"A közös pont, ahol az önzésünk eltűnik: a szeretet. Minden emberben van valami, ami szerethető. Hogy ezt megtaláljuk, az a mi feladatunk."

Korunkban, amikor az élet szinte valamennyi területét a fogyasztói társadalom diktálja, nem halt ki az érdeklődés a szellem, a lélek dolgai iránt. Összegyűjtöttük, kiktől hallhattunk akár sorsfordító, akár szemfelnyitó gondolatokat. 

Feri atya, a stand up komédiás pap

Feri atya úgy gondolja, hogy leggyakrabban mi állunk a boldogságunk útjába azzal, hogy képtelenek vagyunk dönteni, ez ugyanis kemény dilemmával jár.  Ha kiválasztunk egy dolgot, akkor kizárjuk a többit az életünkből. Egy idő múlva rájövünk, milyen sok a veszteségünk, és ez súlyos teherként nehezedik ránk. Ezt a terhet egyre elviselhetetlenebbnek látjuk, ránk ereszkedik, szinte megfojt. Valahogyan kompenzálnunk kell a nyomasztó érzést, tehát kijelentjük, lehet, hogy sok a veszteségünk, de mi a legjobbat, a legtökéletesebbet választottuk. Senki sem mondja a boltból távoztában, hogy egy vacak farmert vettem, hanem kijelenti, a legjobbat vásároltam. Párkapcsolatainkban is ezért akarjuk társunkat tökéletesnek.

Sors és önismeret a mi kezünkben van, ne engedjük elfolyni!

Feri atya gondolatait itt foglaltuk össze

Rakovszky Lujza pszichológus a hazugságról

A hazugság kifinomult művészet, egyfajta menedék, a büntetés elkerülését szolgálja, ezért nélkülözhetetlen és mindennapos tevékenység... Az élővilágban a megtévesztés a fajfenntartását szolgálja, de mi a helyzet velünk, emberekkel? Mi miért hazudunk? - vetődött fel a kérdés. „A hazugság magunk védelme" - mondta Gárdonyi Géza. Lehet persze az is a magyarázat, hogy a hazugságainkkal a valóság elől menekülünk, félünk, vagy nagy megfelelési vágyunk van. Az erősebbik nem képviselőire inkább az önző hazugságok jellemzőek, melyek használatával bizonyos célokat kívánnak elérni. A nők ezzel szemben akkor élnek megtévesztéssel, ha valakit meg szeretnének kímélni a valóságtól.

„Aki sokat beszél, előbb-utóbb kimondja az igazságot, vagy kimond egy hazugságot, amellyel elárulja magát." 

A pszichológusnő gondolatait itt tettük közzé

dr. Zacher Gábor toxikológus a drogmentes szórakozásról és a mérgekről

Ma egy átlagos magyar családra napi 7 perc szülő-gyermek beszélgetés jut. Ennek tekintetében nem csoda, hogy a saját baráti és ízlésközösségük, netán a netes jelenlétükhöz kapcsolódó ismeretségek többet tudnak az adott gyerekről, mint a szülő, vagy a pedagógus.  Mindennapi életünk digitalizálódása és elidegenedése egyre inkább saját világunkba zár, így egyre kevésbé jut idő figyelni egymásra, és egyre kevésbé él a szülő-gyermek kapcsolat. Másrészt a szülök (saját) fiatalkori szocializációs terepe és a mai, finoman szólva is "fényévnyi" távolságra van egymástól. A technológia, a társadalom és a normák, továbbá számtalan egyéb terület is sokat változott az elmúlt évtizedekben, ami gyökeresen megváltoztatja a mai fiatalság családon (belüli és) kívüli társadalmi életét és integrációját egyaránt. Míg régen a család volt az elsődleges mintaforma a szocializáció szempontjából, úgy ma a fiatalok saját szubkulturális csoportjai lettek, illetve a szintén saját digitális ízlésközösségek és web 2.0-ás találkozási pontjaik.

