A döntés-előkészítési szakasz lezárulásával az önkormányzat 2011 nyarán döntött a gyógyhellyé minősítendő terület nagyságáról, majd a gyógyhely végleges határai 2011 őszén kerültek kijelölésre az illetékes hatósággal, az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalával történt egyeztetéseket követően. Ennek eredményeképpen a városon belül két területegységet határoltak le. Az északi, kisebb gyógyhelyi terület teljes egészében az Arborétum területére esik, az ettől délebbre elhelyezkedő gyógyhelyi terület nagyobb kiterjedésű, magában foglalja a gyógyfürdőt és kiterjedt zöldterületeket. Mindkét gyógyhelyi területet védőzóna övezi az előírásoknak megfelelően.

Szintén 2011 nyarán született önkormányzati döntés a pályázathoz szükséges környezeti mérések megrendeléséről és a szükséges dokumentációk beszerzéséről. Ennek a felkészülési és mérési szakasznak a keretében készült el 2012 januárjában egy Gyógyhelyi Fejlesztési Program is.

2012 októberében az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala megküldte a határozatait arról, hogy az önkormányzat kérelmében megjelölt két területet „Sárvár - Gyógyvarázs" és „Sárvár- Arborétum" elnevezéssel gyógyhellyé nyilvánította. Ezzel Sárvár az ország 14. nyilvántartásba vett gyógyhelye lett.

A gyógyvízre épülő idegenforgalom az 1980-as évek elejétől erősödött meg. A már korábban megépült fürdő és kemping évi átlagban 160 ezer látogatót fogadott. Akkoriban a jelenlegi fürdő helyén még sportpálya volt. 1983-ban tették le a Danubius Termálszálló alapkövét, ami 1985-ben nyitott meg az osztrák-magyar idegenforgalmi együttműködés keretében.

A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő 2002-ben nyitotta meg kapuit, ezzel a város tovább erősítette pozícióját az egészségturisztikai piacon és idegenforgalma is fellendült. A fürdő Magyarországon egyedülállóként a színvonalas szolgáltatásai miatt 2004-ben az Európai Királyi Fürdők Szövetségének (Royal Spas of Europe) tagjává vált. 2007 áprilisában a gyógy- és wellnessfürdő elnyerte az EuropeSpa-med minőségi díjat, 2008-ban a Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága a legmagasabb, négycsillagos kategóriába sorolta. 2010-ben adták át a fürdő második ütemét, a 3 milliárdos fejlesztéssel családi fürdővé vált a komplexum, amelynek látogatószáma 2011-ben elérte a 720 ezer főt.

A jelentős fejlesztések hatására új szállodák jöttek létre (Vital Med Hotel, Park Inn Hotel, Spirit Hotel), emellett számos új panzió, apartman is nyílt. A szálláskapacitás jelentős bővülését jól mutatja, hogy míg 2001-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 26 ezer fő volt, addig 2011-ben 444 ezer, ezzel Magyarország 7. leglátogatottabb települése lett Sárvár.

2011-re Sárvár alkalmassá vált a gyógyhely cím megszerzésére. Természeti adottságai a gyógyhely cím elérésének megfelelnek: gyógyvize kiváló, minősített; a fürdőhely természeti környezete rendezett, parkosított; levegője kiváló; a zajszennyezés nem haladja meg a határértéket. A gyógyhellyé nyilvánítás társadalmi-gazdasági feltételei is adottak: a gyógyfürdő kül- és belföldön egyaránt ismert; magas a település presztízse, jó a városimázs; a bel- és külföldi turizmus célpontja; nincs szennyező ipar, egyéb szennyező gazdasági tevékenység; megfelelő mennyiségű és minőségű szállóhelyekkel rendelkezik.

A gyógyhellyé nyilvánítást tanúsító oklevél átadási ünnepségen került bemutatásra a „Gyógyvarázs öt csillagban" elnevezésű gyógyhelyi fejlesztési program. Célja, hogy olyan stratégiai irányt mutasson a kijelölt gyógyhely és térsége konkrét fejlesztési kérdéseiben, amely segítségével Sárvár - nem csak nevében, hanem valójában is - gyógyhely lehet az elkövetkezendő években. A gyógyhelyi fejlesztési koncepció öt pilléren nyugszik, „öt csillagban" összpontosul, híven az „Öt csillagos várost építünk!"szlogenhez. A tervek között szerepel a Posta mögött egy új turisztikai célú tér kialakítása, a Nádasdy-vár hídjának és a Várkerületnek a felújítása, tematikus gyógyhelyi út a Posta tértől a Spirit Hotelig, a Csónakázó-tó környezetének rehabilitációja és az említett helyszíneken gyógyhelyi tematikus terek kialakítása.