„Nincs mit tenni, ha kimegyek, pánikrohamot kapok!"

Balázs Balázs (Czukor Balázs), a darab főszereplője agorafóbiában szenved, melynek értelmében nyolc éve nem hagyta el lakását, s kilincsét sem adták egyik kézből a másikba. Teljesen egyedül éli napjait a tiszta fehér négy fal között, melyben úgy mozog, mint egy szellem. Otthonosságnak semmi nyoma, míg egyik fiók a hűtőszekrény, addig a másik a hulladékgyűjtő. A csupasz falakhoz szintén fehér, szögletes ülő garnitúra társul. Balázs mérsékelt, stilizált lépésekkel közlekedik lakásában. Nem számít, ha csengetnek, vagy szól a telefon, mindent megfontoltan, szándékoltan tesz. Magyarán úgy működik, mint egy gép. Az analitikusától (Kelemen Zoltán) megtudjuk, hogy magára húzott egy virtuális, második személyiséget, hogy az igazinak ne kelljen kérdeznie, éreznie, szenvednie.

A külvilággal csak a nagy kivetítőn keresztül találkozik. Úgy, mint a betegesen aggódó édesanyjával (Kiss Mari), akinek kirohanásai szintén kezelésre szorulnának, az ételszállítóval (Farkas Ádám), aki csak „konzervembernek"hívja, továbbá a Globál Biztosító ügyfélszolgálati alkalmazottjával (Trokán Péter), vagy az Otthon Klinika ügyfélszolgálati alkalmazottjával (Szabó Tibor), csakhogy néhányukat említsünk. Bár a színpadon nem jelennek meg, játékuk ereje így is megteszi a kellő hatást. Kelemen Zoltán most is hozza a tőle megszokott kiemelkedő gesztusokat és a kellően gúnyos hanghordozást, míg Kiss Mari tökéletesen azonosul a megkeseredett édesanya szerepével.

Szerelmes Balázs premier a Weöres Sándor Színházban - jelenet a darabból

Balázsnak szüksége van szerelemre, gyengédségre, azonban efféle szolgáltatásokhoz is csak a világhálón keresztül jut. Először a Sextoon műsorain választ számára tetszetős elfoglaltságot, majd orvosai tudta nélkül regisztrálják egy társkereső fórumra. Immár így is akad egy-két hódolója. Egyik sem tart azonban néhány percnél tovább, a lányok ugyanis fel szeretnének menni a lakására... Mercédesz (Csonka Szilvia) néhányszor még kapcsolja magát a képernyőre, megosztja vele videóit, és vállalkozik, hogy kipróbálja a virtuális szexet. Utóbbi azonban kudarcba fullad, kapcsolatuk hamarosan megszakad. A többi kinti emberhez hasonlóan Mercédesz sem él sokkal jobb életet Balázsnál. Ahányféle ruhát visel, annyiféle paróka jár hozzá. Igazi arcát, műfrizura, és smink nélkül csak az utolsó „találkozásuk" alkalmával pillanthatjuk meg. Még a kivetítőn keresztül is szétárad a színpadon az a dinamizmus, ami e kislányból árad, mégsem lehet ő a megmentő. Valaki olyan kell, mint Éva (Péter Kata). A szomorú szemű, Madame Zoé (Vlahovics Edit) szolgálatában álló prostituált Éva, aki ugyan többször is visszautasítja Balázst, mondván hasonló helyzetek nem tartoznak munkaköri kötelezettségei közé. Balázsnak azonban ő kell. Ő, aki emberi, akin nincs paróka, aki nem rendelkezik a pénze fölött, mint a Globál, vagy nem tartja sakkban, mint az analitikusa.

Balázs első kimerészkedése a nagyvilágba rosszul sül el, korházba kerül, orvosai még inkább betegnek titulálják. Hamarosan azonban rájön, nincs szüksége a virtuális világra, csak kihasználták. Leteszi a mindentudó távirányítót, kikapcsolja a vetítőt és a laptopot. Már nem kell más, mint egy szerető anya, akit felhívhat, hogy mit vegyen fel, ha kilépne az utcára, és egy lány, akit szerethet, s akihez mindenféle csodaruha nélkül hozzásimulhat. Nyolc év kellett ehhez a felismeréshez. Nyolc év kellett ahhoz, hogy ne csak a műfákat nézegethesse a szobájában, hanem kilépjen az ajtón, és megkeresse a hozzá méltó társat.

Felvágták Szerelmes Balázst - premier után "betortáztak" a színészek

Balázs immár nem a Balázs, hanem a Szerelmes vezetéknevet viselheti, egy újabb, az előbbinél sokkal humánusabb, és élhetőbb ruhában. Feltéve, ha megtalálja Évát. Ez ugyanis nem derül ki a darabból. Ha nem is ennyire szélsőségesen, de sokunk él Balázshoz hasonlóan egy gépies, virtuális világban, melyben teljesen elfeledkezünk a kézzel fogható dolgokról. Ilyenkor már csak egy mindent elsöprő szerelem segíthet, melyet azonban nem dobhat ki a számítógép processzora. Helyette jókor kell lennünk jó helyen, s jókor kell hoznunk jó döntéseket...