Márkus Emília, az örök szombathelyi - könyvbemutató a Weöres Sándor Színházban

Képgaléria megtekintése2012.12.19. - 00:30 | Waldo - Fotók: Büki László

Márkus Emília, az örök szombathelyi - könyvbemutató a Weöres Sándor Színházban

December 17-én a Weöres Sándor Színház Márkus Emília termében adta közre a Szülőföld Könyvkiadó a Híres szombathelyi nők sorozat legújabb kötetét, amely Márkus Emília életét dolgozza fel. A műsorban volt casting, keveredett a múlt és a jelen, és hallhattuk a színésznő tiszteletére írt Emília-keringőt.

Az ünnepélyes könyvátadó hangulatát a Bartók Béla zeneiskola növendékei alapozták meg. Őket Jordán Tamás, a Weöres Sándor Színház igazgatója követte a színpadon, aki elmondta, nagyon örül annak, hogy itt, a színházban, a Márkus Emília teremben mutatják be a színésznőről készült könyvet. Azt is megtudtuk, hogy annak idején Dr. Takátsné Dr. Tenki Mária javasolta, hogy a termet a művésznőről nevezzék el, és a színház első darabjában is - 9700 - Márkus Emília alakja tűnt fel.

Igazgató úr köszöntő szavai után Lazáry Viktor alpolgármester, a könyv egyik előszavának írója mondta el, hogy amikor felkérték arra, hogy köszöntőt írjon, még nem sokat hallott Márkus Emíliáról, de ahogy megkapta és elolvasta a könyv szövegét, egyre jobban körvonalazódott benne, milyen is volt ez az asszony. Amellett, hogy színésznő volt, megállta a helyét a mindennapi életben is, hiszen hatalmas bátorsággal mentette meg a férjét a nyilasoktól, ugyanekkor a színpadon elkápráztatott mindenkit, és csak szőke csodaként emlegették.


Lazáry képviselő szavai után dr. Takátsné dr. Tenki Mária, a sorozat szerkesztője beszélt a sorozat ötletéről. Amikor egyedüli nőként a közgyűlésben felvetette, hogy készüljön a híres szombathelyi nőkről könyv, és kérte a közgyűlés támogatását, egyöntetűen megszavazták. Nem gondolta, hogy ebben a sorozatban a nőkön kívül férfiak is részt vesznek, de első volt Farkas Csaba, a Szülőföld Könyvkiadó vezetője, aki azonnal felajánlotta segítségét. Tanácsnok asszony beszélt azokról a nőkről, akikről eddig kötet jelent meg, és arról, hogy ők a haláluk után is tanítanak minket.

Gazdag Erzsit személyesen is ismerhette, és csodálatos embernek tartotta. Ambrózy Teréz a szaléziak szombathelyi letelepítőjeként a szegény gyerekeket segítette, Batthyány Erzsébet a domonkos rendet hozta Szombathelyre, Márkus Emília pedig maga volt a csoda azzal, ahogy játszott, amilyen természetességgel a színpadon állt. Tanácsnok asszony megköszönte azok munkáját, akik nélkül ez a sorozat nem jöhetett volna létre, és akik nélkül nem ismerhetnénk a híres szombathelyi nőket.

Ölbei Lívia színházkritikus, a kötet másik előszavának írója az időről beszélt. Arról, ahogy a színházban egy előadás véget ér, de minden nap újra is éled. Ez az örök körforgás, ez az időtlenség jellemzi ezt a sorozatot is. A könyv előszavában ezt írja: "Ha van híres szombathelyi nő, akkor Márkus Emma az volt: sok évtizedes, kivételes színpadi ragyogása egyrészt az „örökasszony" diadalútja, másrészt egy lázadó, öntudatos nő vonzó története."


Az időutazás után Horváthné Kupi Ildikó, a könyv szerzője elmesélte, hogy került kapcsolatba Márkus Emíliával. Először egy kiállítás szervezésére kérték fel, majd meglepetten tapasztalta, mennyi anyag, és fotó áll rendelkezésre a színésznőről. Amint jobban kutatta élettörténetét, úgy kerültek elő újabb szombathelyi színházi szerepek, amiben Márkus Emília feltűnt. Elmondta, sokszor hívták a művésznőt Szombathelyre, ha az itteni színitársulatok eladósodtak, hiszen ahogy a színésznő feltűnt egy darabban, azonnal ki tudtak lábalni az adósságból. Beszélt a rengeteg színházi szerepéről, arról, hogy szinte 3-4 hetente kellett újabb szerepet tanulnia, és arról is, hogy közel hetvenöt év alatt háromszázötven szerepet játszott el.

A szerző szavai után Csonka Szilviával, azaz Márkus Emíliával beszélgetett Jordán Tamás arról, hogy milyen volt az első hat éve Szombathelyen. "Magától a művésznőtől" tudtuk meg, hogy születése után 1 nappal leégett a ház, ahol született, és hogy életének első hat évét töltötte városunkban. Elmondta, számára Szombathely mindig úgy élt a szívében, „mint a legszebb kép, mint maga az elképzelt, annyiszor megálmodott mennyország".


A beszélgetés után egy casting-ot is láthattunk: az igazgató vizsgáztatta „Márkus Emíliát", aki jelentkezett a Weöres Sándor Színházba. Érdekes belépővel, a Pygmalion egy részletével mutatkozott be „Emília", majd a színésznő és Jordán Tamás először Prágába kalauzolt minket az Ember tragédiájából, ahol mint Borbála és Kepler beszélgettek. Végül csak egyetlen mondatot kért Jordán Tamás a Liliom című darabból: „Te csak most aludjál, Liliom!". Ezt „Emília" olyan egyszerűen és szépen mondta, hogy azonnal felvételt nyert a színházba.

Ebben a kis castingban az idő is keveredett, nem volt zavaró, hogy egyszer a jelenben vagyunk, máskor pedig a múltban. Jordán Tamás sokszor huncut mosolyával adott tanúbizonyságot arról, hogy Csonka „Márkus Emília" Szilvia teljesen elvarázsolta.

Talán, ha egyszer színház alakul Szombathelyen és ő lesz az igazgató, felveszi Őt, és eljátszhatja Márkus Emíliát. Az első darabban.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

Szakats Kinga 2012.12.28. - 01:46
Talan illett volna Markus Emilia utodait ertesiteni es kuldeni egy tiszteletbeli peldanyt!!
Szakats Kinga Gaspers - Markus Emilia ded-unokaja
Nijinsky Tamara - Markus Emilia unokaja