2013 első szombatján 40. alkalommal csendültek fel a dallamok az újév tiszteletére, és Sárvár polgárainak köszöntésére a Sárvári Fúvószenekar előadásában. 1974-ben a Pernecker János által elindított hagyomány az óta is töretlenül folytatódik, az estén utódja, Szélesi Attila immár 9. alkalommal dirigálta az Újévi koncertet.

Nyitány -  Cesarini: Matterhorn-Gotthard-Bahn March  

A koncertnyitó darab Franco Cesarini: Matterhorn - Gotthard -Bahn indulója volt. Ezt a darabot a szerző a Svájci-Alpokban 3000 méter magasan, fantasztikus, lélegzetelállító útvonalon haladó vasútvonal tiszteletére komponálta.

Verdi: A végzet hatalma

Giuseppe Verdi pontosan 200 évvel ezelőtt, 1813-ban született észak Olaszországban. A sors iróniája, hogy ugyanebben az évben született Lipcsében Richard Wagner, aki élete során legfőbb zenei vetélytársa volt. A végzet hatalma (olaszul La forza del destino) Giuseppe Verdi négy felvonásos operája, melynek ősbemutatójára 1862. novemberében került sor Szentpéterváron. Az akkori kritikák szerint A végzet hatalma Verdi legteljesebb operája volt, mind az ihlet és a dallambőség tekintetében, mind pedig a zenei kidolgozás és a hangszerelés szempontjából. Az opera nagyszerű nyitányát hallhattuk Franco Cesarini hangszerelésében a Sárvári Koncertfúvószenekar előadásában, mely a világ neves hangverseny termeiben gyakran hangzik fel az operától függetlenül, önálló műként is. A zenekart Szélesi Attila karnagy vezényelte.

Kodály: Kállai kettős

Nagykálló kulturális nevezetessége a Kállai kettős, amelynek műfaja táncballada. A legenda szerint a Kállai kettős tánca a török időkből származik, amikor Kállónak még vára volt. A cella aljában gerendák voltak lerakva, amelyeket fatüskékkel raktak tele. A bezárt rabnak váltogatnia kellett jobb és bal lábát, hiszen olyan fájdalmas volt a tüskés deszkán állni, hogy nem bírta egyszerre mind két lábával, hanem egyiket mindig pihentette.

Kodály 1926-ban jegyezte le a dallamokat, és csodálkozva megjegyezte, hogy a falusiak e dallamokat csak tánccal együtt tudták előadni. Ez alapján írta meg 1951-ben a Kállai kettőst vegyeskarra és népi zenekarra.  A táncnak meséje, legendája van, egy civakodó, majd kibékülő és boldogan együtt mulató szerelmespárról szól.

Hidas Frigyes: II. népdalszvit

Hidas Frigyes a legtermékenyebb és a legtöbbet játszott magyar fúvószenekari szerző. Rendkívül kedvelt népdalszvitjei, Hidas érett stílusának legnagyszerűbb példái. Népdalfeldolgozáshoz csak kevesen képesek méltó módon hozzáfogni. Bartók maga, a következőképpen fogalmazta meg azokat a kihívásokat, amelyekkel ez a műfaj a 20. századi zeneszerzőt szembesítette: „Népi dallamokkal bánni tudni, egyike a legnehezebb feladatoknak. Merem állítani, van olyan nehéz, ha nem nehezebb, mint egy nagyszabású eredeti mű megírása. Annyi bizonyos, hogy a népdal-feldolgozásokhoz éppen annyira szükséges a megfelelő inspiráció, mint bármilyen más mű megírásához."

A második szvit, visszatérő szerkezetével öt népdalt használ fel modern harmóniai környezetben, ami még inkább kiemeli a dallamok szépségét.

Philip Sparke: Orient Express

Az Orient Expressz története tulajdonképpen a XIX. és XX. század Európájának története. A nyugat és kelet európai országok közötti vasúti kapcsolat létrejöttét az európai nagyhatalmak politikája határozta meg. A XIX. század második felében a nyugat-európai országok érdeklődése kelet felé fordult és a meggyengült Oszmán Birodalom által még megszállt balkáni országok függetlenségi törekvései felerősödtek.

A közvetlen összeköttetéssel az expressz a Párizs-Bécs-Budapest-Belgrád-Niš-Szófia-Konstantinápoly (a mai Isztanbul) útvonalat 1889-ben 67 óra 35 perc alatt tette meg. Az 1889-1914 közötti időszakot nevezzük az Orient Expressz fénykorának.

A jubileumi est fénypontjaként átadásra került a Magyar Fúvószenei Szövetség Nívódíja, amelyet a szövetség adományozott a Sárvári Koncert Fúvószenekarnak. A díjat Dohos László, a szövetség elnöke adta át Szélesi Attila karnagynak.

