat, valamint a villamos gépészet iránt. Középiskolai tanulmányait a Premontrei Főgimnáziumban folytatta és már ekkor a herényi birtokon fizikai, kémiai labort rendeztek be fivérével: kísérleteket végeztek, és azokhoz eszközöket is készítettek. Későbbi tanulmányait Bécsben, a Technische Hochschule-én folytatta. 1895-ben a Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság műszaki igazgatója lett. Igazgatósági tagja volt továbbá a Mayer-gépgyárnak, és többek között döntő szerepe volt a város villamoshálózatának kiépítésében is. Csillagászként főként a üstökösökkel, égi fotográfiával foglalkozott. Több csillagászati és fényképészeti műszer feltalálása is az ő nevéhez fűződik. Róla nevezték el a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium épületében 1949-ben létesült csillagvizsgálót, amely 1969-től Herényben működik.

A fenegyerek

Gothard Sándor (1859-1939) édesapja halálát követően átvette a gazdaság irányítását, így a megkezdett jogi tanulmányait félbe hagyva belevetette magát a gazdasági életbe. Viszonylag fiatalon bekapcsolódott a város üzleti életébe is, 1882-ben a Szombathelyi Kereskedelmi és Iparkamara igazgatósági tagja lett, majd 1889-ben a Vas megyei Gazdasági Egyesület igazgatójává választották, közben sorra jelennek meg agrár témájú írásai, könyvei. 1891-ben a Ferenc József lovagrendi kitüntetést is megkapta. A Gothard-família ipari vállalkozása az ő nevéhez fűződik, 1902-ben a Mayer-gépgyár elnöke lett, mivel azonban a gépészethez nem értett, ezért fivérét Gothard Jenőt kérte fel örökös elnöki tanácsadójaként.

Gothard Sándor a kezdeményezője a család másik nagy vállalkozásának, a vendéglátó komplexumként működő, a Fő tértől a Kisfaludy utcán át a Király utcáig létesülő szálló, kávéház és kertvendéglővel kiegészülő épületegyüttes üzemeltetésének, majd későbbi 1915-ös értékesítésének is.

A művész

Dr. Gothard István (1869-1948)

Budapesti Tudományegyetemen 1893-ban orvosi tanulmányokba kezdett, majd ezt követően külföldre ment és ott művészetet tanult Berlinben, végül Párizsban telepedett le egy rövid időre. Egyiptomban is élt egy rövid ideig, ahol a tuberkulózissal foglalkozott, majd visszatér Párizsba. Az I. világháború ideje alatt sorhajó orvosként teljesített szolgálatot a Dunai flottánál.

Egyiptomi tartózkodása alatt - 1907-1908 - jelentős, mintegy 300 darabból álló gyűjteményt halmozott fel, melynek néhány darabja még ma is megtalálható a Savaria Múzeum gyűjteményraktárában.

Horváth József a Gothard Múzeum könyvtárosaként kezdett el foglalkozni a család történetének felkutatásával. Levéltári kutatásai során számos bírósági, a mai fülnek is megdöbbentő történetre bukkant, melyeket most megelevenített hallgatósága előtt.

A Vasi Múzeumbarát Egylet legközelebb október 24-én, szerdán várja sok szeretettel az érdeklődőket a Prenorica sorozat 12. kötetének bemutatójára. Az est házigazdája prof. dr. Vig Károly entomológus lesz.