Zacher doki beszélt Sárváron a drogmentes szórakozásról és okosított az egyetemen is

Kádár Annamária mesepszichológus csodáról, varázslatról

A mágikus gondolkodás az a képesség, amikor el tudunk szakadni a hétköznapi realitástól, amikor nyitottá válunk aziránt, hogy velünk is történhet valamilyen nem várt fordulat, valami csoda. A mese lényege a csoda. A legtöbb mesében a főhős vándorútra indul, melynek során különböző megpróbáltatásokkal találkozik, s azokat legyőzve nyeri el végső célját. A vándorút szimbólum, ami az életünket jelenti, az egyes próbatételek pedig fejlődésünk állomásai. Ha merünk vállalkozni az útra, ha rászánjuk magunkat az első lépésre, csodás kalandokban lehet részünk, a döntés azonban a mi kezünkben van. Lehet , hogy kényelmesebb otthon, karosszékünk biztonságában álmodoznunk létünk dolgairól, de ha így teszünk, fontos dolgok maradnak ki az életünkből, meghatározó tapasztalatoktól esünk el, sőt, személyiségfejlődésünk is csorbát szenved. Ha viszont vállaljuk az utat, nehézségekkel, próbákkal találjuk magunkat szemben. A mesének is éppen a konfliktus a lényege, ahogy a jó és a rossz összeütközik, ám pontosan ez az élet lényege. Nem mindegy azonban, hogyan vágunk az útnak. Ha van bennünk szerendipitás, vagyis magunkban hordozzuk a mindennapok csodás lehetőségét, akkor sokkal nagyobb az esélyünk a sikerre.  

A mesepszichológus gondolatait itt foglaltuk össze

Müller Péter, a populáris-ezoterikus irodalom egyik legkedveltebb írója, jövőnk alakításáról 

Müller Péter húsz éven keresztül tanulmányozta a Ji kinget, közben rengeteg emberi sorsot látott, örömöket, fájdalmakat, betegségeket, és ennek alapján írta meg a Jóskönyvet. Úgy gondolta, ez a legtalálóbb cím, mert ez fejezi ki leginkább a Ji king szellemiségét. Mindnyájan tudni szeretnénk a jövőnket, szenvedélyesen vágyunk rá, hogy megtudjuk, mi lesz velünk. A jövő azonban nem egy objektív, tőlünk függetlenül létező dolog. A jövő most formálódik, és mi is részt veszünk benne. Amit most teszünk, vagy nem teszünk, amit gondolunk, az meghatározza a sorsunkat. Nekünk magunknak kell megtalálnunk a sorsfeladatunkat, és azt betöltenünk. 64 különböző sorsfeladat létezik, életünk akkor teljes igazán, ha felismerjük a küldetésünket. 

Müller Péter tanítását itt adtuk közzé

Dr. Csernus Imre pszichiáter a szerelemről és démonairól

Ki az, aki itt nőnek érzi magát? - indító-bevágó kérdése után többen felnevettünk. Jól értettük, mert hamarosan mindenki szembetalálkozhatott a felhívással: minden nap nézzek bele a tükörbe: férfi vagyok, nő vagyok? Napi kérdés, friss, aktuális.

A felnőtté válás eredményeképpen az ember számára adott a lelki béke, ami alapja a szerelem befogadásának. Érett alkalmasként nem a magányt, nem a boldogtalanságot sugárzod. Egy pár, ahol mindkét fél bizonytalan, nem mutat olyan kisugárzást, mint Te, ha telve vagy megelégedéssel, békével. Ha szereted magadat, máris nyitott leszel. A zárkózott a dolgok odázásától gyáva. És fél a fájdalomtól.

A doki interaktív lelki show-ja itt olvasható

Soma Mamagésa a női szerepekről és a paradigmaváltásról

Mit is jelent nőnek lenni a 21. században? Tényleg megváltoztak a viszonyok, és a nő valóban az lehet, ami lenni szeretne? Ehhez először ismerkedjünk meg egy fogalommal, a women and powerrel. Ez a kifejezés azt jelenti magyarul, hogy a nők és a hatalom. Olyan nőkre utal, akik ki merik nyilvánítani erejüket, tudásukat és képességeiket, általános elismerésnek és tiszteletnek örvendenek. De ide tartoznak azok a nők is, akik a nőneműek elnyomása és háttérbe helyezése ellen harcolnak azokon a helyeken, ahol a női vezetőket még ma is stigmatizálják, és kreativitásukat megvetéssel sújtják. Mi nők tehát arra vágyunk, hogy meghatározó szerepet tölthessünk be a társadalomban, ugyanakkor nőiességünket sem szeretnénk elveszíteni. Ez a kettős szerepkör nem kis feladat, és évszázadokon át csupán ábránd maradt. 

Soma gondolatait a nőiségben való kiteljesedés lehetőségeiről itt foglaltuk össze