119 éve született a Sebhelyesarcú – Al Capone-ra emlékezünk

2013.01.17. - 00:30 | Széles Gábor

119 éve született a Sebhelyesarcú – Al Capone-ra emlékezünk

Al Capone – alighanem mindenki hallotta már ezt a nevet. Ő volt a híres Valentin-napi maffialeszámolás kitervelője, a történelem egyik leghírhedtebb gengsztere, a szervezett bűnözés szimbóluma. Az ő nevéhez fűződik az is, hogy Chicago „törvényen kívüli várossá” vált. Al Capone – a „Sebhelyesarcú” óriási hatalomra és hírhedtségre tett szert Chicago-szerte. Zseniális üzletember és fenomenális bűnöző volt.

Életének első, korai szakasza

Alphonse Gabriele Capone Brooklynban látta meg a napvilágot 1899. január 17-én. Szülei, Gabriele és Teresina Capone olasz emigránsok voltak, akik 1893-ban költöztek ki Amerikába Castellammare di Stabiaból, a Nápolyi-öböl délkeleti partján, a Sarno folyó torkolata mellett fekvő községből. Apja ebben a faluban volt férfifodrász. Al-ék nyolcan voltak testvérek, Alphonse volt a negyedik gyermek.

Al korán belekóstolt a bűnözés világába. Bár nagyon értelmes, jó eszű gyerek volt, már hatodikban kicsapták az általános iskolából, ugyanis nem sokkal korábban összeverte egyik tanárát. Már ekkoriban is nagyon erőszakos volt, s két brooklyni banda is tagjai közé fogadta. 

Legidősebb fivére, Vincenzo Capone tipikus olasz-amerikai háborús hős, igazi példakép, aki a háborúban elért érdemei miatt egy díjat is átvehetett, míg végül egészen a főhadnagyi rangig vitte. Vincenzo érdemrendet is kapott a háborúban tett erőfeszítéseiért, később pedig rendőrnek állt.

Többi testvére számára mégis kevésnek bizonyult a Vincenzo-féle jó példa - ehelyett inkább az Alphonse által vallott bűnözői életformát választották.

Alphonse fiatal korában Coney Islanden dolgozott egy bizonyos Harvard Inn nevezetű fogadóban, amelynek tulajdonosát Frankie Yale-nek hívták. Ebben az időben Yale volt New York város bandavezére, akit azóta nyűgözött le Al Capone tehetsége, mióta Al megvert néhány embert, akik tartoztak Yale-nek, de „elfelejtkeztek" a számla rendezéséről.

S hogy honnan kapta Al Capone a Sebhelyesarcú gúnynevet? A történet szerint Al egy alkalommal molesztálta az egyik női vendéget. Mindezt meghallotta az illető bátyja, aki felszólította Capone-t arra, hogy kérjen elnézést. Alphonse ezt nem volt hajlandó megtenni, a férfi pedig - az indulat hevében -  háromszor felhasította Capone arcát egy borotvával. Yale ezután alaposan megdorgálta Al-t, Al pedig  ezek után haláláig viselte magán a seb nyomait.


Capone hatalomra kerülése

Capone 20 éves volt, amikor Chicagóba költözött, hogy megúszhasson egy börtönbüntetést, amelyet gyilkosság miatt kapott volna. Ekkoriban Joe Torriónak segített szeszt csempészni. Miután Torriónál bizonyított, a chicagói gengszter társává fogadta. Immáron együtt folytatták a szeszcsempészetet, és nemcsak azt: kaszinókat, szalonokat és bordélyházakat is nyitottak.

Amikor a chicagói hatóságok „bekeményítettek", akkor Capone és Torrio Cicero néven egy saját negyedet nyitott Chicago déli részén.

Capone, a nagylelkű

Apja halála után Capone az egész családját Chicagóba költöztette. Ekkora már rendkívül gazdag volt, és nagyon sikeres. A családtagjainak emlékezete szerint nagyon szerette a hozzá közel állókat, és minden tekintetben maximálisan gondoskodott róluk. Azt is mondják róla, hogy olyan volt, akár egy nagy gyerek: mindenek felett imádott játszani, emellett pedig nagyon szeretett adakozni.

Kevesen tudják, hogy Capone nevéhez fűződik az első ún. leveskonyha. Capone ugyanis fontosnak tartotta, hogy mindenki, aki hajléktalan vagy munkanélküli, legalább napi 1 meleg ételt elfogyaszthasson. Capone konyhája napi háromszori étkezést, köztük 1 meleg étkezést biztosított, ennek nyomán jöttek létre a mind a mai napig is létező ingyenkonyhák és ételosztások.

Capone, az erőszakos

Capone nem csupán önzetlen adakozó volt, de egyszersmind könyörtelen, hidegvérű gyilkos is. Csak New Yorkban két ember halála szárad a lelkén (ennyi bizonyított!),  Chicagóban pedig sokkal több embert „tett el" láb alól.


Capone bukása és letartóztatása

Az egyik áldozat, Bugs Moran brutális, kivégzésszerű meggyilkolása után, aki Capone-nak az „útjában állt", Al lett az elsőszámú közellenség. A politika és a bűnüldözés is kihátrált mögüle. Herbert Hoover volt az, aki végül megígérte, hogy Capone-t a hatóságok kezére juttatja, és bíróság elé állíttatja. Viszont volt egy kis bib": Capone-t egyetlen bűncselekmény elkövetésével sem tudták kétséget kizárólag megvádolni. Így történhetett meg, hogy egyik nap letartóztatták gyilkosság vádjával, másnap pedig már szabadlábon volt - bizonyíték hiányában.

Végül Frank Wilson talált egy főkönyvi nyugtát, amely tartalmazott egy feljegyzést Capone jövedelméről. Ez volt az, ami végül lebuktatta: 11 évet töltött rács mögött. Büntetését a Georgia állambeli Atlantában töltötte le, ahol ismét hatalomra került és speciális jogokat és kedvezményeket élvezhetett. Miután a börtön dolgozói megelégelték, hogy Capone - egyre romló mentális állapota miatt - túl sok borsot tör az orruk alá, átküldték az Alcatrazba, hogy ott töltse le élete hátralevő részét. Itt mintaszerűen viselkedett, ő volt „az Etalon". Büntetése vége felé mentális állapota rohamos romlásnak indult, kezeletlen szifilisz betegsége ugyanis megtámadta az agyát. Élete utolsó évét elmegyógyintézetben töltötte.

Innen még kiszabadult ugyan, de joggal kérdezhetnénk: minek?! Utolsó éveit mentálisan teljesen zavart elmeállapotban töltötte. Paranoid félelmeket táplált azzal kapcsolatban, hogy üldözi őt Bugs Moran, és mindazok, akiket meggyilkoltatott.

48 éves korában, 1947. január 25-én halt meg szívelégtelenség következtében. Eredetileg a chicagói Mount Olivet temetőben temették el, édesanyja halála után azonban az Illinois állambeli Hillside-ban található Mount Carmel Cemetery-ben helyezték végül örök nyugalomra.

Alakja számos rendezőt megihletett. Ezek közül néhány, a teljesség igénye nélkül:

  • Érinthetetlenek (Men of Respect) - Rendezte: Brian De Palma
  • Capone (Twentieth Century-Fox, 1975) - Rendezte: Steve Carver
  • Valentin napi mészárlás The St. Valentine's Day Massacre (Twentieth Century-Fox, 1967) - Rendezte: Roger Corman

Új hozzászólás