Ifj. Johann Strauss: Mennydörgés és villámlás

Ifj. Johann Strauss osztrák zeneszerző, zeneköltő 1825-ben, Bécsben született. A Kék Duna keringő megkomponálója, már életében a „keringőkirály" becenévvel illették.

Művei a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjeinek gerincét alkotják immár 70 éve. Strauss dallamai a Monarchia békéjét, fénykorát idézik, igényesen megkomponált keringői, operettjei, polkái kiállták az idő próbáját, és máig nagy népszerűségnek örvendenek világszerte.

Fucik: Florentin Marsch

Különleges volt az idei koncert, nemcsak a díjátadó miatt, hanem azért is, mert 40. alkalommal szerveztek a fúvósok újévi koncertet. Szélesi Attila karnagy ez alkalomból színpadra szólította elődjét, Pernecker Jánost is, aki Fucik Florentin marsch című szerzeményét vezényelte.

Ennio Morricone: Ecstasy of Gold

A szünet után Ennio Morricone: Ecstasy of Gold című darabjával folytatódott az újévi koncert. A zenei dallam a Jó a Rossz és a Csúf című kultikus film egyik örökzöld melódiája, melyet a Metallica együttes koncertjei nyitódarabjaként használ fel.

Johann de Meij- James Bond 007

Az 1960-as években útjára indult mozifilmek sorozatát Őfelsége titkos ügynökéről talán nem kell bemutatni senkinek, hiszen valamelyik részét biztosan látta már mindenki, és előttünk van Sean Connory, Roger Moore, Pierce Brosnan vagy Daniel Craig által megformált James Bond elegáns alakja.

A technikai trükkök, újítások mellett ezekben a filmekben fontos szerep jut a zenének is. Olyan nagy nevek írtak már főcímdalt a sorozat filmjeihez, mint Luis Amstrong, Paul McCartney, Tom Jones, Tina Turner, vagy Sheryl Crow. Az előadás folytatásaként egy összeállítás következett a régebbi, de máig népszerű James Bond filmslágerekből, Johann de Meij hangszerelésében.

Sax in the City

Az új zenekari tagok bemutatása, köszöntése után áthajóztunk a szving dallamaira. A szaxofon napjaink egyik népszerű hangszere, első virágkorát a szving korszakban élte. Az 1900-as évek közepétől a szaxofonkórus (alt, tenor, baritonszaxofon) alaphangszere lett a mai modern koncert-fúvószenekaroknak is. Nélkülük már elképzelhetetlen lenne egy fúvószenekari mű hangszerelése, és előadása.

Szólóhangszerként jazz és klasszikus műfajban egyaránt használják. A felcsendülő modern, könnyed hangvételű mű szólistája Kovács Imre tanár úr volt növendéke, a zenekar alt-szaxofonosa, a győri konzervatórium klasszikus szaxofon szakos tanulója, Csejtei Tamás volt.

Jon Bon Jovi

A Bon Jovi amerikai rockegyüttes, melyet 1983-ban alapított John Francis Bongiovi Jr., művésznevén Jon Bon Jovi. A zenekar a pop-metál stílus megalkotója, egyben annak legnagyobb sikert elért képviselője. A Def Leppard hangos, de dallamos metáljának és John Bon Jovi egyik példaképének, Bruce Springsteen munkásosztálybeli érzékenységének összedolgozásával létrehozták a hard rock vonzóan melodikus, egyben professzionális változatát, mely hallgatható lett mind a tizenévesek, mind a háziasszonyok számára. A Sárvári Koncertfúvószenekar előadásában Jon Bon Jovi legnagyobb slágereiből hallhattunk egy összeállítást.

Hungária 

A Hungária együttest Fenyő Miklós alapította 1967-ben. Legsikeresebb korszakuk 1979-ben kezdődött. Az együttes ekkor változtatott a stílusán mind zenében, megjelenésben és előadásmódban. Ezzel a magyarországi jampikat keltették életre.

1980-ban koncertet adtak az E-Klubban, ami őrjítő hatást gyakorolt a közönségre, a fiatalok jampikká váltak. A Rock and Roll Party című nagylemezük a megjelenést követő első hónapban már 40 ezer példányban kelt el. 1981-ben a Limbó hintóval megnyerték a Tánc- és popdal fesztivál nagydíját. Új nagylemezük, a Hotel Menthol is 1981-ben látott napvilágot, mellyel újfent átütő sikereket tudhattak magukénak. 1982 márciusában a Népstadionban adott koncertjüket 150 ezren nézték és hallgatták. A koncertünk utolsó műsorszámaként két örökzöld Hungária slágert hallgathattunk meg.

A ráadások után Kondora István polgármester köszöntötte az ötcsillagos város ötcsillagos fúvószenekarát, majd jó egészséget és sok-sok lélekmelengető zenét kívánt 2013-ra a sárváriaknak és a város vendégeinek.

A 40. újévi koncert ráadása természetesen a Radetzky- induló volt, amely alatt állva tombolt a közönség.