"Kárpátalja őrzi még az ősi Vereckét" - Kárpátia koncert az Arénában

Képgaléria megtekintése2009.02.15. - 23:45 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'

"Kárpátalja őrzi még az ősi Vereckét" - Kárpátia koncert az Arénában

Az egy hónappal ezelőtti, körmendi Kárpátia koncertről írtuk azt, hogy nem kívánunk az írással megágyazni a politika bonnelrugós matraccal bélelt, gerincnyúzó fekhelyén, egyrészt, mert a rugó nyomná az oldalunk, másrészt a természetes alapú, biobútorokat preferáljuk. Ez igaz most is, ennek ellenére újra leteszteltük a bonnelrugós epedát. Kárpátián jártunk, mesterségünk címere: egészséges identitástudatú kultúrmagyar.

Felütés 1.

- Elnézést kérek a zavarásért... - állít meg egy - fogalmazzunk úgy -, ápolatlan külsejű polgár, miközben az Aréna felé szaporázom.

- Rendben, megtörtént - mondom neki, miközben aktivisták máris meglepték jobbkezemet az ikes igéket jobban preferáló párt - csakhogy a nyelvtani vonzata domináljon, ne a politikai... - szóróanyagával. Ebben az olvasható, hogy meg lészen általuk tisztítva Magyarország, ami örömteli, mert rengeteg a kutyaszar, meg az elszórt csikk, plusz bónuszként sörösflakon. Ha tényleg így lesz, akkor érdemes ebben a gazdasági recesszió sújtotta időszakban "Tiszta udvar, rendes ház" táblák nagytömegű gyártásába fogni, tuti üzletnek tűnik. Vagy nem tudom, lehet, nem egyre gondoltunk? (persze, hogy nem, ne legyünk álszentek, hiszen Hofi óta tudjuk, hogy az utcát az utcaseprők tisztítják serényen - "súlyosan sepernek, sohasem pihennek..." -, de ma már ez a munkafolyamat is "gépesítve" van...).

Felütés 2.

Kárpátia: Toborzó

Harcba hívja nemzetünk minden hű fiát
Toborzóra fújják már a trombitát
Én fatornyos kis falum, jó apám , anyám
Búcsút intek, indulok őseink nyomán

Földön-égen vágtatunk , nincs ki ellen áll
Levegőt hasítja ezüst vas madár
Győzelemre visszük most népünk zászlaját
Mindhalálig óvjuk , Istent és hazát

(a karpatiazenekar.hu oldalról változtatás nélkül idemásolva)

"Zúgjatok Kárpátok..."

Szóval ha nem is vérszagra, de gyűlt az "éji vad": családapák, akik gyermekük kezét fogva érkeztek, férjek és feleségek, tizenéves elsőkoncertezők, ősz szakállú nagypapakorúak - mindenkivel szembetalálkozhattunk az Arénában. Tény, hogy a nemzeti rock műfajába folklórelemeket csempésző zenekar képes családokat megmozdítani, kellő identitástudattal megáldott fiatalokat a nemzeti öntudatra nevelés mágneses mezejébe vonzani. Ennek apró, de annál beszédesebb motívuma, ahogy egy negyvenes férfi köszöntötte ismerősét az aulában: „szebb jövőt!". Tagadhatatlan, nagyigazság.

Az Ezüst-Patak együttes koncertje fűtötte fel az Aréna hangulatát

A Pallai Produkciótól eddig is megszokhattuk, hogy a bulik pontosan kezdődnek és a technika is odavág rendesen. Az előzenekari hangulatfelelős szerep ezúttal az Ezüst-Patak együttesre jutott, akik számos népzenei betéttel, de néha fájóan szerencsétlen szövegmegoldásokkal operálva gyúrtak össze egy vállalható, folk-gyökerű, a megsebzett nemzettestre gyógyírként ható zenei elsősegélycsomagot.

Az átcuccolás zéró üresjárattal, szinte pillanatok alatt megtörtént, és máris a színpadon állt a minden magyar vigyázó tekintetét Erdélyre vető Kárpátia. A mondanivalót képi látvánnyal is erősítő zenekart csúcsfények, és heves zászlólobogtatással kísért hangorkán fogadta. Zúgtak a Kárpátok, ébredt a magyar és neveket akart hallani - őrületes tombolás, átélés, már-már katarzis, mindjárt a koncert elején. Jól felépített tematikával lépett színpadra a csapat, persze a jól bevált forgatókönyvön felesleges változtatni. Az a zenekar, amelyik éves szinten közel 100 koncertet ad, már kitaposta magának a repertoár- és vizuáloptimális, közepekivágott magyar zászlóval szegélyezett ösvényt a közönség szívéig. Tudják, mikor kell dinamikus, lendületes számokat játszani, ugyanakkor nem feledkeznek meg az érzelmesebb - mondhatni karkímélőbb -, hangvételű dalokról sem, olyanokról, mint a lenne, Ott, ahol zúg az a négy folyó, vagy az Egy az Isten, egy a nemzet.

Bizalom az ősi erényben - Kárpátia koncert az Arénában

Aki nem vágyott az alkohol adta testi bódulatra, annak lelki kielégülést nyújthatott a felharsanó Pálinka című szám. Meglátogattuk Doberdót, a Fiúmei kikötőt, s együtt sírhattunk a Veteránnal, miközben azt kérdezgettük, Hol vagytok székelyek? Az elcsatolt területek emlékére nem maradhatott el a Lesz még! című szám örök szállóigéje, a „Vesszen Trianon", melyet hatalmas üdvrivalgás és füttyszó kísért. A koncert záróakkordjai is önmagukért beszéltek, a Magyarnak születtem betöltötte az Arénát, de a prímet mégiscsak a Székely Himnusz vitte el, melyet a zenekar a közönséggel közösen énekelt. Tapsviharban távoztak, s ugyanabban jöttek vissza két ráadásdal erejéig.

Végül ejtsünk néhány szót a szervezésről: úgy gondoljuk, mindennél többet elmond, hogy a rendezőknek jóformán egyszer sem kellett közbeavatkozniuk. Amennyire felfokozott hangulatú volt a koncert, annyira mentes is mindennemű atrocitástól és a rockkoncertekre jellemző csikk- és pohártetemek látványától. A biztonságiak szinte észrevétlenül ügyeltek a rendre, s az Arénából kiáramlóktól elköszönve búcsúztak a szolnoki szervezők.

Leütés

Neveket akarok hallani

Neveket akarok hallani
Kik ötvenhat hóhérai
Kik hoztak ítéletet
Egy tiszta forradalom felett

Mert a bűn az csak bűn marad
Kezükhöz vér tapad
Istentől embertől
Ne várjon irgalmat
Ezernyi áldozat, most
Sírjából felmutat
Gyilkos és áruló
Szent földben nem nyughat.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

strummer 2009.02.19. - 09:40
Hazafias de sokszor demagóg dumával nyakonöntött csasztuska. Zeneileg értékelhetetlen. A zenekar oldalára meg érdemes beregisztrálni, három napja nem aktiválja az adminisztrátor a technikailag e-mailben megerősített regisztrációt! Agyában kopasz cenzor ül, biztosan. Csak a megbízható, jó elvtársak fórumozhatnak a karpatiazenekar.hu oldalon. Előre, zúgjatok!